Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.

Ülésnapok - 1872-92

92. országos ülés február 18. 1873. Í29ÍT sodása érdekében, mint közgazdasági szempontból is kiváló fontossággal bir; tekintetbe véve továbbá azon körülményt, hogy a mezei rendőrségről alkotott 1840: IX. törvény­cikk sem anyagi, sem alaki tekintetben a mai kor e i észbeni követelményének meg nem felel, sem az aryagi cultura és a gazdászati s ipar ez iránybani érdekeit kellően meg nem védelmezi: kérdem a tisztelt földművelés- ipar- és keres­kedelmi minister urat: szándékozik-e ama művelési í »ak fontos érdekeinek, valamint egyéb, viszonyaink­i-ik minden részben megfelelő mezei rendőrségi tör­vényjavaslatot ezen országgyűlés második ülésszaka ­iiak elején, tehát oly időben a ház elé terjeszteni, hogy az még a második ülésszak alatt törvénynyé válván, annak jótékonyságát a haza industriosus lakosai minélelőbb élvezhessék." Tisztelt ház! Rekedtségem következtében nem vagyok azon helyzetben, hogy bővebb indokolásba bocsátkozzam; de fő súlyt fektetek, amint interpel­b> Hómban is kiemeltem, arra, hogy az ez ügyben benyújtandó törvényjavaslat a második ülésszak alatt *örvénynyé váljék. Ha a minister ur nem nyújt bíz­vást, hogy a jövő ülésszak elején be fogja ter­jeszteni a törvényjavaslatot: föntartom magamnak, hogy ímnak idejében határozati javaslatot nyújt­sak be. Elnök : Közöltetni fog a földmivelés-, ipar­á? kereskedelmi minister úrral. Karácsonyi Guidó grófi A tisztelt ház engedelmével interpellatiót intézek a tisztelt iga íságiigymmister úrhoz oly ügyben , a mely­nek szerencsés eldöntése Csákóvá és környékének •ribb mint 40.000 lelket számláló lakosságára nézve életkérdés. (Halljuk!) Midőn 1871-ben a XXXII. törvényezikk ren­delkezése folytán a bíróságok egészen uj alapra let­>k fektetve, ezen uj törvénykezési rendszer életbe­léptetésénél megtörtént, hogy Csakova egy, az ipar, kereskedelem és forgalom virágzó fokán álló mező­város, az őt jogosan megillető egyes bíróság jóté­konyságában nem részesittetett. Csákóvá községe és környéke, mely — mint említettem — összesen 40.000 léleknyi lakost számlál, folyamodást nyuj­'.ott be a tisztelt képviselőházhoz, egy járásbíróság és telekkönyvi hivatal fölállítása érdekében. A folya­modásban statistikai adatokkal világosan és megezá­folhatatlanul ki volt mutatva, miszerint tekintettel arra, hogy Csákóvá virágzó kereskedelme és nagy for­galma következtében igen sok jogviszony székhelye, valamint tekintettel a jogszolgáltatás legfőbb elvére, mely szerint a jogkeresőkre nézve az igazság kiszol­gáltatását olcsóvá és hozzáférhetővé kell tenni: Csa­kován egy járásbíróságnak és telekkönyvi hivatal­nak fölállítása már többé el nem odázható szükséggé vált. Ezen égető szükségét Temesmegye közönsége is kitüntette és ehhez a két igen tisztelt lelépett igazságügyminister ur ígérete is hozzájárult; de különben is Csákovának ős időktől fogva, még a török alatt is, bírósági székhelye mindig volt. A német absolut kormány is megadta Csákovának, mint a megye harmadik főhelyének a járásbíróságot; sőt mikor Temesmegyében csak öt főszolgabiróság volt, most nyolez járásbíróság van, az egyik főszol­gabíró Csákován székelt. Ennek köszönheti Csákóvá fölvirágzását, fejlődését, és az által, hogy most onnan a járásbíróságot elvitték, leszorítva látja magát egy már elfoglalt virágzó állásról és félő, hogy ugy anyagilag mint szellemileg hanyatlani fog. Már nagyon is sok csapás érte a szegény Csáko­vát; nemcsak hogy a járásbíróságot vitték el onnan, hanem az alapítványi igazgatóságot is máshová tették; sőt a vizszabályozás folytán még a Temes folyó is másfelé vezettetik. A vasút is — még pedig több oldalról, — kilátásba tétetett Csákovának — nagyon is oda illett volna, — most már erre sincs semmi kilátás. Mindezt meg nem érdemelte Csákóvá ; mert Csákóvá nemcsak anyagi, hanem szellemi qualifica­tioval is bir; hazafias érzelmeinek pedig jelét adta az eseménydús 48-as években, mikor azon nagy szerb és román községek egyike volt, melyek magyar érzelműek maradtak. (Éljenzés.) De különben nemzetgazdászati bim vo'na egy virágzásnak indult nagy mezővárosnak , 40 ezer embernek sorsát koczkára dobni. Azonban bizton hiszem, hogy az atyai magyar kormány, melynek bölcs és tapintatos kormányzása alatt kisebb mező­városok is szépen fejlődnek: nem fog a szegény Csákovával oly mostohán bánni , hogy — talán téves informatio következtében — ne adja meg neki a járásbíróságot, a mely századok óta ott székelt, és mely mintegy nsus á lf al F-mctie^ált történeti • jogává vált. Ismétlem, bizton hiszem, nem fog vele ily mostohán bánni a magyar kormány; mert nem hiszem, hogy azt, a mit a török adott és a német meghagyott, azt a magyar kermány elvegye. (Helyes­lés.) De miután eddigelé a beadott kérvények da­czára a baj semmikép sem orvosoltatott: bátor vagyok a tisztelt igazságügymiT>ister úrhoz egy interpellatiót intézni, a melyet a tisztelt ház engedelmével sze­rencsés leszek fölolvasni. (Olvassa:) A magyar királyi igazságügyminister úrhoz in­tézett interpellatio. Csákóvá mezőváros a legrégibb időktől fogva a bíróság központja és székhelye volt, sőt egy fön­maradt hagyomány szerint a török uralom alatt is egy úgynevezett , Mudir-törvényszék" ott székelt. A német absolut kormány alatt is bíróság székelt Csákován, és még akkor is a járásbíróság székhelye volt, midőn Temesmegye csak öt főszol­gabirósággal bírt. 38*

Next

/
Oldalképek
Tartalom