Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-75

75. országos ülés január 28. 1873. 203 nek pedig azért, mert először elismert dolog az, hogy a létező adók fölemelése nem szokta az első időben a jövedelmeket szaporítani; másodszor pedig azért nem; mert különben is igen drága kezelésünkjiél ezen ideiglenes intézkedések oly nagy költségeket, és pedig tekintve a végleges rendezést, kétszeres költségeket okoznának; amelyek — az első időre legalább, és épen ezen első időre van fektetve az •egész számítás — a várandó jövedelem-szaporodást nemcsak elnyelnék, hanem valószínűleg tul is haladnák. Mondom, hogy ezek folytán én a deficit fedezését jelenleg és a közel jövőre is csak az állami activák értékesítéséből remélhetem. Megmagyaráztatok már előttem itt, hogy ez nem tékozlás, hanem egyszerű érték-áthelyezés. Annyi azonban bizonyos, hogy tekintve, miszerint kiadásaink legnagyobb részének hasznát az utókor élvezendi: ez a legigazságosabb és a nép megterheltetése nélküli, talán egyetlen eszköz. Mi módon kelljen e tekintetben eljárni, annak indítványozását szakavatottabb képviselőtársaimra bizom, csak annyit jegyzek meg, hogy e tekintetben is helyes útmutatásokat hallottunk Lónyay gróftól, amelyeket a kormány is már tényleg felhasznált, amint ezt a tisztelt pénzügyministernek a kamatbiztositási alap tárgyában elmondott eszméiből látjuk. Reménylem, hogy Lónyay gr. a rendkívüli költségvetés tárgyalása alkalmával kilátásba helyezett felszólalásánál erre vonatkozó •érveit és elveit bővebben előadandja, mit — ugy gondolom — méltán várhatunk. Tisztelt ház! Két észrevétellel kívánom befejezni fölszólalásomat, vagy jobban mondva két, a kormányhoz intézett kéréssel. (Halljuk!) Először is tagadhatatlanul nagy akadályt képez pénzügyi kérdéseink beható tárgyalására és azoknak megoldására vonatkozólag azon tény, hogy a költségvetés a házban mindig utólag tárgyaltatik. és hogy ily módon azon beható változtatások alig történhetnek, s azok csak a jövőre vonatkozó határozatok alakjában hozatván, jámbor óhajtások maradnak. Elismerem, hogy a kormány jelenleg azon jóhiszemben járt el, hogy a költségvetést kellő időben terjesztette be. Azonban akár parlamentünk nehézkes eljárásában, akár bárhol másutt rejlik az ok : a tények bizonyítják, hogy elkéstünk. Arra kérem tehát a tisztelt kormányt, hogy siettesse a pénzügyi bizottság által javasolt s a ház által bizonyára megválasztandó bizottság munkálatait, s azokkal együtt az 18 74-iki államköltségvetést még a tavaszszal terjessze a ház elé. Meg vagyok győződve, hogy ha ez megtörténik: ez az 1874-iki államháztartásnak nem csekély előnyére fog szolgálni. Második kérésein a következő: Léjrjen a kormány már egyszer a socialis reformok terére. (Halljuk!) Azon impozáns többség, amelyet pártunk az utolsó választások alkalmával nyert, de magának a tisztelt ellenzéknek is meggyőzőcléshű, de mérsékelt magatartása bizonyítja, hogy a kiegyezési mű többé védelemre nem szorul, és hogy immár azon erő, mely a positió megtartására fordíttatott: bátran azon positio megerősítésére használható. Megérősitésöket azonban a XIX. században csakis a kor igényeinek megfelelő szabad intézmények és hazánk sajátszerű körülményei és viszonyai folytán a magyar állam-eszme megszilárdítása utján lehet eszközölni. (Helyeslés.) Vannak tisztelt ház, e hazában számos oly elintézetlen kérdések, melyeket én socialis avagy társadalmi kérdéseknek nevezek azért, mert azok pártnézet különbség nélkül a modern állam elodázhatatlan követelményeit képezik. (Halljuk!) Ezeket oldja meg a tisztelt kormány bátor szívvel és erős kézzel, és ne hallgasson azokra, akik azt mondják, hogy ily reformokat a mi népünk még nem kivan, hogy azokra még érettséggel nem bír. Ez azon phrásis. tisztelt ház, mely mögé bújnak mindig azok, akik az emberi ész követelményeinek gátot akarnak vetni. (Helyeslés.) Ez az, ami már számos, különben jóakaratú kormányt temetett el. A nép, tisztelt ház. mindig és mindenütt minden reformkérdést, a mely nem kézzelfogható anyagi előnyt nyújtott, kezdetben gyanakodással szokott fogadni, mindaddig, míg annak hatásait érezve, áldja a kezet, a mely azt neki nyújtotta. Ha arra várunk, hogy a nép közvéleménye nyilvánuljon egy vagy más reformkérdés mellett: ez vagy örökös stagnatiót, vagy forradalmat jelent; mert ha a nép hangulata hangosan nyilvánul valamely reformkérdés mellett, annak megoldását a forradalomtól mar csak egy hajszál választja el, és az államférfiúi bölcseség épen abban áll: cselekedni, mielőtt követeitetik. A jelen korban csakis a müveitek véleménye tekinthető jogosult közvéleménynek és szerintem azon államférfiué a jövő. a ki ezen közvéleményt követni fogja, mert annak lesz erős pártja, lesznek erős financiái; mert lesz a hazában áldozatkészség és akarat az anyagival párhuzamosan járó szellemi tőkének megszaporitása és érvényesítése által. Elfogadom a pénzügyi bizottság véleményét. (Helyeslés jobb felöl.) Beöthy Lajos l Tisztelt ház! Ritkán szoktam eddig a tisztelt ház becses figyelmét igénybe venni, de meg fog engedni a tisztelt ház, hogy azt most néhány perezre én is kikérem. Mielőtt azonban a tárgyhoz szólanék, nem tehetem, hogy a tisztelt ház figyelmét föl ne hívjam arra, hogy — mint méltóztatnak látni — a ministeri padok teljesen üresek, mi, ha nem is inparlamentalis mindig, de ha akkor, midőn az állam költségvetéséről, mikor az ő bőrükről, mikor az ő számadásukról van szó, nin-