Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-54

290 54. országos ülés december 14. 1872. szem, hogy ily kérvényt, melyben bizonyíték nincs, tekintetbe venni nem lehet. (Helyeslés jobb felől) Paczolay János Tisztelt ház! Néze­tem szerint más alapon nem lehet elintézni e kér­vényt, mint azon, a melyen a kérvényezők benyúj­tották. Miután a kérvényi bizottság előadója a ház­nak jelenté, hogy a Szolnok városa részéről be­adott kérvény semmi néven nevezendő okmánynyal ellátva nincsen és bizonyítékot nem tartalmaz, mely­ből a kérvénynek alapossága vagy alaptalansága felett a ház ítélhetne: igen természetes dolog, mi­ként ezen kérvénynyel mást nem lehet tenni, mint azt, a mit a kérvényi bizottság ajánl; mert meg­vallom igen furcsa eljárást kezdenénk meg, ha a kérvényeket egyes képviselő urak előadása alapján akarnók elintézni. Akkor minden képviselő nem lenne más, mint ügyvéd vagy fél és mennyire le­het a felek vagy ügyvédek előadása után a kér­vényt alaposnak vagy alaptalannak elfogadni: azt a tisztelt ház bírálatára bizom. Ennélfogva tisztelt ház! miután az előadó ur előadásából kitűnt, hogy a kérvény semmi néven nevezendő okmánynyal nincs igazolva, s igy a kérvény nem nyújt oly alapot, mely alapon a tisztelt ház megvizsgálhatná a kér­vény tartalmát: természetes dolog, hogy most nem történhetik más, mint a mit a tisztelt előadó ur, il­letőleg a kérvényi bizottság javaslatba hoz. Ha nem lesz megelégedve Szolnok városa, mint kérvényező, akkor ujabb kérvényt fog a tisztelt házhoz benyúj­tani, s azt az ujabb kérvényt felfogja szerelni bi­zonyítékokkal, melyek a kérvény tartalmáról a há­zat meggyőzik, s akkor lesz a tisztelt ház azon helyzetben, hogy a kérvényt érdemlegesen eldöntse. Én nem hiszem, hogy a rendnek és a czélnak meg­felelő volna, ha minden bizonyíték nélküli kérvényt magunk akarnánk felszerelni és ezen kérvényt egyes képviselők előadása alapján elintézni. Én tehát a kérvényi bizottság javaslatát pártolom. (Élénk he­lyeslés jobb felől.) Molnár György: Tisztelt ház! Ha az előttem szóló tisztelt képviselő ur folytatta volna következhetéseit abból, a mit antecedensül felállított: akkor egészen más következtetésre jutott volna. Ő ugyanis azt mondja, hogy a kérvényi bizottság és a ház tisztán csak azon adatokból indulhat ki, és csak azon adatok alapján hozhat végzést, me­lyek a kérvényben vannak felemlítve. Azt mondja tisztelt képviselő ur, hogy Szol­nok városa semmivel sem igazolta kérvényét, tehát visszautasítandó. Hiszen ha ugy lett volna a kér­vényi bizottság javaslata, s ha igy akarta volna el­fogadni a tisztelt ház: akkor következetes lenne; de ha méltóztatott hallani tisztelt előadó ur elő­adását: abban nemcsak az van, hogy semmivel se igazolta a varos kérvényét, tehát visszautasítandó, hanem az mondatik, hogy a kormány által előter­jesztett adatokból épen az ellenkező jön ki. Ebből kitűnik, hogy a kérvényi bizottság el­lenkezőleg járt el, mint Paczolay képviselő ur kívánja. És ha az vétetnék fel elv gyanánt: akkor azt hiszem, a kérvényezési jog illusoriussá válnék. Szolnok városa ugyanis azt mondja, hogy ellenében a kormány egy, az ő felfogása szerint igaztalan el­járást követett el, s a t. háznál keres orvoslást. A t. háznak mi a kötelessége ? az, hogy a kormány illető eljárásait vizsgálja meg, amaga legfőbb supre­mum fóruma által. S mit mond Szolnok városa ? Azt mondja, én kaptam egyesektől, nem a kormánytól egy összeget, azon összeg nagy részét kiadtam ínségeseim szá­mára ; de mert jól gazdálkodtam, egy részét meg­bírtam takarítani, ezen összeg Szolnok város ínsé­gesei számára lett gyűjtve, ennélfogva azt nekem visszaadatni kérem. S mit mond ennek ellenében a kormány képviselője ? azt, hogy nem igaz, hogy Szolnok városa egyesektől kapta volna azon összea get, hanem kapta azon summából, melyet a kor­mány adott Heves és Külső-Szolnok megyéknek. Mit látunk itt, tisztelt ház? Két ellenkező ál­lítást, mely két ellenkező állításból maga a tisztelt ház nem ítélhet: szükségesek tehát azon adatok, melyek ezen tárgyra vonatkoznak, hogy a tisztelt ház érdemlegesen ítélhessen. Én tehát azt hiszem, hogy ha a kérvényezési jogot semmivé tenni nem akarjuk, ha az ország tör­vényhozása igazságot akar szolgáltatni az egyes kérvényezőknek: akkor legalább köteles megtenni annyit, mennyit Horánszky képviselő ur előadott, hogy tudniillik vizsgálja meg a ministerium a tár­gyat és vizsgálatának eredményét jelentse be a ház­nak. (Élénk helyeslés bal felől.) Tisza László í Tisztelt ház ! Miután az előttem szóló előadta mindazon indokokat, melyeket mondandó voltam, igen röviden csak azt jegyzem meg, hogy tökéletesen osztoznám Paczolay képviselő­társamnak nézetében, ha Horánszky képviselőtársunk itt az ügynek végleges eldöntetését kérte volna " a kérvényi bizottság előadójával szemben; mert a háznak — egyes képviselő, legyen az bárki, előadására — a kérdést véglegesen eldönteni nem lehet. De mi­kor egyes képviselő, legyen az bárki, nem kér egyebet, mintegy kellőleg fel nem világosított kér­dés felvilágosítását és ilyformán a ház elé, mint bí­róság elé állítását: nem tudom, hogy lehet azt el­lenezni. Mert ha csakugyan azon adatokból világo­san ki fog derülni az, hogy az eddigi eljárás he­lyes és azt csak azért nem lehet megtudni, mert egyik vagy másik kérvényező, annyival inkább hatóság az adatokat be nem terjesztette: ezen hatóságot kérése előnyeitől és alaposságától a ház az előadói egyszerű nyilatkozatra el nem ütheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom