Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-73

23i 73. országos ülés január 25. 1873. Tisza Lajos közlekedési minis- I ter: Tisztelt ház! Miután a módositvány elfogadtatik, csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy az előttem szóló tisztelt képviselő ur helyesen monda, hogy ő nem levén mérnök ezen kérdésben illetékes Ítéletet mondani nincs hivatva; de ha mindannyian mérnökök volnánk is, a tervek nélkül nagyon bajos lenne afölött ítéletet mondani: vajon a paksi partszabályozás, hajózás szempontjából szükséges-e? a másik pedig nem szükséges-e? mert nem magáról partvédzetről mint czélról van itt szó, hanem csak mint eszközről arra nézve, hogy mederelfajzások ne történjenek ; a hol tehát mederelfajzások fordulnak elő, melyeknél fogva honiokozás, zátonyozás következik be : ott szükséges a partot erődíteni, hogy a viz arra ne mehessen, és a mélység, sebesség azon ponton megtartassék. Ez tehát az indok. Meglehet, hogy- nem mindig alkálinaztatik helyesen, de ezt most tervek nélkül megítélni nem lehet, de ismétlem, az indok mindig az, hogy mederelfajulások gátoltassanak. Ezeket tartottam szükségesnek elmondani. (Helyeslés.) Elnök: Ugy hiszem kimondhatom határozatképe a, hogy a Földváry Mihály képviselő ur által beadott módositvány elfogadtatik és így ezen kérvény a közlekedési ministeriumnak kiadatik, olyképen, hogy a jövő ülésszak előtt lehetőségig tegyen róla jelentést. (Atalános helyeslés.) Steiger Gyula előadó (olvassa a 20—24. sorszámok alatti kérvényeket, melyekre a bizottság véleményezése észrevétel nélkül elfogadtatik, olvassa folytatólag a 25. sorszám alatt a kiskőrösi volt jobbágyoknak az úrbéri váltság megtérítése tárgyában beadott kérvényét, mely a pénzügyministeriumJioz áttétetni véleményeztetik. Nehrebeczky Sándor: Tisztelt ház! A kiskőrösi volt jobbágyok kérvényénél arra vagyok bátor kérni a tisztelt házat, ne méltóztassék azt a pénzügyi ministerhez áttenni. Itt azon örök váltságról van szó, melyről az 1868. XXXHL törvényczikk alkottatott, s melynek 11. §-a értelmében ezen kérvények fölött első sorban a földtehermentesitési alap-igazgatóság határoz, ha pedig ezen határozat ellen a felek folyamodnak, e fölött azon országos bizottság határoz, mely három ministerium kebléből alakíttatott meg, s mely — a mint ez annak idejében a lapok által köztudomásra jutott —• a belügyministerium kebelében létezik. A félnek őzen ignorantiaja, hogy ö a pénzügyininisterhez tétetni kéri nem elég ok arra, hogy ezen ignoratiót a tisztelt ház is magáévá tegye. (Helyeslés és ellenmondás.) Steiger Gyula előadó: Az előttem szóló tisztelt képviselő ur véleményeihez nem járulhatok. Miről van ugyanis itt szó? a kérvényezők arra kérik a házat: utasítsa a pénzügyministert, hogy három hónap óta elintézetlenül maradt kérvényüket elintézze. Bocsánatot kérek, az nem a képviselőház föladata, kutatni: vajon a pénzügyminister elintézte-e, áttette, átteszi-e a belügy ministeriumhoz. Azon, amit a kérvényezők kérnek: tulmenni nem lehet és nem szükséges. (Helyeslés.) Elnök: Ennélfogva a kérvényi bizottság véleménye elfogadtatik és a kérvény pénzügyininisterhez utasittatik. Steiger Gyula előadó: Felhívom a tisztelt ház becses figyelmét a következő (26. sorszám alatti) kérvényre, mely mint elvi kérdés gondos figyelmet igényel, a kérvény tárgya ez: több hátszegi választó Macellariu Elias megválasztott képviselőjét megbízó levele bemutatására kéri fölszólittatni. A kérvényben röviden elmondják a folyamodók, hogy Hátszeg városában a kitűzött időben a választás megejtetvén, Macellariu képviselővé választatott, ő azonban megbízó levelét a háznak mai napig be nem nyújtotta, a kerület ennélfogva képviselet nélkül van : ez pedig oly állapot, mely törvény szerint tovább nem tűrhető, és fölkéretik a tisztelt ház, hogy e részben intézkedjék. Bátor leszek felolvasni a kérvényi bizottság indokolását: (olvassa:) Miután az 1848. V. tör vény czikben népképviseleti rendszer elvéből, és a választói joggal biró polgároknak abban adott választási jogból önként és szükségképen foly a választóknak azon joga is, hogy megválasztott képviselőjüktől — ha ez a választást elfogadta — képviselői helyének elfoglalását, és igy általa a törvényhozásbai alkotmányos befolyásuk lehetőségét követelhessék; miután továbbá a most idézett törvényczikkben előszabott választási eljárás keresztülvitele és a választók jogai fölötti őrködés a belügyministert, a képviselői hely mikénti elfoglalására vonatkozó intézkedések pedig magát a házat illetik, melynek azonban a Hátszeg városi választásról hivatalos tudomása nincs: annálfogva utasittatik a belügyminister, hogy az iránt: vajon megtörtént-e a hátszegi választás? a háznak haladéktalanul jelentést tegyen. Csak egy pár szóval akarom kiemelni, tisztelt ház, azon felfogást, melyből a kérvényi bizottság e kérvény tárgyalásánál kiindult. A kérvényi bizottság különbséget tett az iránt, vajon a képviselő-választás a tisztelt ház hivatalos tudomása szerint megtörtént-e vagy nem? mert ha a tisztelt háznak hivatalos tudomása lenne a választásról: akkor a ház érdemleg fogna intézkedni e kérdésben. A bizottság azonban azon fölfogásból indult ki, hogy addig, mig az illetékes hatóság, tudniillik a belügyministerium részéről, mely a választások fölött őrködni van hivatva, hivatalos tudomás nem jut a ház elé, hogy t. i. a hátszegi választás ugy, a mint a felek állítják, végbe ment, addig a ház e kérvény ügyében nem intézkedhetik.