Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-73

7.

1

?. országos ülés január 2S. 1873. 247 ván szemben, tetteit bírálgatni elég alkalma volt, amit bő mértékben meg is tett, amint ezt tegnapi beszédében el is ismerte: — valamint azon alkalmakkor nem hagyhattam válasz nélkül az ily kitűnő -ellenzéki tag észrevételeit, ugy most is kívánok neki felelni arra, mit előbb s tegnap reám vonatkozólag mondott. (Halljuk! Halljuk!) Változott állásban, változott pénzügyi viszonyok közt szólok most a tisztelt képviselőházban hazánk pénzügyeiről. Változott állásban, mert 1870. évi május hó 21-én, midőn mint pénzügyminister elbúcsúzván a tisztelt háztól, utolszor szóltam pénzügyekről; most pedig, mint egyszerű jobboldali képviselő kívánok szólani. (Halljuk!) Nézetein nyilvánításában saját lelkiismeretes meggyőződésem s az ország java szabnak irányt, s helyzetem annyiban kedvezőbb, mert mig előbb, mint a kormány egyik tagja, a solidaritásnál fogva a közös megállapodásokra is tartoztam figyelni, s hivatásom volt csakis a tárczámra vonatkozó ügyeket, a közös megállapodás szerint, képviselni, osztozva ugyan a felelősségben, amelyben a kormány többi tagjai is viszont osztoztak velem: addig most saját meggyőződésem szabályozza nyilatkozataimat, Hogy a pénzügyi viszonyok változtak, azt a pénzügyi bizottság is jelezte; de jelezte nem különben Komárom város tisztelt képviselője. A pénzügyi bizottság részletes és sokban tanulságos jelentésének nézeteiben nagyrészt osztozom. Abban igaza van a pénzügyi bizottságnak, hogy a nem kedvező pénzügyi állapotoknak két főoka van: egyik, hogy rendes kiadásainkat növeltük nagyobb mérvben, mint jövedelmünk szaporodott, tehát nem voltunk eléggé takarékosak; a másik hogy a múlt évtizedek mulasztásait egyszerre akarván pótolni : a beruházások terén rohamosan haladtunk, tehát nem voltunk előre látók. A pénzügyi bizottság által kifejtett ezen nézeteket teljesen elfogadom, sőt abban is egyetértek, hogy mindenek íölött kötelességünk az államháztartásban a rendes bevételek és kiadások közt a sulyegyent helyreállítani, mert ez első és nélküíözhetlen föltétele a rendezett .államháztartásnak. Ami az ezen czélhoz vezető eszközöket illeti, melyeket a pénzügyi bizottság jelentéseben ajánl, .azokkal annyival inkább egyetértek, mivel hivatkozhatom arra, hogy midőn 1868-ban apríl 16-án az első magyarországi költségvetést a ház elé terjesztettem, ugyanazon elveket jelöltem ki, mint föltételeit a rendes államháztartásnak. Komárom városa tisztelt képviselőjének tegnapi nyilatkozatában egy nagy előhaladást látok. Ugyanis valahányszor eddigelé fölszólalt, a pénzügyi állapotot nemcsak kedvezőtlennek, de igen aggasztónak monda: tegnapi beszédében azonban ugy nyilatkozott a tisztelt képviselő ur, hogy a pénzügyi állapotot kétségbeejtőnek egyátalában nem tartja. Én is azt tartom, hogy pénzügyi állapotaink nem kedvezők, — nem akarok más kifejezést használni ; sőt nem akarom még a pénzügyi bizottság által is nem egyszer alkalmazott „ aggodalmas * szót sem használni, mert én nagyon aggodalmasnak nem tartom állapotainkat. Minden betegség bizonyára kedvezőtlen állapot; de ha fölismerjük a betegség valódi okát, ha tudjuk a biztos gyógyszert, s azt kellő időben és mérvben használni erős az akarat: akkor nem helyes a beteg állapotát kivált ha az birja a fölgyógyulásra szükséges első föltételt: az ifjú életerőt, siralmasnak, kétségbeejtőnek, vagy nagyon aggodalmasnak mondani. (Tetszés a jóid oldalon.) En bizom országunk jövőjében, sőt azt hiszem, hogy a mostani helyzet fölismerése által okulva, vethetjük meg biztos alapját a rendezett pénzüg3

r

eknek. Sok életerővel, sok fejlődési képességgel bírunk, noha sok öröklött hibánk is van, miket le kell vetkőznünk, ha biztos sikert óhajtunk. Mit hoz a jövő, ki tudná előre megmondani; de ha, mint reménylem, lesz elég erőnk az eddigelé elkövetett hibákat jövőben kerülni, ami bizonyára némely kedvencz eszmékről való lemondással, sőt talán némely hasznosaknak vélt dolgok egy ideig való nélkülözésével is fog járni, és bizonyos fokig ujabb áldozatok és terhek viselését fogja tőlünk igényelni; továbbá, ha a törvényhozás és a kormány őszintén és határozottan fognak törekedni az államháztartás sulyegyenének helyreállítása és föntartás közterhek czélszerübb és arányosabb fölosztása, a jövedelmek rendesebb befolyása és biztosítása iránt a szükséges intézkedéseket megtenni: akkor nem kételkedem, hogy pénzügyünk rövid idő alatt rendezve, anyagi érdekeink biztosítva, és megingatott hitelünk teljesen helyreállítva lesz. Ezen, átalánosságban emiitett föltételek teljesítése mellett épen oly határozottsággal bízom hazánk pénzügyeinek rendezésében, aminő határozottsággal mondtam ezelőtt 6 évvel a pénzügyi kiegyezésről szóló törvények meghozatala alkalmával, hogy a kiegyezés folytán elvállalt tériteket el fogjuk viselhetni. Engedje, t. ház! áttérnem azon, beszédem elején jelzett észrevételekre, melyeket Komárom városa érdemes képviselője ellenemben fölhozott, és melyeket hallgatással mellőznöm nem lehet. (Halljuk ! Halljuk!) Elismerem, hogy nagy különbség van a tiszteit képviselő urnák tegnapi és deczember 17-iki felszólalása közt. Akkor, t. i. deczember 17-én, minden pénzügyi bajnak alapját különösen bennem, mint első magyar pénzügyministerben, kereste és kereste hivatalbeli utódomban a jelenlegi pénzügyminister-