Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-57
57. orszósros ülés december 18. 1872. 3G5 törvényczikk, melyet felidézni tetszett, homlokegyenest mást mond. Ennek 12. §-a azt mondja: „De a magyar hadseregnek idönkinti kiegészítését s az ujonczok megajánlásának jogát, a megajánlás föltételeinek és a szolgálati időnek meghatározását, ugy szintén a katonaság elhelyezését, élelmezését illető intézkedéseket, az eddigi törvények alapján, mind a törvényhozás, mind a kormányzat körében, az ország magának tartja fon." Ha tehát, kérem, mind a felszerelést, mind az ujonczok megajánlása jogát ugyanazon bálványképen felhozott 1867. évi kiegyezésnek nevezett alaptörvény 12. §-a az országgyűlésnek föntartja, ha mondom ezt annak föntartja : akkor van joga megajánlani évenkint; vágyván joga meg nem ajánlani. Ebből a törvényből tehát nem lehet a tisztelt elő-, adó urnák azt vonni ki, hogy az ujonczok megajánlásának kötelezettsége bennünket illet azon törvényalapján, melyre hivatkozott, mert van jogunk megajánlani, h szükségeltetik; de van jogunk meg nem ajánlani, ha az nem szükségeltetik. Ugyanezen törvény értelmében jogunk van az ujonczokat a magyar hadsereg részére megajánlani. De hol van az a magyar hadsereg, melynek részére most ezen ujonczok kívántatnak? Én ilyet nem ismerek, hisz a törvényjavaslatban még neve sincs azon hadseregnek; tessék tehát azt beletenni s tessék aztán kimutatni annak a szükségét, hogy most a hazának érdeke, annak vedelnie, biztonsága követeli annyi ujoneznak megajánlását, így történt ez eddig mindig; tessék megnézni az 182 5., tessék megnézni az 1830-iki országgyűléseket. A kormány mindig köteles volt előterjeszteni azon okokat, melyeknél fogva az ujonczok megajánlását kérte. így kellene most is. Legyen kimutatva, hogy a haza védelmére szükségeltetik az ujoncz állítás, és a haza védelmére Magyarország önállásának és szabadságának oltalmazására: és tessék elhinni a tisztelt előadó urnák, hogy én valamint akkor is, mikor ő még talán, ugy hiszem, pólyában volt, (Élénk derültség.) ott voltam, ahol a hazát védelmeztük, mint illik. (Éljenzés bal felöl.) Tehát, ha a haza szabadságának védelmezésére, a nemzet és az ország területének megoltalmazására szükséges lesz áldozatot hozni: tessék elhinni, nem tanulok öntől, hogy miként hozná azt kötelességem magával. (Helyeslés bal felöl.) Én tehát, tisztelt ház, az ilyen méltatlan bántalmazó és rágalmas kifejezéseket visszautasítani vagyok kénytelen, mert azok engem sértenek. (Helyeslés bal felöl.) Ezeket kifejezve azt kívánom, hogy ha szükségeltetik a haza oltalma tekintetében ujonczok megajánlása a „magyar hadsereg" részére: terjesszen a kormány egy ily törvényjavaslatot a ház elé, és én igen szívesen elfogadom. (Élénk helyeslés bal felöl.) Elnök: Szólásra nem lévén senki feljegyezve, a vitát bezárom. Pulszky Ágost előadó S Tisztelt ház!• Ismét két részről történt a czimre nézve észrevétel. (Felkiáltások: Szavazzunk !) Csiky Sándor képviselő ur az átalános tárgyalásra vonatkozólag itt a czimnél mondta el észrevételeit. Higyje el a tisztelt kéjjviselő ur, miszerint vitézségét mindnyájan respectáljuk; hanem higyje el azt is, miszerint e törvényjavaslat megszavazásánál nem annyira vitézségre, mint logikára van szükség. (Mozgás bal felöl.) Mi logikánkat követjük, midőn azon szükséget, melyet 1868-ban elismertünk, ma is elismerjük; mi logikánkat követjük, midőn ennek folytán az idén is megszavazzuk az ujoncz járulékot, mely 1878-ig, — tehát tíz év alatt — az 1868. XL. t. ez. megszavazása után létesítendő 800,000 főnyi hadsereg állományának kiegészítéséhez okvetlenül megkivántatik. A mi Várady Gábor képviselő ur módositványát illeti, ép azért, mivel a kérdés, melyet az által újra megpendített, igen régi: nem érzem magam hivatva mindazon okokat elősorolni, melyek régtől fogva következetesen ezen czimhez való ragaszkodásra bírták a tiszteli házat; de csak az ált;;ia felemlített praecedensekre vonatkozólag kívánok megjegyzést tenni. Igen, mi a praecedenst követjük mindenütt, hol azon feltételek változatlanul megmaradnak, melyekre a praecedens esetében elhatározásunkat alapítottuk. Itt ez esetben is azon körülmények állnak fön, melyek fönállottak 1869., 1870. és 1871-ben és legfölebb csak a mi álláspontunk javára változtak,, ennélfogva változatlanul fön kívánjuk tartani azon előzményt. A mi végre azon észrevételét illeti, hogy ha az 1867. XII. t. ez.-be felvettük a magyar hadsereg szót: miért nem használjuk most is folytonosan, emlékezetébe hívom a tisztelt képviselő urnák azon észrevételt, melyet hasonló alkalommal Andrásy Gyula gróf tett, ki ezen törvény létesítője, s a ki egyszersmind mint honvédelmi minister az ujonezozási törvény ezen czimét a ház előtt behozta és indokolta; azon észrevétel az, hogy épen azért nem lehet a magyar hadsereg czimét föntartani és ezen törvénybe fölvenni, mert annak ni óbb más értelem tulajdoníttatott, mint a milyen tulajdoníttatott akkor, midőn az 1867. XII. t. ez. megalkottatott, mert azzal indírecte oly értelem kívántatott megállapittatni, melynek megállapítása a képviselőház többségének, valamint az 1867. XII, és az 1868. XL. t. ez. elméletével homlok egyenest ellenkezik. Ezen okoknál fogva ezen czim változatlan elfogadását ajánlom a tisztelt háznak. (Helyeslés jobb felöl.)