Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-79

390 79. országos ülés február 1. 1873. egyetlen tételére kívánok reflectálni, mely igy hang­zik: „a mennyiben ez indokolás szerint is még a gróf Károlyi családnak úrbéri viszonyból folyó kisebb királyi haszonvételi joga fönáll, — e jog szabad gyakorolhatására és megóvására pedig Hódmezővá­sárhelynek egy saját úrbéri kötelezettségét ellenőrző és bíráló törvényhatósággá emelése a dolog termé­szetéből folyólag lehetetlenné válik." Én, tisztelt ház! ha a 3. osztály előadója által fölhozott e sorokat végig tekintem, akkor már foly­tatom a ministeri indokolást odáig, a hol a gróf Károlyi-család korcsmáltatási joga fölemlittetik és előadatik, hogy a gróf Károlyi család ügyvédje Csongrádmegye közönségéhez beadott óvásában til­takozását jelentette ki; rögtön erre Matók Béla, Hódmezővásárhely képviselője és ügyvédje, kijelen­tette, hogy Hódmezővásárhely város közönsége a gróf Károlyi család ezen jogait elismeri, azokat csorbítani nem akarja, csupán önállóságra törekszik, és annak megadatását *kéri. Nem kíván tehát Hód­mezővásárhely praejudicálni a gróf Károlyi család királyi kisebb haszonvételi jogainak, hanem csupán önállóságra akar jutni. Példa erre különben Nagy­Várad városa, Esztergom városa, Gyulafehérvár vá­rosa és számos városai e hazának, a melyek még régibb időben királyi városokká emeltettek, és a királyi kisebb haszonvételi jogokat gyakorolja maga a földesúr. Én, tisztelt ház! nem kívánom e kérdést to­vább vitatni, hanem ha ellenvetések lesznek, föntar­tom magamnak a jogot azokra felelni. (Helyeslés.) Balogh lajos Tisztelt képviselőház! Á 3-dik osztály részéről beterjesztett külön-véle­ményre vonatkozólag, (Halljuk!) miután Schmausz Endre tisztelt képviselőtársam nincs jelen, ennek megbízásából és saját meggyőződésem szerint néhány rövid megjegyzést kívánok tenni. (Bal felől fölkiál­tások: Tessék a maga nevében beszélni.) Miután a tisztelt központi bizottsági előadó ur a ministeri indokolásra hivatkozik, én is arra hi­vatkozva, bátor vagyok a következőket előadni. A ministeri indokolásban az mondatik a többek között, hogy Hódmezővásárhelynek annál is inkább meg lehet adni az önkormányzati jogot, mert hisz már erre hasonló példák vannak az országban, oly helyeken t. i., a hol a földesúr szintén gyakorolja még a királyi kisebb haszonvételi jogot. Nevezetesen fölemlittetik az indokolásban Nagyvárad városa. Erre vonatkozólag, tisztelt ház, azt vagyok bátor megjegyezni, hogy én.az ilyen körülményt a magam részéről viszás helyzetnek tartom; neveze­tesen különösnek tartom azt, hogy ha egy önkor­mányzati joggal fölruházott városban a földesúr hajdúja minden országos vásáron odamehet a pi­aczra és megvámolhatja a törvényhatósági joggal fölruházott város polgárait. Az ilyen viszás hely­zetek létezéséből én nem azt vagyok hajlandó következtetni, hogy több ilyen helyzet teremtessék: sőt azt óhajtanám, hogy ha már ilyenek vannak, ne teremtsünk többet. A múltból hozhatnék föl példát, hol nem is a^ törvényhatóság és a földesúr, hanem a város, mint törvényhatóság, és saját volt jobbágyai között me­rülvén föl viszály, a felsőbb hatóság nem a várost, hanem külön törvényhatóságot küldött ki az ügy elintézése végett. Ezen eset előfordult, tudtom szerint, Kolozs­várott. Merüljön már most föl Hódmezővásárhelyen az r hogy a földesúr jogainak gyakorlatában gátoltassék : az nem tehet egyebet, mint közvetlenül a legköze­lebbi helyhatósághoz, a törvényhatósághoz fordulni. A dolog természetében fekszik az, hogy a törvény­hatóság, nem a földesúr jogait, hanem vagy saját, — ha az ügy a községet illeti, — vagy pedig polgárainak érdekét fogja képviselni. És ki fog igazságos és competens biró lenni ez esetben? Én, tisztelt ház! azon véleményben vagyok, hogy Hódmezővásárhelyt mindaddig törvényhatósági joggal fölruházni nem lehet: míg magát az úrbéri viszonyokból fönmaradt kötelékek alól föl nem oldja, vagy meg nem menti. Ezért bátor vagyok a tisztelt házat fölkérni, hogy a 3-ik osztály részéről beter­jesztett külön-véleményt elfogadni méltóztassék. Csupán hozzá kívánnám még adni, hogy egy különben sem nagyon erős törvényhatóságból két gyengét ne csináljunk. Győrffy Gyula: Tisztelt ház! Nagyvá­radra történvén hivatkozás, mint Nagyvárad váro­sának képviselője, kötelességemnek tartom, hogy az előttem szóló tisztelt képviselőtársam ellenvetéseire egy pár észrevételt tegyek. Nagy-Váradon is gyakorol a volt' földesúr királyi kisebb haszonvételi jogokat, sőt ezen jogok ma is, egész terjedelmökben, épségben állanak. Nagy­váradon a helyzet egészen az, a mi Hódmezővá­sárhelyen; sőt sok tekintetben még kellemetlenebb, a mennyiben nekünk nem egy, hanem két földes­úrral van dolgunk; miután a város egyik részében, Várad-Olasziban. a latin szertartású püspök, Újvá­rosban pedig a latin szertartású káptalan a földesúr. Ezen királyi kisebb haszonvételi jogok egész terje­delmökben mai nap is fönállanak, és mégis az 1870. évi XLII. törvényczikk Nagy-Várad városát a törvény­hatóságok sorába iktatta anélkül, hogy ezen tör­vény tárgyalása alkalmával akár a püspökségnek, akár pedig a káptalannak eszébe is jutott volna, ilyen kisszerű ellenvetésekkel előállani. Kisszerűeknek tartom ezen ellenvetéseket any­nyira, hogy azoknak tüzetesebb czáfolatát alig talá­lom szükségesnek. Ezek tarthatatlanságát kimuta­tandó, az abból folyó következtetésre vagyok bátor

Next

/
Oldalképek
Tartalom