Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-63

63. országos ülés január 14. 1873. 47 kalmazást nyert kiszolgált altisztek", mert azon -perczben, midőn alkalmazást nyertek, nem altisztek többé! (Helyeslés.) Továbbá ismét azt mondja: hogy a jogviszony felsőbbségeikkel ugyanaz. Én megvallom, hogy min­den félreértés kikerülése végett ezt is szeretném szabatosabban és tisztábban kifejezni; mert felsőbb­ség alatt különböző értelem fekhetik, s azt is ki­mondatni kívánnám, hogy ugyanazon fegyelmi eljá­rás alá esnek és ugyanazon módon, mint más hiva­talnok vagy tisztviselő bocsáttatnak el. Az általam indítványozott szerkezet tehát, melyre nézve nem tudom, hogy nem hajlandó-e azt Tavaszy képviselő ur is elfogadni; mert ennek lényege ugyanaz, mi az évé, csak hogy, nézetem szerint mégis a dolgot tisz­tábban fejezi ki, következőleg hangzik: Módositvány a 75-ik törvényjavaslathoz: Ezen törvényjavaslat 20. és 21. §-a közé a következő uj §. tétessék: „§" Az ezen törvény alapján alkalmazást nyert kiszolgált altisztek jogai és kötelezettségei, szemben az őket kinevezett hatóság, hivatal vagy vállalattal, ugyanazok, melyek azoknál más, hasonló minőség­ben alkalmazott szolgák vagy hivatalnokokra nézve fönállanak s az ily kiszolgált altisztek alkalmazásuk után ugyanazon fegyelmi eljárás alá esnek és ugyan­oly módon és föltételek mellett elbocsáthatók. Tavaszy Endre: Lényegében ugyanazt mondja, mit az én indítványom, én megnyugszom abban, amit a tisztelt ház határoz; ha azt fogadja el a tisztelt ház, én a magam részéről hozzá­járulok. Molnár Aladár: Bocsánatot kérek, én mégis látok valami különbséget Tisza Kálmán kép­viselő ur és Tavaszy Endre képviselő ur indítványa között, Azt hiszem, hogy a Tavaszy képviselő ur által beadott indítvány, mely a kiszolgált altisztekre vonatkozik, teljesen fölösleges; mert hiszen a kiszol­gált altisztek a katonai szolgálatból kilépvén, pol­gári állásba lépnek és magától értetődik, hogy ezekre nézve a polgári hatóság illetékes. Hanem arról kell gondoskodni, hogy, azokra nézve, kik szolgálati idejök alatt nyernek alkalmazást a ható­ságoktól: mondassák ki, hogy a többi kiszolgált altisztekkel egyenlő eljárás alá esnek {Fölkiáltások: <tz nem tartozik ide, most nem arról van szó!) — jobb volna, ha nem az tétetnék bele. hogy ki­szolgált altisztek, hanem az, hogy a jelen törvény értelmében polgári alkalmazást nyert altisztek (Föl­Máltások: erről nem lehet szó! Tisza módositványát fogadjuk el!) Elnök: Méltóztatnak elfogadni Tisza Kál­mán képviselő ur indítványát ? (Elfogadjuk!) Ennél­fogva elfogadtatván, ez fogja képezni a 21. szakaszt. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 22-ik szakaszt. Fölkiáltások: elfogadjuk!) Elnök :Ennélfogva a kiszolgált altisztek al­kalmazásáról szóló törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, mielőtt a napirend második tárgyára térnénk: fölkérem a tisztelt házat, méltóztassék meg­engedni, hogy a gazdasági bizottság előadója jelen­tést tegyen. (Halljuk !) Radó Kálmán előadó (olvassa a gaz­dasági bizottság jelentését a képviselőház január havi költségvetésére vonatkozólag.) Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét­osztatni és annak idejében a tisztelt ház által tár­gyalás alá vétetni. Radó Halmán előadó: Továbbá van szerencsém jelenteni, hogy a tisztelt ház múlt évi december 19-én 708 szám alatt hozott határozatá­val Szalay Imre volt képviselőházi hivatalnok özve­gyének folyamodását elintézés és véleményadás vé­gett a gazdasági bizottsághoz méltóztatván utasítani, a gazdasági bizottság figyelembe véve az özvegynek szomorú helyzetét annak 300 frtnyi végkielégítési kegyadományt kér megszavaztatni. Kérem a tisztelt házat ehhez hozzájárulni. Elnök: Ki fog nyomatni és a tisztelt kép­viselő urak közt szétoszlatni. Következik a napirend második tárgya vagyis „A hadsereg és honvédség lószükségletének fedezé­séről, mozgósítás esetében* szóló törvényjavaslat tár­gyalása. Szeniczey Ödön jegyző (olmssa a törvényjavaslatot.) Pulszky Ágost előadó: Tisztelt ház! A ház előtt e törvényjavaslatra nézve azon szöveg fekszik, mely a honvédelmi törvények tárgyában ki­küldött bizottság tanácskozásai folytán állapíttatott meg. Midőn a közp. bizottság e törvényjavaslatot ezen szövegezés szerint ajánlja a tisztelt háznak elfoga­dás végett, teszi azt teljes tudatában annak, hogy itt látszólagos áldozatról van szó, mely a polgárokra kiróvatik; hogy itt egyike azon eseteknek fordul elő, midőn a közjó tekintetéből az átalános jogi fogalmaktól némileg eltérve az expropriatiónak van helye. Azonban daczára, hogy ennek teljes tudatával bírt a központi bizottság, nem habozott egy pillanatig sem ezen törvényjavaslatot elfogadni. Belátta, hogy korunk hadviselési viszonyai közt lehetetlenség azon lassú és szomorú a magánjog keretében mozgó beszer­zési módozatok mellett a hadsereg teljes felszereléséről gondoskodni, melyek ez előtt a lassabban kifejlő vi­szonyok közt talán lehetségesek és czélszerüek vol­tak; belátta, miszerint az utolsó háború tanúsága okvetlen arra kényszerit, hogy mozgósítás esetén a hadsereg minden szükségleteinek gyors és biztos fedezéséről gondoskodjunk; s midőn egyrészről e meggyőződésre jutott, másrészről nem tagadhatta

Next

/
Oldalképek
Tartalom