Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-56

346 56. országos ülés december 17. 1872. szemben? akkor a választók azt fogják mondani, bizony inkább fizetünk s adunk katonát. Csak a kérdést kell jól föltenni, a felelet is jó lesz. (Helyeslés.) A tisztelt pénzügyminister ur ismét fölemiitette a felelősség kérdését. Erre nézve ismét csak egy észrevételem van. Igazsága van a núnister urnák abban, hogy mindenki felelős azért, amit tesz; hanem még ezen szempontból is mentül magasabb az állása valakinek, mentül inkább van módjában belátni a helyzetet, annál nagyobb a felelősség; és megjegyzem, oly esetekben, midőn a többieknek nem adta meg az alkalmat, melyet meg kellett volna adnia, hogy tisztán lássák a helyzetet: akkor a felelősség még nagyobb mérvben reá hárul. A tisztelt központi bizottság előadója (Halljuk !) némi részben megróvólag szólott Ghyczy Kálmán tisztelt barátom előadásáról, azt mondván, hogy az nem volt eléggé tárgyilagos. Megengedjen a tisztelt képviselő ur, én azt hiszem, hogy tisztelt barátom előadása oly tárgyilagos volt, amilyen csak lehetett; mert a tárgy megitélhetése indokából okvetlenül kellett az eseményeket előidézett személyek tényeire, mely tények szorosan arra vonatkoznak, hivatkozni; de valóban nem lehetne csodálkozni, hogy épen ő, ki évek óta mindig komolyan és folytonosan figyelmeztette a ministeriumot és a házat egyaránt, ki emiatt anynyi megtámadásnak, annyi gnnynak volt kitéve, ki annyiszor volt vádolva, hogy csupa ellenmondási viszketegből kárt tesz az ország hitelének, most midőn a szomorú jövő beigazolta aggodalmait, talán mégis némi keserűséget érez. Ami végül indítványomat illeti, ugy látszik, hogy többen a tisztelt képviselő urak közül és maga a tisztelt előadó ur is kétségben vannak az iránt, hogy mi akar ez lenni. Sajnálom és csodálkozom e fölött. A tisztelt előadó urnák igazsága van arra nézve, ha már most roszalást akarna kimondani a tisztelt ház. ez nem volna helyes, mert a roszalás bekövetkezhetik az egész pénzügyi helyzet megvitatásánál. Azt mondja, hogy ha felhívás akart ez lenni, fölösleges volt az, mert hisz kötelességének fogja ezt tartani a ház ugy is; végre — s itt Madarász József tisztelt képviselő úrral egyezőleg, azt mondja, hogy ha fentartása akart lenni a jognak a bírálathoz: akkor káros ez, mert ez oly tiszta jog, melyet elvenni nem is lehet. Igazuk van, hogy ez oly tiszta jog, melyet elvenni nem is lehet, legalább arról meggyőződhetik Madarász József tisztelt képviselő épen ugy, mint a tisztelt központi bizottság előadója; minden esetre oly jog ez, amelyhez legalább én, mig képviselő leszek, ragaszkodni fogok épen ugy, mint bárki más; épen azért nem is volt szándékom itt egy jogot biztosítani: hanem szándékom volt, jelezni az állást és helyzetet. Nem akartam roszalni idő előtt, de nem is tartottam szükségesnek a jogot feníartam, hanem azt akartam, hogy a kölcsönnek megszavazása ne vétessék ugy, mint a helyzet fölött mondott helyeslő ítélet; hanem jelezve legyen, hogy ezt a helyzet szükségéből kifolyólag kellett megszavazni, és a bírálat majd csak később fog megtörténni, és midőn ez volt szempontom, azt hiszem, sem idő előtt roszalást kimondani, sem egy jogot veszélyezettnek feltüntetni nem akartam, sőt teljes örömmel constatálom, hogy — bármi legyen is sorsa határozati javaslatomnak — azon czélomat, amelyet kitűztem magamnak, már tettleg elértem, mert mind a pénzügyi bizottság előadója, mind a pénzügyminister ur, határozottan beismerték, hogy igen is nem volt Ítélet, nem volt bírálat, hanem az majd be fog következni a budget vitánál. Ez volt czélom semmi egyéb, és e czélomat, — örömmel constatálom, — hogy elértem. Ezek után a tisztelt ház türelmét tovább fárasztani nem akarván, (Halljuk! Halljuk!) ragaszkodom ahhoz, amit előbb mondottam, hogy igen is a kölcsönt az égető szükségességnél fogva megszavazom, de nem ugy, mint helyeslését a politikának; hanem ugy, hogy a bírálat függőben marad a budget tárgyalásáig. (Élénk helyeslés bal felől.) Elnök: Mielőtt a kérdést föltenném, — a beadott határozati javaslatok fognak felolvastatni. Mihályi Péter jegyző (Olvassa Helfy Ignácz határozati javaslatát.) Kiss Miklós jegyző (olvassa Tisza Kálmán határozati javaslatát.) Elnök! Tisztelt ház! Bátor leszek a kérdést föltenni. Elfogadja-e a tisztelt ház az 54 millió ezüst forint névértékű államkölcsön fölvételéről szóló törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául: igen vagy nem? (Igen! Nemi) Húsz tag névszerinti szavazást kivan. (Kihúzza a K betilt.) Az ülést 5 perezre felfüggesztem. (Öt percmyi szünet után.) Elnök: Méltóztassék még egyszer a kérdést meghallgatni. Mihályi Péter jegyző (újra felolvassa a kérdést.) Elnök: A névjegyzéket Szeniczey Ödön jegyző ur fogja olvasni, az igennel szavazókat Mihályi Péter, a nemmel szavazókat Kiss Miklós, a távollévőket Wächter Frigyes jegyző ur fogja jegyezni. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a névsort, mely alkalommal) Igennel szavaztak: Karácsonyi Guido gr., Kardos Kálmán, Kautz Gyula, Kazinczy István, Kármán Lajos, Keglevich Gábor br., Kemény Gábor báró, Kemény István báró, Kemény Kálmán báró, Keresztes István, Kerkapoly Károly, Kiss La-