Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-73
73. országos ülés január 23. 1873. 231 A népnevelési törvény értelmében Buda városa az 5°/ 0-ot kivetette mindazokra, kik a községhez tartoznak, a községben laknak, a mint azt a törvény rendeli. A belügyminister ur azonban ugy értelmezi a törvény ezen §-át, hogy a tisztviselők, kik a község tagjai gyanánt nem tekintethetnek, >ezen adó fizetése alól föl vannak mentve. Buda városa nem fektet ugyan súlyt az adó mennyiségére, hanem kivánja, hogy a törvény valamint Budán ugy az -országban egyenlően magyaráztassék, és miután ezen magyarázatot csak ott érheti el, a hol a törvény készült, azért bátorkodik a tisztelt háznak e kérvényt figyelmébe ajánlani. Elnök : A kérvényi bizottságnak adatik át. Beniczky Ödön s Tisztelt ház! Bátor vagyok pestmegyei rákos-csabai lakos Gerendő István magán kérvényét a tisztelt háznak benyújtani, melynek rövid tartalma abból áll, hogy az illető kérvényező 1848/49-ben, azon község birája volt és azon időszak zavarai közepette számadásai 10 •évig vizsgálatlanul maradtak. 1858-ban az absolut korszak alatt a község 6000 frt költségekben elmarasztaltatott és ezen költség nem a község vagyonára, hanem az illetőnek féltelek birtokára tábláztatott be és ezen teher mai napig is nyomja, daczára annak, hogy a község elismerte, — mint a kérvényhez mellékelt bizonyítvány tanúsítja, — hogy ő a község vagyonát becsületesen kezelte és rajta a községnek semmiféle követelése nincs. Az illető több alakban megkisérlette ezen tehertől menekülni, azonban nem sikerült és így bátorkodik a tisztelt házhoz folyamodni, hogy valami ut-mód nyújtassák neki, hogy ezen illetéktelen tehertől megszabadulhasson. Kérem, méltóztassék ezen kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasíttatni. Elnök; A kérvényi bizottsághoz fog uta^sittatni. Schvarcz Gyula: Van szerencsém Singer Jónás néptanítónak kérvényét benyújtani, melyben a tisztelt házhoz némi segélyezésért folyamodik. Kérem ezen kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök: A kérvényi bizottságnak fog kiadatni. Csiky Sándor: Tisztelt ház! Miután az 1848/49. években egyes honfiak által a haza oltárára letett áldozatok megtérítését akkor a nemzet becsülete lekötésével ígérte; és mégis számtalan kérvénynek a tisztelt ház elé terjesztése folytán azt kellett tapasztalni, miszerint a tisztelt kormány által, melyhez ezen becsületbeli adósságok megtérítése iránti kérvények kellő intézkedés megtétele végett utasíttattak mind e koráig egyetlen egy sem elégitetett ki: ennek következtében azt hiszem méllóztatik a tisztelt ház belátni azt, hogy erélyesebb intézkedésekre van szükség ama czélból, hogy a nemzet becsületbeli adóságai és tartozásai az egyes honfiak iránt lerovassanak. E tekintetben minden bővebb indokolás nélkül, amennyiben a most általam beterjesztetni óhajtott határozati javaslatban az indokolás is ben foglaltatik, — a tisztelt ház engedelmével bátor vagyok egy határozati javaslatot felolvasni. (Olvassa.) Határozati javaslat: Tekintve, hogy az 1865/68. években ülésező képviselőházhoz szintén ugy, mint 1869/72. és 1872/73-ki években folyamatba tett képviselő házhoz is számosabb oly tartalmú kérvények nyújtattak már be, részint egyes honpolgárok részint testületek által, melyeknél fogva az 1848-ik évi nemzeti szabadságharcz, folyama alatt az azon időbeli magyar királyi V. Ferdinánd ő felsége és törvényes kormánya rendeletéből részint később az 1849. évi nemzeti kormány meghagyásából az állami közszükségek fedezésére majd hadi készletek, majd különféle élelmi czikkek bizonyos meghatározott árakért kiszolgáltattak, ezeknek értéke azonban a nemzeti fegyvereknek szerencsétlen letétele után, sem a kényuralom folyama, se később az alkotmányos kormányzat létrejötte óta a kérvényezők kivánatához képest mindamellett se terítettének az illetőknek mai napig se meg, hogy a kéjrviselőház mindezen kérvényeknek méltányos elintézését pénzügyérének izenként meghagyá; tekintve, hogy 1847/8-iki pozsonyi rendi országgyűlés bevégzése után és az 1848-ik évi képviseleti rendszer életbe léptetése mellett, a törvényes király által egybehívott, a nemzetgyűlés alakulása közben az ország különféle vidékein a nemzet ellenségeinek izgatása folytán lábra kapott belháborunak és az ez utón felháborítva, hazánk ellen fegyverkező külellenség támadásának megfékezése és lecsilapitása ; kint pedig a belbékének is és nyugalomnak helyreállítása czéljából rendkívüli kiadásokat kelletvén tenni, ezeket pedig az államkincstár fedezni képtelen levén, e miatt az akkori király ő fölsége törvényes kormányával egyetértőleg, oly végből hivá fel hazánk békés és hív polgárait, miként ők arany- és ezüst-készleteiket, ugy egyéb drágaságaikat kamatos kölcsönkép a haza szükségei fedezésére áldozatul hozák, mi óhajtott sikerrel meg is történvén, az ezek átvételéről szóló kötelező erejű 5 százalékos kincstári utalványok e napig az illető segélyt adó honpolgároknak kérése fobytán mint a mellett sem váltattatnak a pénzügyér által ez ideig ki, hogy ezen jogos követelések méltó elintézésére a kéjjviselő ház által több rendbeli határozatokkal köteleztetett; tekintve, hogy ezen az állam összes vagyonán felül egyszersmind a nemzeti becsülettel is biztosított, és különben is két vagy legfölebb 3 millió frtra emelkedhető jogos követeléseknek kielégítésére ötszörösen is elegendők legyenek, egyedül
