Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-38

38. országos ülés november 23. 1872. 45 ket megtenni, hanem akkor, mikor tárgyalás alá fog kerülni a határozati javaslat maga. (Helyeslés.) Jelenleg tehát egyedül saját határozati: javaslatom támogatására és a tisztelt ház .figyelmébe ajánlására fogok szorítkozni. Igyekezni fogok én is mint. a hogy ígérte, ha nem is egészen tartotta meg az előttem szóló t. képviselő ur {Jobb felől kösbessólás: Csak annyira tartsa meg!) minden indulatosság nélkül szólani; igyekezni fogok nem hevíteni az indulatokat, hanem tárgyilagosan tartani magamat az ügyhöz, a melynek védelmére felszólalok. Ha elkerülhetlen lesz oly dolgokat is mondani, melyek mindnyájunknak talán nem lesznek kellemetesek: igyekezni fogok kímélettel szólani és azokból minél kevesebbet és csak annyit előhozni, a mennyi okvetlenül szükséges az általam beadott indítvány támogatására. Mindenekelőtt; t. ház. mi előttünk a kérdés ? Több ízben — nemcsak a múlt hó 18-án, hanem annál élesebb modorban is — felmerültek, felhozattak vádak, történtek támadások e házban, melyek a kormány által a közvagyon kezelésében követett eljárást gyanusiták. Ez tény és tagadui nem lehet, hogy ez történt itt is, ott is, történt és történik naponként, ugy a hazai mint a külföldi lapokban. Hiszen méltóztassanak akármelyik külföldi lapot elővenni, hol Magyarországról szó van, tíz czikk közül kilenczben ezen themát fogják találni. Tehát ez tény, melyet ignorálni és kétségbe vonni nem lehet. A gyanúsítások átalában a kormány, a kormány közegei, a közmunkák és a közlekedési eszközök létrehozásánál követett rendszer ellen vannak irányozva; de vannak irányozva a kormány egyes tagjai ellen is. Es azt ismét kétségbe vonni és tagadni — ugy hiszem — nem lehet és nem fogja senki, hogy azok legtöbb izben a kormány elnöke Lónyay gróf ellen vannak irányozva. Ezek oly tények, melyeket kétségbe vonni nem lehet és ugy hiszem nem is fogja kétségbe vonni senki. Hogy ezen vádak, ezen támadások, ezen gyanúsítások lerontják és már is lerontották a kormány tekintélyét, előidéztek hazánkban oly erkölcstelen állapotot, melynek példáját, ha talán a neoacquisitica commissio idejét kiveszszük: hazánk történetében alig fogjuk találni; sértik a parlament méltóságát és kétségtelenül nagy kárára vannak az ország hitelének. (Helyeslés bal felől.) Ha ezek állanak, és hogy állanak, azt ugy hiszem kétségbe vonni senki sem fogja, — és állanak pedig még akkor is, ha ezen támadások, ezen gyanúsítások mind tökéletesen alaptalanok volnának; ha egyszer a nagy közönségben átalánosan elterjed ezen hír, ezen gyanú, akár legyen igaz, akár nem: .a kár, melyet okoz, mindig egyenlő. (Zaj jobb felől: Halljuk!) Nekünk tehát, ugy hiszem, nem mondom egyes személyek iránti részvétből vagy előszeretetből, hanem hazánk iránti kötelességből, hazánk iránti szeretetből kötelességünk elkövetni mindent, hogy ezen állapot megszűnjék, hogy ezen gyanúsítások megszüntessenek, hogy. ezen vádak, ezen támadások ne ismétlődjenek. De hát mi módon érhetjük el ezen eredményt? Először, azt hiszem, nekünk ezen gyanúsítások, ezen vádaknak okát kell keresnünk. (Helyeslés bal felől.) Nézzük tehát egész tárgyilagossággal, van-e ezen gyanúsításoknak valami, legalább látszólagos alapja? vannak-e és történtek-e oly események, melyek legalább látszólagosan oda mutatnak, hogy itt előfordultak egy némely gyanús körülmények, olyanok, melyek bővebb felvilágosítást igényelnek, melyeket mi tisztán nem látunk? T. ház! emlékezzünk vissza azon néhány esztendőre, mióta a mostani alkotmányos rendszer beállott és kövessük egy kis figyelemmel a kormánynak a közvagyon kezelését .illetőleg követett eljárását. ; Először is mindjárt kezdetűket vették ezek a gyanúsítások, midőn a közlekedési eszközök létrehozatalánál az engedélyeket nem a nyilvános pályázat, szabad verseny utján, hanem magánúton, egyik vagy másik kedvelt társulatnak vagy egyénnek adták ki; igen természetes volt, hogy azok, kik maguk is igyekeztek elnyerni az engedélyeket, melyektől jogosan nyereményt vártak: irigyellek "azoktól, kik az engedélyt megkapták, és mindenkinek elmondták, a ki hallani akarta, hogy igy és amúgy előnyöseim módon, az államra nézve több haszonnal fogták volna ugyanazon vállalatot létesíteni. Előfordult azután, hogy indítványba hozatott az akkori pénzügyminister által e házban a lánczhid megváltásának szüksége. Mi volt annak első eredménye ? Az, hogy azon részvények, melyek akkor, ugyhiszem 300 forinton alul állottak, (Ellenmondás jobb felől.) rövid idő alatt 4—5—600 forintra jöttek, és végre is az állam által 690 forinton váltattak meg. A lánezhid megváltásához hozzájárultak más körülmények is, melyek már szóban voltak itt és igen sok gyanúsításra szolgáltattak okot és alkalmat. Én megvallom, midőn e tárgy szóban volt, óhajtottam volna, hogy a ministerelnök ur határozottabban nyilvánította volna és határozottabban mondta volna meg, hogy volt-e e társulatnak igazgató-tanácsosa vagy nem; mert ő csak arra szorítkozott, hogy miképen jutott az ő neve az Adressalinanachba; de azt, hogy volt-e ő igazgató-tanácsosa azon társulatnak vagy nem: azt világosan meg nem mondta. Ilyen volt a losonczi vasút megvétele. Tudjuk — és ugy hiszem erről az előttem szólott képviselő ur sokkal többet tudna mondani mint én, — tudjuk mind-