Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-70

70. országos íiles január 22. 1873. 186 Más -példát hozok föl és itt ezer bocsánatot kérek a tisztelt minister uraktól; tisztelem a minister urakat mindnyájukat és mindenikét, s nem is a minister urakról szólok, hanem ezen bársony székekről. Tiz áll itt. A német azt mondja „man kann auch des Guíen zu viel. thun. * Soknak találom a tiz bársonyszéket, főkép a külföldi viszonyokkal összehasonlítva. Természetes, hogy itt szó sem lehet azon országról, melyet e házban előszeretettel szoktak idézni, Angolországról. Angolországban egészen külön szervezet van; ott 3—4 sajátkópeni minister van, míg a tanácsban részt vesznek egyszersmind bizonyos szolgálati ágak főnökei, mint például a főpostamester, a kereskedelem főhivatalnoka és más ilyenek. De a ministerialis szervezet Európa minden alkotmányos országában a franczia minta szerint van alkotva s csak e szerint lehet megítélni a mi helyzetünket. Midőn megnézem Európa különféle országaiban a ministerialis szervezetet, azt találom, hogy mindenhol van két vagy három ministeri tárcza, mely a nélkülözhetlenek közé tartozik, mely mindenhol feltűnik, és ez a hadügy-, külügy- és ahol helye van, a tengerészeti tárcza. E három tárcza természetesen nálunk nem létezhetik, mert az Bécsben a közös ministeriumban van, tehát hárommal kevesebbnek van nálunk helye, mint máshol. Európa minden államában ezen három nélkülözheílen tárczával együtt véve átalában ingadozik a szám 6 és 8 közt; a maximum 9, Francziaországban. Nálunk azon három tárczán kívül 10 van. Mulhatlanul szükségesek-e ezek? Ha például a rendesen itt ülő ministerre gondolok, (Pejacsevich helyére mutat.) elismerem, hogy volt egy nagy politikai eszme, mely minket arra vezetett, hogy Horvátországnak külön ministeriumot adjunk. De ha a helyzetet nézem, egy év óta: nagyon kétlem, vajon elértük-e azon czélt, mely ezen engedményre vezetett bennünket. Másik az ö felsége körüli ministerium. Elismerem, hogy igen helyes volt 1848-ban azon eszme, mert 1848-ban ő felsége egész éven át Bécsben időzött, vasutak, távírdák kezdetleges állapotban voltak, közösügyi ministerek nem voltak, tehát szükség volt rá, hogy MagyarországBécsben egy külön minister által legyen képviselve. Most, midőn ő felsége az évnek legalább felét itt méltóztatik tölteni, midőn vasút, távírda oly anynyira megkönnyíti a közlekedést, midőn ministereink közül legalább egy, Bécsbe minden héten felrándul: megvallom, hogy e ministeriumnak szükségességét be nem láthatom, most még kevésbbé mint ezelőtt. Midőn még gr. Festetich töltötte be ezen hivatalt, őt joggal nézték rendjel- és nemességosztó ininisternek, de most még az sem létezik. (Derültség.) Tovább megyek és azt kérdem, vajon a szükséges tárczákat nem lehetne-e más felosztás által kevesbiteni. Ha van egy ministerium, mely iránt KÉPV. H. NAPLÓ 18^?. Hl. KÖTET. bizonyosan nem lehet nűnkeí ellenzéki viszketegséggel vádolni, melynek tételeit mindig megszavaztunk, ez a kereskedelmi ministerium. És mégis, ha megnézem e ministerium 1873. budgetét, mit találok benne ? 10 miliőt kivan e minister. Legnagyobb része posta és távirdára megy. Elismerem, hogy ezen két ügy nagyon fontos; de ismételve kimondatott és kimutattatott a házban, hogy azon két ág legjobban volna a közlekedési ministeriumhoz beosztható, és hogy minden tekintetben előnyösebb volna ezeket ugyanazon kézben egyesíteni. Mit találok aztán ezen budgetben'? néhány tanintézetet. A ház ismételve kimondta határozatikig, hogy minden tanintézetet a közoktatási ministeriumnak kell átadni. Mit találok továbbá ezen ministerium hudgetjében? vesztegintézeteket; kikötők egészségügyét. Mind a kettő a belügyministeriumba való, mely az egész országnak egészségügyét magában centralizálja. Hogy mi marad aztán e ministeriumban a központi igazgatáson kivül? Marad egy nagy tétel két és fél millióval s ez a lótenyésztés; (Derültség) ha azérl; ministeriumot alkotunk: megvallom ezt legalább is nagy fényűzésnek kell tekintenünk. Nem arról van a szó, tisztelt ház, hogy midőn két vagy 3 ministerrel kevesebb lesz, 30— 40 ezer frtnyi tiszteletdijak kimehetnék meg; hanem az, hogy minden ministeriummal egy egész apparátusa jár az államtitkároknak és ministeri tanácsosoknak stb.; minél kevesebb lesz a ministerium, minél egyszerűbb lesz a szervezés: annál gyorsabban hozzá fogunk jutni azon czélhoz, melyei a tisztelt jobb oldalnak minden előttem szólott tagja szintén hangsúlyozott, azaz az újra szervezés, a közigazgatás egyszerűsítése a valamivel takarékosabb módon leendő berendezéséhez. Van tisztelt ház, egy harmadik hiba vagy irány is. mely nagyon hozzájárul ezen eredmények előidézéséhez, melyeket most mindannyian sajnálattal constatálunk s ez az: hogy sohasem volt magával tisztában e kormány, mit akar sajátképen Magyarországból csinálni, mit akar Magyarországon keresztül vinni? Pénzszegény ország voltunk néhány évvel ezelőtt s fájdalom, még raa is az vagyunk. Midőn az alkotmányosság visszaállítása, kezünkbe adta az eszközöket, a sok évszázadi mulasztásokat helyre ütni: tisztában kelleti lennünk magunkkal a fölött, hogy mely irányban akarunk haladni, s melyek a legsürgősebb föladatok. Lehetett azon nézete is valakinek, hogy miután többé-kevésbbé visszaadatott önállóságunk: első föladata volt Magyarországnak integritását helyreállítania és biztosítania. Ha az volt a nézet: akkor semmi fáradságot, semmi költséget nem kellett volna kímélni e czélra, és nagyon helyesnek tartom e szempontból mindazon áldozatot, melyet Horvátor24