Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-38

52 38. országos ülés november 23. 1872. "Változtassák meg önök, uraim, a házszabályokat oly módon, mely az ellenzéket az igazság kimondásaiban gátolja: (Felkiáltások jobb felől: ki akarja ezt?) •és megjövendölöm önöknek, hogy az önök kölcsöne Londonban nem fog aláíratni. (Zaj és ellenmondás jobb felől.) Önök külföldön nem fognak pénzt kapni a Magyarállam hitelére és önök a világvásáron csak addig fognak pénzt kajnii: mig itt szabad discussio lesz és mig a világ látni fogja, hogy mi történik a Magyarállamban. (Helyeslés bal felől. Felkiáltások jobb felől: de ki akarja elhallgattatni?!) Méltóztassék megengedni, t. ház ! de én meggyőződésem legnagyobb erejével mondom azt, hogy ezen gyanúsításoknak más orvossága nincs, mint a teljes és tökéletes nyilvánosság. Ezen nyilvánosság pedig, — miután a múltról van sző, — máskép el nem érhető, mint vizsgáló bizottság által. Ezt igyekeztem én határozati javaslatomban a háznak előterjeszteni. Nincsen határozati javaslatom senki •ellen intézve, nincs az sem egy mnűster, sem valamely kormányhivatalnok ellen irányozva; ez az eljárás ellen van intézve, mely a kormány részéről követtetik. Meglehet, hogy a vizsgálatból az fog kisülni, hogy mindenki helyesen cselekedett, mindenki a leglelkiismeretesebben járt el; hiszen épen .az előbb emiitett keleti vasút igazgatótanácsosai is azt mondják, hogy a részvényesek vagyonával a leglelkiismeretesebben gazdálkodtak; {Derültség bal felől.) meglehet, az fog kisülni, hogy a követett rendszer hibás: akkor aztán senki sem lesz hibás, hanem bünős a rendszer, melyet meg kell változtatni és meg van minden és a közönség megnyugszik ; mert megtaláltatott a bflnös és nem lesz hibás sem minister sem az államtitkár, sem más államhivatalnok; hanem a rendszer. Ha önök, uraim, ezen indítványt el nem fogadják: nem kell sokat felhoznom annak bebizonyítására, maguk is meg vannak győződve, hogy a gyanút nem elhárítani, de öregbíteni fogja. (Helyeslés és felkiáltások a bal oldalon: Igazi Ugy van!) Mert, uraim! engedjék meg, nekem jogom van gyanúsítani azt, ki a vizsgálattól fél. (Helyeslés a bal oldalon: Igaz! Ugy van !) Azt mondják némelyek, hogy hiszen ez már a vád alá-helyezés előtt bűnösnek kimondás volna. Engedelmet kérek, azon uraknak nincs fogalmuk a jogi eljárásról. Olvastam ezt egy napi lapban ma; de abban a lapban oly képtelenségeket olvastam más jogi dolgokról, hogy egyátalában nem csudálom mai czikkének keletkeztet sem. Méltóztassanak átlapozni az alkotmányos országok legöregebbikének, Angolországnak egész alkotmányos történetét, és azt fogják találni, hogy a ministerium, vagy annak egyes tagjai vád alá helyezésére mindig alapul szolgált a parlament kiküldött bizottságának jelentése; ez előzi meg mindig a vád alá helyezést. De nemcsak azért kell a vizsgálat, hogy a vád alá helyezést megelőzze, hanem azért is, hogy megismertessen bennünket a dolgok állapotával, és megismertessen bennünket magával a követett rendszer természetével, hogy azt, ha szükségesnek találjuk, megváltoztassuk. Azok tehát, akik azt mondják, hogy én már előre a bűnöst akarom kimondatni a házzal a ministerium ellen: méltóztassanak megengedni, képtelenséget állítanak, és oly ürügyet vesznek fel, mely alatt oly indítványt akarnak elvetni, melyet nyíltan és őszintén elfogadni nem mernek. (Paczolay közbe szól: Dehogy nem!) Itt van Paczolay képviselő ur, ki különös érdekkel hallgatja beszédemet, hivatkozom rá, há vajon nem az volt-e Magyarországon mindenkor a megyékben is a praxis, hogy előbb kiküldetett a tiszti vizsgálat, azután ezen tiszti vizsgálat jelentése alapján rendeltetett el a vád alá helyezés. Tehát a vizsgálat még nem vád alá helyezés. Azon körülmények, t. ház! melyeket ez alkalommal felhoztam, és azok, melyek itt évek óta felhozattak és ismételtettek: elegendőképen motiválják szükségét annak, hogy ily országgyűlési vizsgálat kiküldessék. Mint mondám, mellőzni akartam indítványomban, ugy most is hivatkozom a tisztelt házra, egész beszédemben kerültem a személyek megnevezését; csakis épen annyit mondtam, a mi okvetlenül szükséges. (Helyeslés a bal oldalon: Igaz! Ugy van!) Azért a határozati javaslatot is ugy fogalmaztam, hogy az senki ellen irányozva nincs, az tárgyilagosan van tartva. A mi annak egyes részleteit illeti, ha a t. ház részletes tárgyalás alapjául elfogadja: vannak abban olyanok, mik megváltoztathatók a nélkül, hogy maga a lényeg változnék; ezen változtatásokat a tárgyalás által lehet elérni. Azt mondják némelyek, például a választás módjára nézve, melyet én ajánlok, s már ezen pontot, megvallom, lényegesnek tartom, mert ha önök parlamenti vizsgálati bizottmányt küldenek ki, a mint kiküldtek a zárszámadások megvizsgálása alkalmával, ha önök ismét hét bátor férfiura bízzák ezen vizsgálatot: akkor én indítványomat visszaveszem, akkor mosom kezeimet, akkor nem kell nekem a vizsgálat; azt mondják, mondom, hogy az általam indítványozott választási mód a házszabályokba ütközik, és a házszabályok megváltoztatása nélkül nem is volna elfogadható. Engedelmet kérek, ez nem áll. Az 1848-ki IV. törvényczikk 14. §-a, a mely ez iránt rendelkezik, és a melynek szavai a házszabályoknak 220. §-ába szóról szóra vannak átvéve, igy szól: „Az előbbi szakaszokban emiitett szabályokon kivül, a legközelebbi évi ülésben, legelsőbben is mindenik tábla magának rendszabályokat készit, melyekben a tanácskozás és szavazás módja és rendje, s átalában véve a tábla belügye meg fog határoz-