Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-73

238 73. országos ülés január 25. 1873. nyilvánittatik: bizonytalan időre engedélyezett, előbbi álló helyeiket elhagyni kötelesek; miután végül a kisDuna-ág bekövetkező elzárása a megye utján községenkint előre ki volt hirdetve, sőt a folyammérnök a czéh utján a molnárokat külön is értesítette: jelen kérvénynek hely nem adható. Csáky Tivadar gr.: Tisztelt ház! Nem osztozhatom a kérvényi bizottság épen most előterjesztett véleményében, és pedig azon okból, mert felszólítja a házat, hogy egy bonyolódott tárgyban, egy jogi kérdésben, melyben ellentétes nézetek merülnek föl, érdemileg határozzon. Azt hiszem, ez nem volna helyes eljárás, s valamint részemről azon véleményben vagyok, hogy a ministerium által e tárgyban tett rendelkezések: melyeket az előadó ur jelzett és fölhozott, helyesek, ugy nem akarnám csak ugy könnyedón egy határozat által kimondani azt, hogy egy ily fontos kérdésben támasztott igények egészen jogosulatlanok. Ennek folytán azt hiszem, hogy a képviselőház egyebet nem tehet, mint a kérvényezőket a törvény rendes útjára utasítani, és érdemlegesen el nem dönteni oly kérdést, mely jogi elvet foglal magában, t. i. képeznek-e a malmok regálét vagy nem? Ennek folytán bátor vagyok egy módositványt benyújtani, mely igy hangzik: A kérvényi bizottság jelentése helyébetétessék: miután a tárgyalás alatt levő kérvény a közmunka ministerium által a fönálló rendszabályok értelmében elintézést nyert, a folyamodók igényeikkel a törvény rendes útjára utasíttatnak. Jankovics Miklós: Tisztelt ház! Anynyiban egyetértek az igen tisztelt előttem szólóval, hogy a kérvényi bizottságnak véleményét én sem fogadom el. Minekelőtte ennek indokolásába bocsátkoznám : engedje meg nekem az igen tisztelt ház, hogy a kérvényi bizottság eljárására némely megjegyzéseimet elmondjam. Én azon nézetben vagyok, — lehet hogy tévesen, de saját nézetem az. — hogy ha a kérvényi bizottság több ily fontos kérvényekben ilyen véleményezéseket fog adni: akkor a kérvényezők — nem mondom, hogy mink, mert hisz mi ismerjük a kérvényi bizottságnak fontos, mélyen beható tárgyalásait, — hanem a kérvényezők a házon kivid, mondom, könnyen azon meggyőződésre jöhetnek, hogy a kérvényi bizottság csak azt tekinti, hogy azon kérvény volt-e már a ministeriumnál vagy nem, s ha volt, mit mondott reá a minister és ugyanazt mondja rá — mint ezen esetben is — mit a minister mondott; ha pedig nem volt a ministernél, mint ez a legtöbb esetben történni szokott: a kérvény oda utasittatik a ministeriumhoz. Én, mondom, nem akarom azt, hogy a kérvényezők ily véleményt tápláljanak a kérvényi bizottság iránt s azért a tisztelt ház engedelmével a kérvény érdemébe fogok bocsátkozni. Mindenekelőtt azt vagyok bátor megjegyezni,, hogy az igen tisztelt közmunka és közlekedési minister urnák elutasító végzése és ami ugyanaz, a kérvényi bizottságnak véleménye nem állhat meg sem a törvényekkel, sem pediglen azon rendszabályokkal szemben, amelyekre hivatkozik. Kérem alásan, az én nézetem szerint — lehet hogy tévedek, — de az még nincs elintézve, amit mond az igen tisztelt közlekedési minister ur és a kérvényi bizottság, hogy a hajómalmi jog nem képezi a kisajátítás tárgyát, ez még oly véglegesen, oly practice eldöntve, elhatározva nincsen; másodszor a kérvényi bizottság véleménye azt mondja: ,miután továbbá a jelenleg is érvényben álló ideiglenes hajó-rendszabály 14-ik §-a szerint a hajőmalmok engedélyesei azon esetben, ha malmaik eltávolítása folyam-szabályozási czélokból szükségesnek nyilvánittatik: bizonytalan időre engedélyezett állásaikat elhagyni kötelesek." Igen, tisztelt ház, bátor vagyok fölolvasni a hajómalmi rendszabályok ide vonatkozó és a kérvényi bizottság által idézett 14. §-át s a tisztelt ház meg íog róla győződni, hogy e 14-ik §. épen nem azt mondja, amit neki a kérvényi bizottság tulajdonit és mit abban a tisztelt minister ur is lát. Ugyanis a 14. §. ezt tartalmazza: „Ha valamely, bár jogosított malomnak őrlő vize* a hatóságilag kijelölt rendes álló helyen a fő folyam irányának időközben változása folytán, erejében annyira meggyengült volna, hogy a tulajdonos más helynek kijelölését alaposan követelheti, vagy ha a malom a partot károsítja: akkor a malom helyének megváltoztatása, amennyiben a föntebbi érdekek sérelme nélkül történhetik, megengedtetik." Ez az alinea tehát arról szól, hogy ha a folyam önmagától kényszeríti a molnárt a malomhelynek elhag VÉL sárit : akkor a malomtulajdonos kérelmezheti, hogy őt egy más helyre áttegyék malmával. Tisza Lajos közlekedési minister S Szabad kérnem tovább olvasni ? Jankovics Miklós: Engedelmet kérek mindjárt (Fölkiáltások: olvassa tovább!) ,sőt azon esetben, ha a malomnak a régi helyen való megmaradása a folyam-irány változása folytán a vizi közlekedés vagy a folyó-meder szabábyos rendben tartására hátrányossá válna: a malomhelynek megváltoztatása hatóságilag is elrendelhető, még azon esetben is, ha a malom-tulajdonos ezt maga részéről nem kívánná, vagy épen a netalán növekedett őrlő víz ereje tekintetéből ellenezné is." Már, tisztelt ház, sem ez a kikezdés, sem a második kikezdésben nincs arról szó, hogy ha egy folyamnak medre erőszakkal, tehát mesterségesett-