Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-62

62. országos ülés január 13. 1873. 25 hagyatni, megtörténhetnék nem egyszer, midőn pél­dául több altiszt jelentkeznék, mint betöltendő állo­más van, hogy az illetők oly állomásokat is köve­telnének, melyek betöltésére átalában képtelenek. Igaz, hogy a törvényjavaslat egy másik szaka­szában azt mondja, hogy a képességet ki kell mutatni, és ez igen helyes; de én csak azt aka­rom elkerülni, hogy a most megállapítandó viszonyból kellemetlenségek ne támadjanak az egyes hivatalok, vállalatok és altisztek közt. Azért javaslatom oda terjed, hogy az a) pontban e szó elé „felvigyázói* tétessenek e szavak: „szakér­telmet nem feltételező", és akkor biztosan meg lesz vonva a határ azon felvigyázói állomások közt, me­lyekre képességgel bírnak az altisztek, és azon fel­vigyázói állomások közt, melyek betöltéséhez kissé több kell, mint az egyszerű altiszti ismeret. Javaslatom továbbá oda terjed, hogy a b) pont hagyassák ki. Helyeslem azt, hogy a kormány által föntartott és segélyezett intézeteknél és hiva­taloknál biztosítani aksrja azt, hogy a jó magavi­seletű altisztek jussanak szolgálatba, de a köztör­vényhatóságok házi pénztáraikból fedezvén szükség­leteiket, ott nem tartom alkalmazandónak ezen kény­szert; mert a házi pénztárból fedezvén szükségeit a törvényhatóság, nem kötelezhető arra, hogy miké­pen használja fel azt. Erre kötelező szabályt hozni nem lehet. A c) pontra nézve, ahol az van mondva, hogy alsóbb felvigyázói állomások, ott különösen szükséges kitenni, hogy szakértelmet nem feltételező; mert a kezelési szolgálat alatt sokkal többet lehet érteni, mint amennyit e törvényjavaslat érteni lát­szik. Kérem tehát a tisztelt házat, hogy a felvigyá­zói szó elé ide is tétessék, hogy „szakértelmet nem feltételező." Nehrebeczky Sándor: Én azt látom, tisztelt ház, hogy e törvényjavaslat által az állam két dologról akar intézkedni, először a kiszolgált altiszteket alkalmazni akarja s őket mintegy jutal­mazni azon hosszabb szolgálatért, melyet a katona­ságnál a haza védelmében töltöttek; de másodszor el akarja látni mindazon hivatalokat alkalmas egyé­nekkel, melyeknek ilyenekre sztikségök van. A tör­vényjavaslat és Várady Gábor képviselő ur módo­sitványa közt igen nagy a különbség. Mert a tör­vényjavaslat a fele részt csak a törvényhatóságoknál akarja alkalmazni, a többi hivatalokat kizárólag al­tisztek részére tartván fen, mig ellenben Várady Gábor képviselő módositványa valamennyi hivatal­szolgai állomásnál akarja a fele részt alkalmaztatni. Hozattak itt fel érvek, melyeket a gyakorlati élet ezáfol meg. Nikolics képviselő ur nem tesz különbséget az altisztek és többi katonák közt; én pedig bátor va­gyok megjegyezni, hogy a különbség lényeges, mert a közkatonáknál nem lehet feltalálni azon képessé­KÉPV. H. NAPLÓ. I85. Dl. KÖTET. get, mely az altiszteknél megvan; más részt pedig nem tagadta azt még a tisztelt ellenzék sem, hogy midőn az altiszteket alkalmazza, akkor bizonyos kö­telességet teljesít az állam az altisztek irányában; de egyszermind nem tagadta senki azt, hogy az al­tiszteknél mindazon quahficatio, mely ily szolgálatra megkívántatik t. i. szorgalom, pontosság, megbíz­hatóság, józanság és fegyelem, leginkább feltalál­hatók. Én tehát azt hiszem, hogy az ily hivatalokra is valóságos jótétemény, midőn ily egyéneket alkal­mazhatnak. Arra, amit Tisza Kálmán tisztelt képviselő ur mondott, hogy ezen emberek egy pár év múlva a fegyelemtől elszoknak és a szolgálatra képtelenné válnak: megfelelt tisztelt ministerelnök ur, midőn azt monda, hogy amely pillanatban nem teljesitik a szolgálatot kellően, azonnal elbocsáttathatnak ugy, mint minden más egyén. Én tehát Várady Gábor képviselő ur módosí­tásához nem járulhatok. Pulszky Ágost előadó s Tisztelt házi Miután Várady Gábor észrevételeire megfelelt Neh­rebeczky Sándor képviselő ur, nekem csak az ma­radt, hogy azon indítványra, melyet Podmaniczky Frigyes képviselő ur beadott, némely észrevé­telt tegyek. Podmaniczky Frigyes indítványa két részre oszlik. Az egyik az, hogy ahol a felvigyázói állo­másokról van szó, ugy az a) mint c) pontra nézve tétessék hozzá: „ha szakértelmet fel nem tételez­nek." Azt hiszem, hogy e szó által „alsóbbrendű" ez aggodalom megszüntettetik, valamint megszüntettetik a 12. §. intézkedése által is, mely azt mondja, hogy az állomásra szükséges képességet, az illetőnek kü­lön be kell bizonyítania. Igaz azonban, hogy a mennyiben a 4. §. a) pontjában némely állomások kizárólag altisztek számára vannak föntartva, elő­kerülhet azon eset, hogy valamely különös szakér­telmet kivánó állomásra nézve az altiszt képesítve nem volna. Erre nézve azt hiszem, hogy Podmaniczky Fri­gyes indítványa nincs ellentétben a központi bizott­ság szövegezésével. Ami azonban a b) pontot illeti, ez már hatá­rozott ellentétben áll a központi bizottság szöve­gezésével és intentiójával. A köztörvényhatósági ál­lomásokra nézve azt mondotta, hogy ne erőszakol­juk az altiszteket rájuk, minthogy azok hivatalno­kaikat házi pénztárukból fizetik. De hisz ezt is az állam fizeti még ma és jövőre is, ha nem a cen­tralis pénztárból, de mégis az adózók zsebéből fog­nak a költségek fedeztetni, ugyanazokéból, kikéből az állami kiadások. Egy szóval e kétféle összegek, mások által kezeltetnek ugyan; de czéljok ugyanaz és a kötelezettség sem változik, melylyel a hazát 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom