Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-55

55. országos ülés december 16. 1872. 323 Kerkapoly Károly pénzügymi­nister S Tisztelt ház! Azok közül, a miket Helfy Ignácz tisztelt képviselő ur mondott, csak egyetlen pontra érzem magamat kötelezve némi megjegyzést tenni. (Halljuk!) Ő elmondotta, hogy az ő értesü­lése szerint ezen kölcsön negotiójánál részint a negotiátió ideje alatt, részint annak bevégezte után, minő és mennyivel kedvezőbb ajánlatok tétettek, és kíváncsi azon okokat tudni: melyek engem arra birtak, hogy ezen consortiummal kössem meg az üzletet, azt mondván, hogy kell lenni bizonyos okok­nak, melyek folytán én a consortiumok közül mégis ezzel kötöttem meg az üzletet. Ilyen speciális okok nincsenek, és ilyeneknek létezniök nem is szabad, s biztosítom a képviselő urat itt az ország szine előtt, hogy nekem formaszerinti végleg kötelező ajánlat sem jó, sem rósz, senki részéről nem tételeit. A megbízottaknak és a meg nem bízottaknak egy egész serege jött ugyan hozzám, egyik azt mondta, hogy ő ennek nevében ajánl ilyen feltételeket, a másik azt mondta, hogy ő a másiknak nevében ajánl amolyanokat. Ezek igen tiszteletre méltó firmáktól leveleket is mutattak elő, de nem formaszerinti meghatalmazásokat, mi közt különbség van. Kimu­tathatom, hogy ma jött egy telegramm, mely szerint ilyen alapon kész tárgyalni valamely consortium a kölcsön iránt, holnap ismét jött egy másik telegramm, mely tudatta, hogy a változott világviszonyok foly­tán az visszaveszi ajánlatát. Ez természetesen a legjobb mód arra, hogy kilátás nyittassák az üzéreknek kereshetni, az országnak pedig arra, hogy a sok discursus folytán a sok szék közepette végre is a pad alá jusson. (Helyeslés jobb felől.) Emlékeztetem a tisztelt kéjrviselő urat azon nagyon practicus annonceokra, melyek lapjában is előfordulnak, a melyek tudatják, hogy : „ üzérek meg nem hallgattatnak", s a mi minden solid üzletnél rendén van és meg is tartatik. Azt gondolom, hogy az állam becsülete és hitele megkívánja, hogy ha ezt az újságokban meg nem írjuk is: magunkat ál­taluk végig hurczoltatni mégis ne engedjük. (Helyeslés jobb felől.) Ismétlem tehát, hogy formaszerü, kötelező aján­lat hozzám senki részéről sem érkezett. (Élénk helyes­lés jobb felől.) Csanády Sándor : Tisztelt ház! ügy lévén meggyőződve, miszerint a népképviselőnek feladata, sőt elodázhatlan erkölcsi kötelessége kül­dőinek, választóinak nézeteit tolmácsolni ez ország­gyűlési teremben; kötelessége érdekeit, még ha azok saját érdekeivel ellentétben állanak is, képviselni; kötelessége oly törvényeket alkotni, vagy legalább is ügyekezni, hogy olyak alkottassanak, melyek a nép­nek polgári és politikai jogait ne csorbítsák, sőt ellenkezőleg annak jogkörét szélesbitsék, oly tör­vényeket, melyek a nép anyagi jólétét és felvirágzá­sát eszközöljék és előmozdítsák : nem tehetem, hogy csodálkozásomat ne fejezzem ki a fölött, miszerint e házban igen nagy a száma azon képviselő urak­nak, kik a helyett, hogy a már is végelszegénye­désre juttatott népnek terhein könnyitni óhajtaná­nak, azon terheket még súlyosbítják nemcsak, ha­nem még a nép, a nemzet nyakára kölcsönöket, adósságokat is szándékoznak vetni, és ezen csodál­kozom annyival is inkább, mert az adósságot meg­ajánlok közt oly képviselő urak is találtatnak, kik pálczát törtek a jelenlegi pénzügyi rendszer fölött, kik elkárhoztatták a kölcsön felvételét. Hisz uraim! ha a legközelebb lefolyt időkben történt képviselői választások alkalmával a minden pártszinezetü képviselő jelöltek által közzé bocsá­tott programmokat elolvassuk, — kérdem én : vajon találunk-e azok közt csak egyetlenegyet is, a ki azt igérte volna választóinak, hogy adó-terheit emelni fogja; a ki azt igérte volna választóinak, hogy az ő nyakukra adósságokat fog hozni ? Ugy vagyok meggyőződve, tisztelt ház ! hogy a százakra és ezerekre menő programmok közt va­lóban egyet sem találunk ily tartalmút. És azért óhajtom, hogy tartsuk meg azon ígéreteket, miket a választásoknál a nép előtt tettünk. (Igás, helyeslés szélsőbal felől.) Fönemlitett meggyőződésem következtében ki­nyilatkoztatom, hogy ha azon párt tagjai ülnének is a kormány padakon, mely párthoz tartozni büsz­keségemnek és szerencsémnek tartom, mihelyt azok megfelejtkezve multjokról könnyelműen játszanának a nemzet kincsével és a nemzet jogait csorbítani szán­dékoznának, mihelyt ők gyanúsításokkal halmoztat­ván el, a gyanúsítások meggátlására felajánlott vizs­gálatot visszautasítanák: abban a perczben, abban a pillanatban megvonnám tőlük bizalmamat, abban a perczben, abban a pillanatban megtagadnám tőlük azon eszközök megszavazását, melyek a kormány padokon megmaradásra okvetlenül szükségesek. Ha tisztelt képviselő ház, igy járnék el saját elvtár­saim irányában: azt hiszem, nem fogja tőlem rósz néven venni a jelenlegi kormány, a jelenlegi minis­terium, hogy ha egész őszinteséggel megmondom, hogy miután nem viseltettem, és nem is viseltethe­tem irányában bizalommal, az általa kért 54 millió­nyi kölcsön megadása ellen nyilatkozom. Én tisztelt ház az 54 milliónyi kölcsönt ugy tekintem mint eszközt arra, hogy a kormány továbbra is föntarthassa magát a kormány padokon. (Hall­juk !) Kérdem én, vajon következetes eljárás volna­e tőlem az, ha a jelen kormány részére, melynek egész működését elkárhoztattam, s a jelenlegi kor­mányrendszer megmaradhatatása czéljából én eszkö­zöket ajánlanék fel. 41*

Next

/
Oldalképek
Tartalom