Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-64
74 (54. országos ülés január 15. 1873. arra, melyet Matolay képviselő ur benyújtott, a 3-ik osztály előadójának beadott javaslatát részemről pártolom, valamint pártolom a Matolay képv. ur módositványát is, kiválólag kérvén a t. házat, ne méltóztassék azon fontos kérdést, melyet Tisza Kálmán t. képviselő ur határozati javaslata magában foglal, a végrehajtásra vonatkozó fő elvnek törvénybe iktatását elutasítani; hanem méltóztassék az ő javaslata szerint a szöveget kiegészíteni. (Helyeslés hal felől!) Nagy György: T. ház! Az idő rövid levén, én is röviden fogok szólani. (Helyes! HaMjuk!) Ezen §-hoz a mi részünkről beadatott egy határozati javaslat és egy módositvány. E határozati javaslatnak czélját méltóztattak megértem, de felolvastatott a módositvány is: ezek ismétlésével tehát nem akarom a t. ház figyelmét igénybe venni; azt hiszem mindnyájan egyetértenek a képviselő urak abban, hogy ezen törvénynek kivitelénél a legnagyobb teher és sérelem az ország polgáraira abból háramlik, hogy ha azon része a törvénynek, melyre & módositvány vonatkozik, az igazság méltányossági és a gyakorlati életnek megfelelőleg, nem módosít tatik. Méltóztatnak tudni, hogy a törvényjavaslatban az foglaltatik, hogy az illető becslőket a főispán nevezi ki, és a becslők eljárása ellen semmiféle felebbezésnek helye nincs; mert az, melyet Hollán képviselő ur fölemiitett, nagyon is magas fórum, oly magas, hogy attól orvoslást alig várhatunk, különösen oly időben, melyben a mozgósítás elrendeltetik, midőn az országgyűlés talán nem is fog együtt ülni. Az pedig, mit Havas Sándor t. képviselő ur mondott, megvallom oly szépen, oly bőven volt előadva, hogy ezen szóbőség árjába, szerintem, belefúlt az eszme. (Ellenmondás jobb felől.) Mert semmit sem distingualt, és előadásából semmi határozottat nem tudtam kivenni. Gullner képviselő ur azt mondotta, hogy Havas képviselő ur mondott olyanokat, mik a törvényben nincsenek és mondott olyanokat, mik a törvényben benne vannak. (Gullner Gyula közbeszól: Nem mondtam!) akkor én állítom, hogy a képviselő ur mondott olyat, mely a törvényben nincs benne, mondotta azt: legyünk nyugodtak, mert elég garantiája van annak, hogy ilyen utasítások nem adatnak, jogsérelem nem történik, hogy a törvényhatóságok mindig megkérdeztetnek az illető kerületek beosztásánál Ugyan kérem, méltóztassék megmondani, a törvényjavaslat melyik szakaszában foglaltatik az? Az mondatik ugyanis, a kisebb kerületi járások, vagy városok máshoz csatolását a belügyminister a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi és a honvédelmi ministerrel egyetértőleg állapítja meg, de a törvényhatóságok megkérdezéséről szó sincs. (Havas Sándor közbeszól: a 4-ik £-ban. Egy hang: Ez nem kathekismus !) Igen sajnálom, hogy nem az ; de nagy köszönettel vettem volna, ha a t. képviselő ur felvilágosit; és még nagyobb köszönettel, ha felvilágosított volna arra nézve, mit, nem tudom, melyik szakaszból merít, t. i. hogy ha valakinek három lova van, annak csak fele vehető el; nem tudom, mondom, hogy méltóztatik az elosztást érteni, de ha felvilágositana, megköszönném. A határozati javaslatra vonatkozólag biztosithatom a t. képviselő urakat, hogy olyan önkény adatik ezen lószerző bizottságoknak, hogy ha legalább az átalános alapelvekről, mint Tisza Kálmán képviselő ur kívánja, az utasítás meg nem szabatik: nagyon félek, hogy majd lesznek jobboldali lóállitó bizottságok, és lesznek baloldali emberek, kiknek lovaikat oda kell adniok, (Mozgás jobb felől.) Félek attól, hogy így lesz, adja Isten, hogy be ne következzék. Tovább megyek. Matolay Etele képviselő ur módositványa tisztán gyakorlati, és fel sem tehetem a t. képviselő urakról, hogy el ne fogadnák. Miről van szó? arról, hogy az államnak joga van követelni azt, ami becses tulajdonom, mert tudni méltóztatik, hogy a lókedvelő ember minő becset helyez lovába; de ha az államnak joga van azt elvenni, ha most az mondatik ki: nem tekintünk arra, hogy mennyit ér azon ló, nem tekintünk arra, hogy képes-e szolgálatot tenni, hanem azon bizottság egy illusorius közép árt fog megállapítani, és elveszik a lovat: ez nagyon jogtalan dolog; mert a hadviseléshez nem csak ló, hanem gabona és más ilynemű tárgy is szükséges, és hogyan lehet átalában azt mondani, hogy én köteles vagyok bármit is egy fillérrel is olcsóbban adni az államnak, csak azért, mert hadi czélra szükséges. Ennek biztosítása: czélja Matolay módositványának: midőn mindkettőt pártolnám, felkérem a t. házat, méltóztassék azokat elfogadni. Elnök: Nem levén senki fölírva, fölszólítom az előadó urat, nyilatkozzék, hogy kíván-e jogával élni. (Felkiáltások! Eláll, eláll!) Pulszky Ágost előadó : T. ház ! (Felkiáltások : Eláll! Eláll '.Halljuk!) Két érdemleges indítvány nyújtatott be, és két csekélyebb fontosságú módositvány. Az utóbbira nézve azt jelenthetem ki, hogy a központi bizottság részéről nem látok nehézséget azok elfogadására nézve, csak a 2-ik módositványra nézve irályi szempontból bátor volnék azt javaslani, hogy inkább így fogadtassák el : ,és a felavatandó lovak bei-értéke és szolgálatképessége szerint". Ami a kisebbségi különvéleményt illeti, ez iránt a központi bizottság az ellen-okokat jelentésében előadta, és azt hiszem, hogy ez ellen-okoknál fogva a t. ház többsége ily, a törvény czélzatával ellenkező intézkedést el nem fogadhat.
