Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-40
40. országos ülés november 26. 1872. 85 épen ezen okok szólnának inkább a mellett, hogy itt centralisatio kell, hogy itt az önkormányzatra azt, mit eddig nem jól végezett, tovább bizni nem lehet. Azonban itt, megvallom, eltérek Steiger Gyula t. képviselőtársain felfogásától, melyet különben minden tekintetben helyeslek. Azt hiszem, hogy épen a központi bizottság szövegezése szerint az önkormányzat és állami érdekek között e tekintetben semmi ellentétnek nincs helye, és épen a központi bizottság — és már a ministeri javaslat is — eltalálta azon szerencsés megoldást, mely mindkét érdeket öszhangzásba hozza. Itt nem az önkormányzat megszorításáról van szó, mert csupán a végrehajtás vétetik el ; de a szabály alkotási jog teljesen a fővárosi hatóságnak tartatik fön és épen ez által összhang létesíttetik, a mennyiben a helyi érdekeket illető rendőri ügyeket is, a költség kímélése tekintetéből, az állami orgánumok a főváros által alkotott szabályok alapján kezelik. Felfogásom szerint azon kérdés, vajon az állami rendőrség átalában behozassék-e : nem egészen identicus azon kérdéssel, hogy vajon a, fővárosban állami rendőrség létesittessék-e ? A főváros viszonyai mindenesetre kivételesek. Ha vannak állami érdekek, melyeket a megyékben és többi hatóságokban is megóvni kell a rendőrségnek : a törvény e tekintetben intézkedett is bizonyos pontig, midőn a rendőrség kinevezési jogát a megyékben a főispánok kezébe adta. A fővárosban sokkal nagyobb az állam érdeke mint a megyékben: ennélfogva nagyobbnak kell lenni azon hatalomnak is, melyet a kivitelre nézve az állam bir. Várady Gábor tisztelt képviselő ur azt mondta. hogy ő nem szeret experimentálni, hogy nem szeretné a belügjumnisteriumnak kezébe adni az állami rendőrséget a nélkül, hogy tudná a belügyminister ur miként fogja kezelni. Az experimeutatio itt nem abban rejlik, ha keresztül vitetik a mit a központi bizottság óhajt; experimeutatio volna, ha egységes főváros létesíttetnék állami rendőrség nélkül. Az, hogy a fővárosi rendőrség, ha jelen szervezetében megmarad, akkor midőn a főváros 400 fejű közgyűlésétől függ, rósz: az nem experimentatio, mert az a ház mindkét oldaláról elismert tény. Itt csak arról van szó, hogy fürkésszük ki azon okokat, és ha ez okok nem a személyeknek tulajáonitandók, mert minden időben elégtelen és rósz volt itt a rendőrség; és ha azon okokat abban keressük, a miben Steiger képviselő ur is feltalálni vélte, hogy számos fejű közgyűlés rendőri ügyekben kellőleg el nem járhat; hogy a rendőrség, midőn választástól függ, nem bir azon föltételekkel, miszerint teljes szigorúsággal és pártatlansággal feleljen meg teendőinek; ha ebben keressük az okokat : azt hiszem, minden aggodalom nélkül fogjuk a rendőrséget az állam kezeibe adhatni. Ezen felfogásban osztozik a második osztály különvéleményének igen tisztelt előadója is. Tőle azonban abban különbözünk, hogy ő az állami rendőrség életbeléptetését csupán a rendőri törvény elfogadása után kívánja létesíttetni. Ezen feltevés két alternatívát állit elő ? az egyik az. hogy halaszszuk el a főváros egyesítését addig, míg ezen rendőrségi törvényt elfogadjuk. Igen, de itt nem egy törvény elfogadásáról van sző; még egy törvény elfogadása is sok esélynek ad tért, hanem szükséges legalább két törvény, t. i. a rendőri hatalom kezelésére és a rendőri bíráskodásra vonatkozó törvény, melyet mindenesetre elkülönözni kívánunk a rendőrség végrehajtási működésétől. E két törvényjavaslat ismét számos más kérdéssel van összefüggésben, ugy hogy, ha különösen a rendőri bíráskodásról szóló törvény jön tárgyalás alá, kérdés : vajon nem fogja-e az országgyűlés szükségesnek látni, egy rendőri codexnek ideiglenes életbeléptetését és egy ideiglenes büntető perrendtartás kidolgozását. Ha ezen egész időre el akarjuk halasztani a fővárosok egyesítését : azt hiszem, nemcsak ezen ülésszak, de ezen egész országgyűlés alatt sem lehetne végrehajtani ezen törvényt. (Helyeslés jobb felől.) A másik alternatíva az, hogy ideiglenesen a főváros tartsa meg a rendőrséget, a mint ezt az eredeti ministeri javaslat proponálta addig, mig a ministeriumra rendes törvény utján át nem száll. De ha most rósz a rendőrség, ugy hiszem még sokkal roszabb lesz az. ha fölötte nem a rendes városi közgyűlés, hanem egy az átmeneti intézkedések zavaros viszonyai közt működő, számos kétely által hányatott testület fog állani. És így nagyon cso-, dálkozom Várady képviselő ur azon inditványánmely szerint a városi bizottság az első ülésben készítse el azon rendszabályt, mely szerint a rendőr, ség eljárni fog. Én azt hiszem, hogy a rendőrségi szabályzat kidolgozása nem egy ülés, és nem 1 / i év munkája sőt nem is egy szakbizottság teendője, hanem az oly teendő, melyet csak hosszas előkészület és tanulmány után lehet létesíteni; oly teendő, a melyet épen e miatt a belügyministerre kívánok bizni, miután már most a hiányokat tanulmányozva és e téren tapasztalatokat tévén, képes lesz eleget tenni azon föltételeknek, melyektől egyedül függ a szabászat helyes megalkotása. Kívánom továbbá a belügyministernek rögtön átadatni a rendőrséget azért, mert tökéletesen egyetértek Várady tisztelt képviselő úrral az iránt, hogy a rendőrség kiképzésére hosszú idő és következetesen vezetett politika szükséges. Következetes és határozott czélra törekvő politikát pedig egy városi közgyűléstől, melynek elemei folyton változnak: várni nem lehet; hanem lehet
