Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-62

8 62. országos ülés január 13. 1873. és a bírósági végrehajtok eljárásának korlátozása iránt. Békésvármegye föiratát, melyben a jezsuitá­kat eltörültetni, javaikat közoktatási czélokra fordít­tatni, őket a nyilvános és magántanitásoktól eltil­tani, és tanodáikat bezáratni kéri. {Helyeslés a szélső bal felől.) Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Hoffiman Pál: Van szerencsém Dr. Felle­tár Emil m. kir. országos művegyész azon kérését benyújtani, hogy fizetését fölemelni méltóztassék. — Az illető egyén hivatása abban áll, hogy minden oly bűntényeknél,; melyeknél a tény megállapítása vegyileg történik, ezen megállapítást véghez vigye. Az ő fizetése a fővárosban ez ideig 1200 forint, minden mellék jövedelem, és minden lakbér nélkül. Tekintve azon nagy fontosságú működést, melyre ő hivatva van, azon magas képzettséget, melyet hiva­tása igényel, s melyet ő mint vegytudor bir, kérése igen méltányos színben tűnik föl. Kérem a tisztelt házat, méltóztassék e kér­vényt a pénzügyi bizottsághoz utasítani. (Felkiál­tások : a Mrvényikez!) Elnök i A kérvényi bizottsághoz fog utasít­tatni. Fröhlich Gusztáv s Van szerencsém benyújtani Kisfaludi Pikkety Gusztáv honvédtábor­nok kérvényét, melyben kéri a tisztelt házat, mél­tóztassék tekintetbe venni a szabadságharcz alatt hazánk önállósága és függetlensége visszanyerésére tett szolgálatait, és neki rangjához illő nyugdijat, vagy korának és tehetségeinek megfelelő alkalmazást kieszközölni. Kérem ezen kérvényt a kérvényi bi­zottsághoz utasítani, egyszersmind kérem a tisztelt kérvényi bizottságot, hogy ezen kérvényt soron kí­vül méltóztassék tárgyalni, miután az illető 68 éves, és igy kérése teljesítésére sokáig nem várhat. (De­rültség és helyeslés.) elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Madarász József i A tisztelt belügy­mini ster úrhoz egy kérdést intézek : Tekintve azt, hogy az 184 8. évi képviselő vá­lasztási törvények hiányainak kellő pótlására nézve, legégetőbb kötelmévé vált a törvényhozásnak, intéz­kedni a vesztegetéseknek, s mindazon cselekvények­nek, melyek a választás szabadságát veszélyeztetik, lehető megátlására ugy, mint büntetésére nézve; kérdem a belügyminister urat, hajlandó-e e részben is a szerint intézkedni, hogy a képviselőház e fontos ügyet kellő időben ugy tárgyalhassa, hogy törvény erejére emeltethessék ? Elnök: Közöltetni fog a belügyminister úrral. Kármán lajos: A tisztelt ház nem fogja tőlem indiscretionak venni, hogy ha az igen tisztelt honvédelmi minister úrhoz, 'alig négy hetes hivataíoskodása után, egy igen fontos ügyben inter­pellátiót intézek. A közhaladás jelen korszakában minden állam­nak egy elvitázhatlan joga van, hogy t. i. mód és eszköz nyujtassék, miszerint állami tekintélyét nem csak a belföldön, de a külföld irányában is kellő érvényre emelhesse és a nemzet biztonsága czéljá­ból véderejét a kor követelményeihez képest folyvást fejleszthesse. ": T. ház! Ugy hiszem pártkülönbség nélkül mind­nyájan egyetértünk arra nézve, hogy az állam poli­tikai tényezői közt a legfontosabb positiok egyikét, a véderő, a honvédség, de csakis oly honvédség képezi, mely a modern hadtudomány szellemében kellőleg kiképezve és a szükséges fegyverzettel, ru­házattal és szerelésekkel a legkisebb részletekig el van látva. Minden időben s minden körülmények közt, fel kell venni azt a legkedvezőtlenebb esetet is, hogy európai válság,hadüzenet oly váratlanul és Isten ne adja, oly készületlenül lephetik meg az igen tisztelt mi­nister urat, s lehet, hogy oly kérdések fogják ostro­molni, melyekre nézve magának tájékozást szerezni talán még ideje sem lesz. Bár milyen magasztos vé­leményben vagyok ama polgári hatalom felől, mely­nek íme jelen politikai állásunkat köszönhetjük; engedje meg a tisztelt ház, hogy épen e polgári hatalom állandó biztosítása végett, a minden parla­mentalis korok egyik legnagyobb államféríianak Fittnek szavaira hivatkozom: „hadseregünk erényei nélkül, lordok, képviselők és az angol nép, fülökig sánczolhatják magukat törvényes kiváltságaik közé : mégis a kard utat fog találni az alkotmány élet­szerveihez. * Mik legyenek egy hadsereg és igy hon­védségünknek is erényei, annak fejtegetésébe ezúttal nem bocsátkozom. Bátorkodom interpellatiómat kö­vetkezőkben benyújtani. (Olvassa az interpellátiót.) Interpellátio a tisztelt honvédelmi minister úrhoz. Tekintettel arra, hogy világ-eseményeket elő­idéző kérdések rendesen nem a diplomatia, hanem fegyver által döntetnek el s alig remélhető, hogy az európai politikai visszonyok jelen constellátiója mellett, midőn az államok főleg a honvédelem nagy mérvbeni szervezésére fordítják erejöket, a béke huzamosb ideig fentartható lesz, sőt bekövetkezhe­tik az az eset, hogy oly átaiános háború üthet ki, mely államok és nemzetek sorsa fölött fog hatá­rozni s a magyar-osztrák monarchia is a válságba sodortatván s hadizenettel meglepetvén, a seregnek rögtön hadilábra kell állania; tekintettel arra, hogy Magyarországra nézve a honvédség életkérdés, mely­nek fő feladata és czélja hazánk bel- és kül érde­keit biztosítani, megvédeni s a háborúra minden szükségelt tényezők felhasználása mellett előre ké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom