Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-54

54. országos ülés december 14. 1872. 303 Abban igaza van a tisztelt képviselő urnák, hogy rendkívüli költségvetésünk tartalmazott eddig oly tételeket, melyek az államnak állandó kiadását képezik. A rendkívüli kiadásoknak egy része nem azon okból tétetett a rendkívüliekbe, mert rövid időre, egy két évre szóló kiadást képez, hanem más okokból is történt az a ház részéről, a pénzügyi bizottság részéről és a törvényhozás minden faetora részéről. — Csak egy esetet említek fel. Évekkel ezelőtt történt, midőn a túlsó oldalnak egy igen tisztelt képviselője, aki jelenleg nincs közöttünk, indítványozta, hogy az egyházak segélyezésére felvett összegek soroztassanak a rendkívüliek közé. Ezt csak például hozom fel a tisztelt képviselő urnák. A háznak a költségvetés tárgyalása alkalmával kétségtelenül egyik feladata lesz az is, kijelölni azon határokat és elveket, melyeket e részben megtartani, illetőleg követni akar. A pénzügyi bizottság azon tételt állítja fel, hogy a rendkívüli kiadások közé csak az helyeztessék, ami vagy nagymérvű beruházását képezi az államnak, vagy pedig ephemer és igen rövid tartamú kiadás; ezen elvet tartva szem előtt, a pénzügyi bizottság mintegy hetedfél millió kiadást a rendesbe tett át. Maradtak ezenkívül a pénzügyi bizottság szerint olyan kiadások a rendkívüliekben, amelyek még hosszú ideig fogják terhelni az államot; azonban a fenebbi elvnek merész keresztülvitele egyelőre és rögtönözve nagy zavarok előidézése nélkül alig lévén létesíthető, a pénzügyi bizottság e tekintetben bizonyos mérték megtartását látta szükségesnek, s azért eljárását bizonyos határok közé szorította. Azt mondtam, áttétetett mintegy hét millió a rend3s kiadások közé, melynek ellensúlyozására viszont három millió és néhány ezer tétetett át a rendes bevételek közöl a rendkívüliekbe. Tehát ezen három millió deficitet sorolja a képviselő ur a hét millióhoz. A mi számitásunk &zerint a rendes deficit 6,300.000 frt az uj kölcsön kiíratása nélkül, azokkal együtt 8,300.000 frtot tesz: a képviselő ur számítása szerint 22 millió. Ha 22 milliónak méltóztatik a rendes hiányt venni, akkor ugy látom, hogy a kamat biztosítási és azon nagy mérvű beruházásokat, melyek az állam erdőségek terén történnek, és a közmunka ministeriumot terhelő igen nagy tételeket is bele veszi, mert különben a 22 millió nem jönne ki. Nem méltóztatott a képviselő ur ezeket részletesen elősorolni, tehát nem birom tételenkint megbírálni , hogy melyeket méltóztatott jogosultan és melyeket jogosulatlanul áttenni; de annyit állithatok, hogy annyit áttenni a rendkívüliekből a rendesek közé semmi esetre, semmi körülmények között nem lehet, g azért állításai közt vannak olyanok, a melyeket én el nem fogadhatok. A másik, amit megjegyezni kívánok, az, hogy a képviselő ur állítja, miszerint kétszázharmincz millió forintot számítottunk a rendkívüli kiadásokra, pedig adtunk csak száz milliót ki: tehát marad százharmincz millió, aminek nem tudjuk urát adni. Megvallom, hogy nem tudom, honnan méltóztatott adatait venni; azon adatok, melyekkel az eddigi költségvetésekből és zárszámadásokból én rendelkezem, azok nekem mást mutatnak. Azon gyanúval élek, hogy a tisztelt képviselő ur össze méltóztatott foglalni számításában egyfelől az előirányzatokat és másfelől a zárszámadásokat, a kiadásokra fordított összegeknél a praeliminárét és a valóságos kiadásoknál a zárszámadásokat vévén alapul, (ügy van! jobb felől.) így haladt, a mint számaiból sejtenem kell, a tisztelt képviselő ur, így pedig bajosan fogunk egy eredményre jutni, mert az én számaim mást mutatnak. 234 millió frtra lettek előirányozva — ezt én igy tudom — összesen azon rendkívüli kiadások, melyeket a törvényhozás 1868—72-ig megszavazott. De figyelmeztetem a tisztelt képviselő urat, hogy ezek előirányzatok voltak; 1871-ig 164,381.417* 1872-ben 70,049.676, összesen 234,431.093 forint;az 1871-ig előirányzott összegnek egy nagy része el nem költetett, abból tényleg csak 140,733.000 forint adatott ki az összes rendkívüli kiadások czimén; mi adatik ki 1872. évvégéig,nem tudni. Ez egy 94 milliónyi kis különbség. (Derültség jobb felől.) Egyébiránt, ha ezeket részletesen elemezzük, amint ezt annak helyén a költségvetés tárgyalása alatt magam részéről is szándékozom tenni: pontosan Id lehet mutatni, hogy mit fordított az állam 1871-ig a rendkívüli czimen elköltött pénzekből beruházásokra, s mit nem; ki lehet mutatni a zárszámadások alapján, hogy 187 l-ig az előirányzott rendkívüli szükséglettere 140,723.000 frt adatott ki és ebből összesen, tisztán beruházásokra, ide nem számítva a vasúti kamatbiztosítási előlegeket, kerekszámban 78 millió fordíttatott, és pedig kiadatott államvasutakra 54,389.236 frt,másnemű beruházásokra 23,059.265frt; az 1872ben előirányzott 70,049.000 írtból beruházást képez 43,000.000 frt kerekszámban. És ha keressük, hogy miből fedeztetett ez: meg fogjuk találni, hogy a kölcsönökből, és azon tőkékből, melyeket a törvényhozás akkor azokra utalványozott. És pedig 1871-ig elköltetett a közös activákból befolyt összegek nélkül és más rendkívüli bevételek nélkül, a 78 milliót tevővasuti kamatbiztositási előlegeket s beruházásokat ezek közé nem számítva — mintegy 79—80 millió forint kölcsönből és ingó államvagyonból, tehát annyi, mennyi tisztán beruházásra elköltött összeg gyanánt mutatkozik. Elköltettek még jelentékeny rendkívüli bevételek és késztőkék az előirányzottakon kívül, de voltak más rendkívüli kiadások is, s mint említettem, azok összege 1871-ig