Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.
Ülésnapok - 1872-67
104 87. országot ülés január 18. 1878. lyek pl. a boradó 15%-kal, a hósadó 16%-kal, a czukuradó 65°/ 0-kal, a seradó 55%-kal, a jövedék 68-ki eredménye a 71-dikihez képest emelkedést mutat 13 — 14°/ 0-kal, a jövedelmi adó, mely kerek számban 5 millióval indult meg, ma már 10 millión felül hoz és igy 100%-kal emelkedett, a személyes kereseti adó, a házbéradó jövedelmei emelkedtek; az államvagyon kezelésének eredménye azt mutatja, hogy 68-tól kezdve 50°/ 0-kal emelkedett, a bevétel, az 1873-diki előirányzatot véve fel, tagadhatlan, hogy az emelkedés majdnem 100°/ 0 . Mindez azt mutatja, hogy a bajon segíteni lehet. Komoly törekvés, komoly elhatározás, habár nehézséggel jár is, meg fogja szerezni az orvosságot. A bizottság azon javaslatokban, melyeket elszórva jelentéseiben a t. ház elé terjeszt, határozottan körülírja azon utat, melyen az ország kedvezőtlen pénzügyi helyzetét orvosolni lehet; azon eszközöket és módokat, melyekkel államháztartásunk egyensúlya, e mindnyájunk közös czélja helyreállítható lesz. Az ut igen egyszerű. És ha nehéz is reá lépni, de biztosan vezet tovább. Első föltétel az egyensúly helyreállítására állami háztartásunknak, a budgetnek helyes berendezése, a normális kiadásoknak, az állandó tételeknek szigorú elkülönítése, a fedezetnek helyes és biztos megállapítása. Ez képezi az első eszközt e czél elérésére. A 2. feltétel: a legszigorúbb takarékosság, a kiadások leszállítása az államköltségek azon részében, mely az administratióra, mely nem vitális érdekek kielégítésére fordittatik. Tesz e tekintetben a bizottság a részletes költségvetésekre vonatkozó jelentéseiben több egyes ágazatokra vonatkozó javaslatot, átalános jelentésében is, melyben a ház figyelmét felhívja azon nagy kiadásokra, melyekbe az administratio kerül, javasolja azt, hogy az egész közigazgatási rendszer vétessék gyökeres vizsgálat alá és terjesztessenek javaslatok e tekintetben a ház elé. E mellett óvatos és lassúbb bár folytonos előrehaladás a befektetések terén, egyelőre mérsékelt és körültekintő költekezés még azon szükségletekre és érdekekre is, melyektől a költségeket megtagadni nem szabad, nem lehet; melyekre bár minél többet költhetnénk, de addig, mig a bevételek nagyobb összegeket nem fognak szolgáltatni, e téren is óvatosan kell haladni. A költségvetéseknek ezen elvek szerinti összeállítása mellett azt hiszi a bizottság, meg lesz könnyítve és részben elérve az, hogy államháztartásunkat rendezni fogjuk; a teljes egyensúlyt azonban csak az által állithatjuk helyre, és ez a fő dolog a bizottság nézete szerint, ha a ház elfogadja a pénzügyi bizottság azon javaslatát, hogy az államjövedelmek fokozottan folyjanak be, hogy az államjövedelmek nagyobb összegeket szolgáltassanak az államkiadások fedezésére. Ezen elv kimondását, ezen eszköznek a lehetségig alkalmazását már 1873-ra is ajánlja a tisztelt háznak, mint egyedül gyökeres , orvosszert, mint egyedül gyökeres orvoslási módot. Már 1873-ra az állam bevételeit fokozni kell, oly mértékig, hogy lehetőleg fedezve legyen az 1873-ban előálló rendes hiány; hogy addig is mig az adóreformok bevételeinket bizonyára emelni, fokozni fogják, addig is a bevételek azon ágazataiban, melyeknél a fokozás könnyen elviselhető, és részeiben történjenek oly intézkedések, melyek több jövedelmet biztosítanak. Egy maga a takarékosság nem képes bajainkon segíteni; ha égető szükségeket kielégítetlenül hagyni nem akarunk, ehhez a jövedelemnek fokozása is kell. E mellett, tisztelt ház! haladéktalanul hozzá kell fognunk azon munkához, mely kétségtelenül egyedül lesz hivatva véglegesen biztosítani államháztartásunkat a visszaeséstől; e nagy munka az adóreformok munkája. Biztos, állandó, igazságos alapra kell azokat fektetni, mert anélkül az államháztartás végleges rendezése teljesen lehetetlen. Egy határozott, rendszeres pénzügyi politika biztosítása nem képzelhető anélkül. Igaz, sajnos, hogy e munkálatok még ma nem indultak meg, de talán egyfelől igy azon tapasztalások, melyek előttünk állanak, jobban lesznek értékesíthetők, jobban meg fogjuk határozhatni az egyes adónemek reformjánál követendő irányokat, mint azt eddig tenni képesek lettünk volna. Ma már okvetetlenül elérkezett e munka megkezdésének 12. órája. Késedelem nélkül éhez kell fogni, késedelem nélkül meg kell azt indítani, hiszen adórendszerünk saj átlag nem adórendszer, adónemeink közt nincs arány, nincs alapeszme. (Élénk helyeslés hal felől.) Mai adótörvényeink semmitsem biztosítanak, sem az adózás egyenlőségét és arányosságát, sem az adózók jogait, sem a kincstár érdekeit. Az egyes adónemek egytől-egyig, a változott körülményeknél fogva ? az adóalapul szolgáló értékek, jövedelmi factorok nagy változásánál fogva, legégetőbben éreztetik az aránytalanságot és egyenlőtlenséget, melylyeí terhelik az adózókat, es annak szükségét, hogy revisio alá vétessenek. Adótörvényeink egyike sem felel meg sem a theoria, sem a tapasztalás követelményeinek ; adórendszert kell alkotnunk, mely egyenlően és igazságosan adóztasson meg, mely fel is bírja keresni a helyes adóalapul szolgáló értéket, jövedelmet; meggátolja a visszaéléseket, tömeges kibúvásokat, kijátszásokat. A földadón kezdve minden adónemet, egytől egyig az indirect adókkal együtt, gyökeres revisio alá kell venni. (Helyeslés bal felől.) De ez oly munka, melyet — ne ámítsuk magunkat — egy-két év alatt megtenni lehetetlen. Ezen reformok alapjának, irányának és egyes részeinek megállapítását haladéktalanul meg kell kezdeni menélelőbb, bár hosszú évek sorát fogja igénybe venni, ha meg akarják azon törvények ob
