Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-71

204 71. országos ülés január 23. 1873. tán kitüntették volna pénzügyi helyzetünket. Ezek következtében kétségkívül hitelünk megingattatott kun, megingattatott ben a nemzet önbizalma. E viták feladata ezen megrontott hitelt, ezen megingatott önbizalmat helyreállítani. Tisztelt ház! Nem támadom, nem czáfolom az ellenzéket. Nem támadom azon oknál fogva, mert jelenlegi viszonyainkat oly válságosoknak tartom, minélfogva teljesen meg vagyok győződve, hogy maga az ellenzék is óhajtja a financiának rendezését; nem czáfolom, mert érveik vagy alaposok s akkor el kell fogadnunk; vagy képzeltek: a képzelt támadások pedig önmaguktól elenyésznek; vagy tisztán .az administratiót érdeklik, — s administrationalis kérdésekben a támadást visszaverni a kormány feladata. Tartózkodni fogok minden programmszerü poeticus ömlengésektől, mert nézetem szerint e pénzügyekben csakis egy programm lehet: a sulyegyen hctyreállitása. Ennélfogva kizárólag a tárgyhoz szólok. Minden költségvetésnél, nézetem szerint, három .az, ami bírálatot érdemel. Megengedi a tisztelt ház, hogy kedvencz rögeszméimet egyúttal ismét előhozzam. Az első az adó rendszere, a második vajon a költségek szükségesek-e, a 3-ik vajon elbirjuk-e a reánk rótt terheket. Az adórendszert igen fontos tényezőnek tartom minden költségvetésnél, mert ma a fegyveres béke idejében az országnak költségei igen nagyok, ennélfogva az adózók nagy mértékben vétetnek igénybe, s az adóztatás veszély nélkül csak ott jár, ahol a kormányzat csak a fölösleget veszi igenjébe ; mert mihelyt a fölöslegnél többet vesz igénybe: az által okvetlenül azon nagy mértékben megadóztatott termelési ág elsatnyult. Szükséges tehát azért is, miután, mert ma az ország kiadásai nagyobbak, de másrészről emelkedtek az egyének szükségletei is, a kormánynak intézkednie kell, hogy minden termelési ág a lehető legmagasabbra emelkedjék. Nekünk, — őszintén megvallva mindazt, amit a múlt országgyűlés alkalmával is megtámadtam, — nekünk adórendszerünk helytelen, ezen adórendszer még 1851-ben hozatott be, midőn az ország érdekeivel nem gondoltak, midőn megállapították képzelt szükségleteit, és ahhoz mérték az adót, és ennélfogva az adó különböző ágai között igen nagy az aránytalanság; míg például a földadó 29—70 százalékottesz, a házé 24, a tőke 10-et fizet; tehát már itt nagy a különbözet; de magok az egyes adó4.gak közt is igen nagy a különbség, mert végre van föld Magyarországon, mely fizet 2 frt 30 krt, •és míg ugyanoly minőségű föld fizet 50 krt. A mi finánczpolitikánknak van egy másik gyengéje, mely már többször említtetett; kénytelen vagyok én is jelezni: ez az, hogy a magyarországi hitel fölött egy idegen társulat rendelkezik, mely a hitelt papirossárkány zsinegével intézi, és ugy, amint neki tetszik, fölereszti, vagy visszarántja; víszarántásának szomorú következményét tapasztaljuk sokszor, és tapasztaljuk jelenleg is. (Helyeslés.) Tisztelt ház! ha meg vomék győződve, hogy az adórendszer ugy fog maradni, mint most megalakítva van, ha meg volnék győződve, hogy a bankkérdésben semmi lényeges a nemzet szükségeivel, önállóságával, méltóságával megfelelő intézkedések nem fognak történni: kénytelen volnék minden esetre jelen helyzetemben maradni, és nem szólhatnék magához a költségvetéshez; de miután e tekintetben biztosit a minister urnák nyilatkozata, de biztosit a többség elhatározása is, azon elhatározása, hogy minél hamarább követelni fogja ezen rendszabályok életbeléptetését, a rósz adórendszer a költségvetés tárgyalásától vissza nem tartóztathat. A másik kérdés az, hogy vajon a költségvetés szükséges-e? A költségvetésnek 3 része van: a védelmi, a belszükséglet és a beruházás. Magyarország védelme 37,000.339 frtba kerül, ebből a honvédség 8 millió frtot vesz igénybe. Az ország védelmét nem a lakosság száma, nem az ország hajlama, de az ország világi és politikai helyzete szabályozza. Kis államok, melyek az államok világ-politikájában nehezéket nem képeznek, kis államok, melyek azért léteznek, mert nincsen érdekében a szomszéd nagy államoknak, hogy magukba beolvaszszák: abban a tekintetben kedvező helyzetben vannak, mert semlegesség utján biztosítva vannak. Mi azonban Európában egy oly nehezéket képezünk , amely, mint a csiga, ha akarná is, nem húzhatja be magát. Nekünk épen ezen világi politikai helyzetünknél fogva, oly kötelességeink vannak, melyeket, habár súlyosak és nehezek is, teljesítenünk kellene. Magyarországnál békésebb ország nincs Európában. Mi óhajtjuk a békét először azért, mert nem lehetnek terjeszkedési vágyaink, mert nem vagyunk oly nemzetek által környezve, melyek nemzetiségi fonal által volnának hozzánk kötve; másodszor ránk nézve is, Ausztriára nézve is, miután ezen osztrákmagyar monarchia a nemzetiségek conglomeratuma, a terjeszkedés már ennélfogva is kellemetlen. Továbbá nekünk érdekünkben áll a béke, mert kétségkívül mi sok tekintetben századok óta elmaradtunk, mert ezen elmaradásunkat csakis a béke alatt üthetjük helyre, és érhetünk utói más gazdagabb és műveltebb nemzeteket. És végre nincs szükségünk háborúra, mert szabadok vagyunk; minélfogva helyzetünk egyáltalában nem igényli azt, hogy a győzelem babérai elfeledtessék velünk a szolgaságot. Mindezeknélfogva mi már ma megkezdhetaők a