Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-65

84 65.'-orszá£OS ülés január 16*. 1878. A központi bizottság ugy gondolkodott, hogy az okmányszerü bizonyítás e tekintetben minden esetre kiváló figyelmet érdemel, és ily okmánynak különfélék tekintendők, vannak nyugtatványok, köz­ségi számadások, rováskönyvek, árverési jegyzékek, ezredparancsnoki rendeletek az 1848. előtti időből, ezek mind okmányi bizonyítékok és ezek közt sok találtatik olyan, mely a külsőség térfogatának meg­állapításánál irányadóul szolgál. A központi bizottság ugy vélekedett, hogy ott, hol okmányilag történik a külsőség térfogatának bebizonyítása: meg kell engedni a telepitvényesnek azon jogot, hogy ő készpénzzel az egész belsősé­get és külsőséget megválthassa. Ugyanez történik voltakép érdemileg azon telepitvényeseknél is, kik okmányilag bizonyítani nem képesek; és Lázár Ádám képviselő ur azon állítása, hogy az egyiknek nem adatik ingyen egy talpalattnyi birtok sem, a má­siknak pedig ingyen adatik: egyszerűen nem áll; nem áll pedig azért; mert azon telepitvényeseknél — mindig feltéve, hogy örökös telepitvényesekről van szó és nem határozott időre szólókról — a kik a belsőség vagy külsőség térfogatát okmányilag iga­zolni nem képesek, a beterjesztett törvényjavaslat először: kiköti azt. hogy az egész belsőség vagyis házhely, udvar és kert, érintetlenül a telepitvényes tulajdona marad; másodszor kiköti azt, hogy a kül­sőség egy bizonyos hányadának visszaadásával válthassa meg telepitvényét; tehát az okmányi­lag bizonyítók készpénzzel, az okmányilag nem bi­zonyítók pedig a külsőség egy részének vissza­adásával. Azért mondom, hogy érdemileg mindegy, mert értékkel fizet mindkét telepitvényes, csakhogy egyik esetben az értéket készpénz, a másikban pedig a birtok egy része képezi. Hogy pedig a telepit­vény nem ingyen marad az illetőnek kezében: azt a székelyföldiek, vagy azok, kik az ottani viszonyokat ösmerik, jól tudják. Jól tudják ugyanis, hogy nem kevés munka, fáradság és költség volt szükséges — akkor a mikor — hogy e telepitvények külsőségei használható növelhető földekké váljanak és azon föl­dek, melyek visszabocsáttatnak, miveíhető. használ­ható földek levén, az ezekre fordított munka és költség fejében marad az egésznek egy része a te­lepitvényes kezében, még pedig egyik esetben fele, másik esetben két harmada. Egyébiránt a beadott módositványt részemről azért sem pártolom; mert az sokkal kedvezőtlenebb helyzetbe hozza a telepitvényeseket, mint a tisztelt ház által a múltkor tárgyalt — de el nem foga­dott — törvényjavaslat. A beadott módositvány perrendtartásszerü bi­zonyítékot követel a külsőség térfogatának megálla­pításához. Ez azok előtt, a kik a viszonyokkal •ösmerősek, lehetetlennek látszik; mert a perrendtar­tásszerü bizonyítékkal igazolni a külsőség térfoga­tát, ha az egyszerű birtoklás jogcziméből eltekin­tünk : századokra visszamenő dolgoknál teljes lehetet­lenség s megtörténhetnék, hogy a törvényhozás gúnyt űzne a telepitvényes községekkel, mert kategóriát állit, föl, hogy az illető megválthatja ezen és ezen esetben, különösen akkor, ha térfogatát perrendtar­tásszerüleg bebizonyítja ; holott igen soknak kezé­ben az egyszerű birtokláson kívül semmi sincsen és az oly telepitvényes, aki a térfogatot ekként bi­zonyítani nem tudja, egyszerűen nem kapna semmit* pedig azon községek nem olyanok, hogy 10, 20 vagy 40, hanem 200 év óta állanak ion, s ezek a módositvány következtében egyszerűen elpusztul­nának. Mindezen okoknál fogva ajánlom a köz]>onti bizottság szövegezésének elfogadását és Lázár Ádám képviselő ur módositványának elvetését. (Helyeslés.) Elnök: Tisztelt ház! Az első és második bekezdésre nézve nem történvén észrevétel: azokat elfogadottaknak jelentem ki. A harmadik és ne­gyedik bekezdésre van Lázár Ádám képviselő urnák egy módositványa, mely fel fog olvastatni. Tombor Iván jegyző: (olvassa a mó­dositványt. ) Elnök : Méltóztatnak elfogadni a harma­dik és negyedik bekezdést a központi bizottság szö­vegezése szerint? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Lázár képviselő ur jelezte, hogy a hetedik bekezdésre is kí­ván módositvány^ beadni. Lázár Ádám: Legyen szabad mindenek előtt az előadó ur azon megjegyzésére felelnem, mintha az előbbi tárgyalást és központi indo­kolást nem kísértem volna figyelemmel. Megjegy­zem erre, hogy az előadó ur megczáfolta magát akkor, mikor elismeri, hogy itt igen is az örök időre szóló telepitvényeseknél ingyen birtokról van szó, melyet okmány bizonyításával nem szerezhetni. Hogy Becze módositványának azon átalános elvét, az okmány bizonyítást nem látta elfogadhatónak, és mégis később a birtokok térfogatára nézve kizáró­lag csak az okmány bizonyítást látta elfogadan­dónak. Ezeket előrebocsátva a törvényjavaslatnak máso­dik fő tétele változatlanul van ugyan föntartva a köz­ponti bizottság által azon szövegezéssel, melyet a kormány beterjesztett, még pedig ezen szöveg be volt terjesztve azon időbeli tárgyalások alapján, melyek a képviselőház megállapodásával szemben a főrendi ház által módosíttattak és így jutottak je­lenleg egy uj törvényjavaslat alakjában a képviselő­ház elé, mely szintén minden indokolás nélkül meg­tartatik a központi bizottság által ezen szövegben: ,2-szor ott, hol a telepitvényi földek határozott időre adatnak a telepitvényeseknek, vagy a hol az évi szolgálmányok mennyisége változás alá eshetett,

Next

/
Oldalképek
Tartalom