Képviselőházi napló, 1872. III. kötet • 1873. január 11–február 1.

Ülésnapok - 1872-67

67. országos ülés január 18. 1873. ™ számvevőszék csak 1872. vége felé teljesíthetvén ezen föladatát, a ministerium a számvevőszéknek a négy év zárszámadásairól szóló jelentését, és az 1870. zárszámadást csak az 1872. óv február hó 15-kén terjesztette a ház elé. Ezen zárszámadások revisiója, az ülésszaknak csakhamar bekövetkezett bezárása folytán, nem történhetvén meg, a zárszám­adások átvizsgálatlanok maradtak. Igen, de leg­alább birjuk ezeket. A tavalyi költségvetés tárgya­lásánál még csak két évnek zárszámadása állott rendelkezésünkre, mert az 1870-diki csak később, február 15-éu adatott be. Nagyon természetes tehát, hogy ennek adatai, főleg a mi a részleteket illeti, nem voltak értékesíthetők, nem voltak fölhasználha­tók a múlt évi költségvetés tárgyalása alatt, külö­nösen nem azon időben, midőn a múlt évben a pénzügyi bizottság a költségvetés átvizsgálását tel­jesítette. Két évi eredmény után helyesen ítélni áta­lában nem lehet, nem lehet pedig főleg a mi vi­szonyaink közt, midőn e két év, az 1868. és 1869­iki financziánkra nézve oly kedvező eredménynyel végződött. Ma a helyzet máskép áll, ma előttünk állanak a zárszámadások egész tanulságukkal és minden adataikkal; ma szólnak már a számok megdönthet­len erejükkel. Mi az, tisztelt ház, amiből az ország finan­ezialis helyzetét megítélni lehet? és ami támponto­kat nyújt arra, hogy helyesen bíráljunk? kettő: az államköltségvetés és a zárszámadások. Az első elénk tárja a jelen állapotokat, a másik visszatükrözi a múltnak eredményeit, a kettő együttvéve kezeinkbe szolgáltatja a pénzügyi helyzet azon factorait, a melyekből és amelyek alapián a vizsgálat és a bírálat megtörténhetik. Én is ezen utón kívánok haladni és mindenek­előtt 1-ör is jellemezni kívánom a 1873. évi költség­vetést. 2-or visszakívánok tekinteni az eddigi keze­lés eredményeire, és 3-or előadásom végén meg­kísérlem levonni ezekből a tanulságot, és a követ­keztetéseket. Ami az elsőt illeti, az 1873. évi költségvetés a ministerium által 32,163.000 frt deficittel lőn előterjesztve. Ezen deficitben a közös költségek be­foglalva nem voltak, mivel azok azon időben még nem voltak megállapítva. A közös költségekkel együtt az 1873. évi költségvetés ugy, amint a ministerium által előterjesztetett, 61,480.000 frtnyi deficitet mu­tat föl. Ezen hiányban azonban az 1872. évből fön­maradt és fel nem használt hitelmaradványok is benfoglaltatnak. A pénzügyi bizottság első föladatá­nak tartotta, — hogy a helyzetet tisztán előállít­hassa — ezen hitelmaradványokat kiválasztani az 1873. évi költségvetésből, mint amelybe, hite sze­rint, nem tartoznak. Ezen hitelmaradványok fedeztet­tek ideiglenesen az 1872. évi költségvetésben. Ezen hitelmaradványok fsl nem használtatván az 1872. évi kezelési szabályszerű idő alatt, elenyésznek, de csakis akkor enyésznek el; és igy mindaddig bizto­san és szabatosan meg sem is határozhatók. A hi­telmaradványoknak, ha az 1872-ik évben részükre nyitott ideiglenes fedezet nem mutatkozik kielégítő­nek: végleg fedeztetniük igenis kell, de azokat új­ból megszavazni, újból felvenni a költségvetésbe a pénzügyi bizottság nem tartotta helyesnek, és azért e hitelmaradványokat kiválasztotta. E hitelmaradvá­nyok 22 millió 665.000 irtot tesznek és leszámít­ván ebből azon 2,586.000 frtnyi összeget, amely a gömöri kölcsönzáloglevelekbő! rendeltetett az 1872. évben fedeztetni, 20 millió 116.000 frtot tesznek ki. Ennek kiválasztása nem azt jelenti, hogy e hiány el van tüntetve; ez csak azt teszi, hogy e hitelma­radványokat egész összegök erejéig, minthogy az azokra nyújtott ideiglenes fedezet nem mutatkozott kielégítőnek, véglegesen kell mint az 1872. évnek terhét fedezni. Ez képezte, mint a képviselőház visz­szaemlékezni fog, egyik okát annak, hogy az újévi szünetek előtt a házban tárgyalt kölcsön szüksé­gessé vált; másik okát e kölcsön kötésének azonkí­vül, hogy az 1873-ik évi költségvetés rendkívüli hiányának fedezéséről előre kellett gondoskodni, az képezte, hogy az államnak 11 milliót meghaladó függő tartozásai szintén végleges fedezést igényel­nek. Ezért kellett a bizottságnak javaslatba hozni, hogy azon kölcsönből, amint az akkori tárgyalások­ból a tisztelt ház tudni fogja, kerek számban 32 millió ezen kiadások fedezésére utalványoztassék. Ezen, a múlt tartozását képező összegnek levonása után előáll az 1873-ik évi költségvetés és annak hiánya sajátlag a maga természetében. Az 1873-ik évi költségvetés azon áthelyezésekkel, azon törlések­kel és módosításokkal, amelyeket a pénzügyi bizott­ság azon tenni jónak látott, és a ház figyelmébe ajánlani jelentéseiben szerencséje volt, ugy áll te­hát, hogy az ország rendes kiadásai kitesznek 197,703.000 frtot, a bevételek 191,342,000 frtot. Mutatkozik tehát 6.360.000 frtnyi hiány a rendes költségvetésben, amelyhez hozzávéve a már megkö­tött uj 54 milliós kölcsönnek azon kamatait, ame­lyek az 1873. évet fogják terhelni, a rendes kia­dások 199,703.000 frtra rúgnak föl, minélfogva a rendes hiány 8,360.000 frtot tesz ki. A rendkívüli kiadások, és bevételek igy álla­nak : a kiadások 42.895.000 írtban vannak meg­állapítva; a bevételek 12,098.000 frtra mennek: mutatkozik hiány 30,896.000 frt kerek számban; és miután ezen 30 millió hiányból a sorsolási alap által rendeltetik a költségvetési tervezet szerint fe­deztetni a Dunaszabályozás költsége és a margit­szigeti állandó híd költsége, mely 1873-ban esedé­kes lesz 5,031.000 frt erejéig, a hiány leolvad 25,805.000 frtra kerek számban. Az összes hiány

Next

/
Oldalképek
Tartalom