Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-55

308 55. országos Més. december Ifi. 1872. ház becses ügyeimét igénybe venni bátorkodom, késztet engem e részben azok hanyagsága, kik e felszólalásom ismétlésére kényszeritettek. Ugyanis felszólalásom az erdélyi részekben még mindig fönáiló, úgynevezett vegyes szolgálmányok úrbéri és haszonbéres tized megváltásának ügyeire vonatkozik. E tárgyban ezelőtt több évekkel, mi­dőn a magyar kormány fellépett, oly intézményeket tett, melyek még az e tárgyban irányadó cs. kir. nyiltparanesoktól lényegesen különböztek. Midőn ez iránt fölszólaltak a földesurak, szükségesnek tartotta a tett intézkedéseket rendeleti utón felfüggeszteni, és egyszersmind több szakértőt, különösen az ak­kor még fönállott erdélyi földtehermtentesitési alapigaz­gatóság s az erdélyi gazdasági egyesület vélemé­nyét meghallgatni. Tudtomra mindezen vélemények már csaknem évek óta az illető ministerium kebe­lében nyugosznak; s mért nem tesz jelentést és mi­ért nem nyilatkozik tárgyban különösen pénzügymi­nister ur az érdekeltek megnyugtatása végett, azt nem tudom. Épen azért vagyok kénytelen, ha neta­lán becses figyelmét ezen fontos ügy kikerülte volna, ismételni interpellatiómat, mely következőleg szól: Interpellatio a bel- és pénzügyminister urakhoz! Hivatkozva a múlt ülésszakon 1872. april hó 3-án terjedelmesen indokolt azon fölszólalásomra, melyben az erdélyi részeket érdeklő úgynevezett ve­gyes szolgálmányok s úrbéri, ugy haszonbéres tized meg­váltására vonatkozó vitás kérdésnek alkotmányos utón megoldását sürgettem volna,—miután azonban ezen évek óta függőben lévő. kárpótlás ügye az érdekelt volt földesuraknak kimaradhatlan kárára és hátrányára mindeddig elintézetlen nyugszik, anélkül, hogy a kor­mány az e tárgybeli nyiltparancsok intézkedéseiből fölmerült kételyeknek törvényhozásilag magyarázatát és módosítását kötelességéből kifolyólag eszközölte és igy a nemzeti becsület védpajzsa alá helyezett teljes kárpótlást végrehajtotta volna; ugyanazért több érdekeltek fökérésére kérdezem a bel- és pénzügyér urakat- 1-ör. Van-e tudomásuk az e tárgyban 1872. april 3-án beadott interpellatióról ? 2. Szándékoz­nak-e ezen az erdélyi részeket kiválóan érdeklő ve­gyes szolgálmányok és úrbéres tized kárpótlását va­lahára megoldani ? Elnök: Közöltetni fog a bel- és pénzügy­minister urakkal. Következik a napirend. A kérvényi bizottság ki­van jelentést tenni. Molnár Antal a kérvényi bizott­ság előadója : T. ház! A kérvényi bizottság részéről van szerencsém bemutatni a kérvényi bi­zottság által tárgyalt kérvények IX-ik sorjegyzékét azon kéréssel, méltóztassék a t. ház annak kinyo­matását és napirendre tűzése iránt intézkedni. Elnök: Ki fog nyomatni és annak idején napirendre tűzetni. A gazdasági bizottság kivan jelentést tenni. Radó Kálmán a gazdasági bi­zottság előadója (Olvassa a gazdasági bi­zottság jelentéséi a képviselőház f. évi december havi költségvetése előirányzatáról.) Elnök: Ha nincs észrevétele a t. háznak­, (Nincs észrevétel.) a költségvetés elfogadtatik, és az elnökség intézkedni fog a megszavazott össze­gek folyóvá tétele iránt. Következik az 1873-ik év első negyedében viselendő közterhek és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Mihályi Péter jegyző (olvassa a tör­vényjavaslatot.) Elnök: Elfogadja a ház az 1873. év első negyedében viselendő közterhek és fedezendő ál­lami kiadásokról szóló most 3-szor felolvasott törvényja­vaslatot. Igen vagy nem ? (Felkiáltások bal felől: Nem fogadjuk el!) Akik elfogadják, méltóztassanak fel­állani. (Megtörténik.) A többség elfogadja.. T. ház! Ezen harmadszori felolvasás után elfoga­dott törvényjavaslat tárgyalás végett a méltóságos főrendekhez át fog vitetni hasonló tárgyalás végett. Méltóztassanak megengedni, hogy a jegyző­könyvnek ide vonatkozó pontja hitelesíttessék. Mihályi Péter jegyző (olvassa a jegy­zőkönyv kivonatát.) Elnök £ Ha nincs észrevétel, (Nincs észre­vétel.) a jegyzőkönyvi kivonat hitelesítve van. Következik a 3-ik tárgy, t. i. az 54 millió ezüst forint névértékű államkölcsönről szóló törvény­javaslat tárgyalása. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Széll Kálmán a központi bizott­ság előadója l T. ház! Midőn a központi bizott­ságnak e törvényjavaslatról szóló jelentését a tisztelt ház figyelmébe ajánlanám, mindenekelőtt ki kell je­lentenem, hogy a központi bizottság ezen kölcsön­törvényjavaslatot azon vélemény alapján fogadta el és ajánlja a tisztelt háznak elfogadás végett, a melyet erre vonatkozólag a háznak állandó pénz­ügyi bizottsága előterjeszt. Miként a pénzügyi bizottság ezen törvényja­vaslatot illetőleg arra szorítkozott, hogy azt indo­kolja a ház előtt: én is tisztán a törvényjavaslat indokolására fogok szorítkozni, anélkül, hogy kiter­jeszkedném az ország pénzügyi helyzetének fejte­getésére. Azt hiszem nem volna czélravezető. sőt a magam részéről nem volna helyes, ha mindazokra kiterjeszkedném, miket az ország pénzügyi helyze­tének tisztán állítására elmondani és fejtegetni kellene. Nem volna helyes ma, midőn a költségve­tési átalános tárgyalások küszöbén állunk, melyek­nek hivatása lesz az ország pénzügyi helyzetét minden oldalról megvilágítani, elemezni resultátu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom