Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-68
fi8. országos üi#- jaunúi* 20. 1873. 131 fogadoni a törléseket, habár e könnyű műveletben nem is megyek el oly messze, mint némelyek; legnagyobb súlyt fektetek azonban nemzet gazdasági és szellemi fejlődésünkre és így azon politikára, mely a nemzet sorsát vezeti, intézi. (Tetszés a jobb oldalon.) Ha az ujabbkorí virágzó pénzügyi helyzetek s közgazdasági viszonyok azon népeknél lelhetők fel, melyeket politikai éleinket korunk nagy eszméi szerint alakították át s azok szellemében intézik, s ha erről tanúskodnak, habár csak . kezdetleges állapotban a mi viszonyaink is: akkor nem szabad nekünk is a kezdett utón megállapodni, nem szabad még szünetelni sem, s e nézet annyira uralkodik az egész helyzeten, mondhatni nemzetünk sorsa fölött, hogy bizonyára megbocsátható volna nekem, ha egy pilariatra elfeledném, hogy a pénzügyekről s nem egyébről van szó; de habár én erről egy pillanatig sem feledkeztem meg, nem fogom tenni ezt akkor sem, midőn ily értelemben az előadottakhoz még némelyeket hozzá fűzök. (Halljuk! Halljuk!) Mi 1848-ban az uj alakulás alapjait megteremtettük, 1867-ben visszaszereztük nemzeti létünket, alkotmányunkat, békét alkotánk kifelé, békét benn a hazában, az ellenséges ellemekkeí és e béke szárnyai alatt megindítók az alkotásokat. Feladatnnká lön fejleszteni állapotainkat szigorúan alkotmányos irányban, a mit tőlünk a nemzet ezeréves érzülete nemzeti irányban, amit tőlünk a haza szabadelvű irányban, amit tőlünk a korszak eszméi követelnek. E térről, ez irányoktól mi el nem térhetünk még akkor sem, ha történelmi hagyományokkal kell szakítani, mint ezt az 1869. trónbeszéd is megmondd, s még kevésbbé akkor, ha szabadelvű alkotásokkal csereijüktől, aristokraticus intézményeinket. Nekünk e téren a munkát folyta ínunkkell emyedetlenüL nem hevenyészve, de nem is késlekedve, és nem habozva. (Élénk tetszés a jobb oldalon.) A munkának nagyobb része még hátra van, hátra van annak ridegebb, nehezebb része, mely a gyakorlati élet sokszor önzetes. sokszor fénytelen érdek harczai közt nyeri meg a megoldást és sikert; de ha a czél nem is oly lelkesítő, oly csillogó mint volt a küzdelem czélja: visszaszerezni az alkotmányt, a nemzeti létet, a hazát, szóval mindent, mi elveszett; de ott van ma inkább mint előbb amaz emelő érzet, hogy az. a miért annyi éven küzdöttünk, mind az miért működtünk, nem volt üres ábránd, nem volt az ifjú álma, a férfi csalódása, de voltak üdvös eszmék, melyek intézményeinkben alakot öltve, ma már ezerfelé terjesztik áldásos hatásukat. Ez érzetre, ez öntudatra nekünk még sokáig lesz mint egy nemes ösztönre szükségünk, mert nélküle talán megszállna bennünket a tikkadás, velünk együtt a nemzetet meg a csüggedés, mintegy kórállapot, a munka közben, mely munka, ugy a magánosé mint a nemzeté korszakunkban nem szünetelhet soha. Nekünk alkotásainkat folytatnunk kell és ez alkotások eredményei között eleget téve a nemzet várakozásának és hitének, melyet bennünk helyzeti: ott fogjuk lelni a magán- és közvagyon gyarapodását s ott fogjuk lelni a jó pénzügyeket is. Elfogadom a pénzügyi bizottság jelentését (Hosszas élénk tetszés- > nyilvánítás a jobb oldalon.) Elnök : Öt perezre felfüggesztem az ülést. (Szünet után.) Móricz Pál: Tisztelt ház! Az előttem szóló tisztelt képviselő ur igen kedvező színben látja ami pénzügyi s közgazdasági állapotainkat. Nem szándékozom tüzetes czáfohxtába bocsátkozni azoknak, miket ő mondani méltóztatott, mert igen hosszura.terjedne nyilatkozatom. Ő az éremnek két oldaláról szólt, de bár a másik felét mindig vártuk, nem láthattuk. Én igyekezni fogok kiegészíteni, amit ő mondott, és abban a tisztelt ház meg fogja találni a czáfolatot. (Halljuk! Halljuk!) Midőn a költségvetést kapcsolatosan a pénzügyi bizottság jelentésével több izben gondosan átolvastam, s azon eredményre jutottam, melyet az feltüntet, gondolkoztam azon okokról, melyek hazánk súlyos pénzügyi helyzetét előidézték, és azon módokról, melyek által pénzügyi bajainkon lehetne segíteni. Tisztelt ház! Miként a pénzügyek javuló vagy roszabuló helyzete kihat az államélet minden rétegeire, akkint jó pénzügyi állapotokat nem lehet. együttesen keresztül vitt kölcsönszerződéssel vagy más, különben pénzügyileg legelőnyösebb intézkedései előteremteni. A pénzügyekre kihat a kormány összes politikája, az állani minden institutiója, sőt még az oly institutiók is. melyeknek egy tekintetre a pénzügyekkel való összefüggésök fel nem tűnik, például, mint a vallás-szabadság és a polgári házasság intézményei; ha mélyebben gondolkozunk, meg kell ismernünk, hogy közvetve még ezek is behatnak az állam pénzügyeire; ugyanis az államnak kötelessége gondoskodni arról, hogy polgárainak megszerezze azon nyugalmat, melyet a teljes vallásszabadság élvezete nyújt, továbbá polgárait biztosítani arról, hogy a családi életbe idegenek fanaticus nézetekkel he ne avatkozhassanak, s hogy az állam insíitutiói a családi élet képződését meg ne gátolják. Így szerezheti meg az állam polgárainak a nyugalmat, hogy azok nyugodtan adhassák át magukat a teremtő munkás életnek, mert ezen nyugodt munkásság eszközli a tőkék képződését, előidézi az adóképesség fejlesztését, előteremti az átalános jólétet, melyek azután az ország pénzügyi helyzetére kihatnak. Ha az ily institutiók csak távolról érintik az országos pénzügyeket, a népnevelés állapota már szorosabban fűződik egybe az átalános jóléttel, mert mivelt nép helyesebben, könnyebben végzi gazdászati 17*
