Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.
Ülésnapok - 1872-98
98. országos ülés február 25. 1873. ÍM> egyik jövedelmi forrását képezi ez az iskolának. S hol a tandij megszüntetése végrehajtatott is: ne méltóztassanak gondolni, hogy csoda eredményeket vont maga után. Az adó szaporodott mindenütt és pedig oly mérvben, hogy mikor Angliában, amelynek oly rendezett pénzügyi viszonyai vannak, a tandij megszüntetése inditványoztatotí: vissza döbbent az angol azon összegtől, amelynek födözése előtte állott, ha a tandij megszűnik, és ha mindazon iskolák költségei, melyek a felekezetek és magánosak által tandíjból tartatnék fön, az állam terhére esnek vala. Franeziaországban 1848-ban Carnot minister indítványozta a tandij megszüntetését egy költségvetés előterjesztésével. Addig a közoktatási budget Franeziaországban 2,399.808 frank volt; a minister előterjesztésében egyszerre 47 millió frankot követelt. Tudom azt, hogy Amerikában szintén az ujabb időben kimondották a tandij megszüntetését. Hogy mennyibe kerül a közoktatás költsége, Amerika példája mutatja legjobban. Sehol sem áldoznak a népoktatás ügyeért annyit, mint ott. A népoktatásra van adva mindenekelőtt a szövetségi közföldek 36-od része; csak 12 államban nagyobb területtel bírnak az iskolák, mint Anglia egész területe. Azonkívül méltóztatnak tudni, hogy minden egyes község, mikor megalakul, legelőször is az iskolák számára hasittatja ki a szükséges tért, rendesen nagy területeket és e területek pedig ott, hol oly óriásilag és olyan rendkívüli gyorsasággal fejlődnek a városok : rövid idő alatt rendkívüli értékre emelkednek. Továbbá a magán-alapitványok pénzértéke már évek előtt 250 millió frankot tett; a közoktatás évi költsége pedig már 1869-ben 400 millió frank volt. A legtöbb állam közoktatási budgetje fölülmúlja azok összes közigazgatási költségeit. Néhol az összes közigazgatási költségek s / 4- ét, egy államban, Illinoisban 5 / 6 részét teszik. Már a polgárháború alatt átlag 10 frank iskola adó esett Amerika fehér népességére fejenkint. Azóta mondta ki több állam az ingyen oktatást, és mi lett az eredmény? Az, hogy kétszerháromszorta emelkedett az iskola-adó, ugy hogy immár átalános a panasz, hogy több államban egyenesen a tőkét támadja meg. S mindezen áldozatoknak, ahol az ingyenoktatást az állam proelamálta : lett-e megfelelő eredménye ? Vitte-e előbbre azon államokban a közoktatás ügyét? Meglehet, hogy egy és más államban, — amint Duruy kiemelte jelentésében, és amint Belgiumra vonatkozólag is olvastam hasonló adatokat, — a gyermekek egy része rendesebben jár iskolába; de másrészről a közoktatás ügyét ezen rendszabály magában rendkívül nem emelte. Magában Amerikában még igen nagy azok száma, kik iskolába nem járnak. A hivatalos jelentések szerint az absentismus, amint ők nevezik, föltűnő mértékben szaporodik, és megdöbbentőj há tekintjük, hogy egyes városokban, még az oly városban is mint ;NeAvyork, 1869-ben még 50°/ 0-ot tett az iskolába nem járó tanköteles gyermekek száma. De bármily kedvező eredményeket mutasson is egyes országokban — a melyek közé bizonyára se Portugál, se Spanyol- és Olaszország nem tartozik, — a tandij megszüntetése : az ingyenoktatást részünkről csak irigyelhetjük ; de mint állam, nem utánozhatjuk e részben Amerika és más népek példáját. Gondoljunk csak saját viszonyainkra, csekély anyagi erőnkre, fejletlen közgazdasági viszonyainkra, amelyek annyi beruházást igényelnek minden téren. A tandij eltörlése leheílenné tenné a magán és felekezeti iskolák nagy részének fönállását, S képesek volnának-e a községek és az állam, a melyek még a jelen rendszer mellett sem bírnak a hiányok pótlására elég erővel, közadó utján pótolni egyszersmind azon összegeket is. amelyeket a szülők és a felekezetek fordítanak évenkint a közoktatásra, s a melyeket a tandij eltörlésével föladnánk. (Helyeslés.) Nem jobb-e más szükségeket pótolni azzal, ami az államtól telik? (Helyeslés.) Azonban igen hosszasan szóltam. (Halljuk! HaUjukl) Még csak egyes észrevételekre keli válaszolnom, melyek részint tegnap, részint ma mondattak. Fölhozatott mindenekelőtt a tanfelügyelők hatásköre és száma; azt mondták, hogy a tanfelügyelők száma még nem elegendő és ezt a ministeri előterjesztés is, mely a költségvetést indokolja, állítja. Én nem vonom kétségbe ez állítást; mert tudom, milyen nagy területe van egyes tanfelügyelőknek. Részemről már más alkalommal elismertem a tanfelügyelők intézménye hasznos voltát is. Különösen kiemelte ma Molnár Aladár képviselő ur, hogy NewYorkban megszüntették ezen tanfelügyelői intézményt, azonban vissza kellett állítani, tekintve annak üdvös voltát. Azonban egyszersmind kiemelte az emiitett képviselő ur, hogy a tanfelügyelők jelen hatásköre nem elegendő. Mondhatnám ugyan erre, tisztelt ház. hogy Amerikában a tanfelügyelők azon hatáskörrel sem birnak, amelylyel Magyarországban a mostani törvény szerint birnak, és hogy az amerikai tanfelügyelők mindamellett üdvösen működnek, Molnár Aladár képviselő ur is elismerte. Az amerikai tanfelügyelők egész hatásköre csak a jóakaratú figyelmeztetés, buzdítás szóval, és nyomtatott jelentésekben. Igaz, hogy ott a községek e czélra választott közegei kényszeritőleg lépnek föl az iskola köteles nyermekek szüleivel szemben; mig viszont a szülőknek is joguk van a községi elöljárókat, bíróság elé idézni, ha a gyermekek iskoláztatásáról nem gondoskodnak. S ez így van helyesen. A tanfelügyelő a községekben nem lehet magaa végrehajtó. Helyesen mondatott több felől, hogy a tanfelügyelők hatásköÍ3*
