Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-51
51. országos ülés december 11. 1S72. 277 Nem tartom szükségesnek, hogy szövegezés végett a központi bizottsághoz visszautasittasséb, mert ott már volt s ezek az urak ott föl is szólaltak, s mégsem tudták az ő érvelésökkel meggyőzni a képviselőház többségét, és igy én is, mint Paczolay monda, egyenesen a központi bizottság javaslatára szavazok. Bakcsy Ferencz: Én csak egyszerűen kérni akarom a t. házat, méltóztassék az igazságügyminister tapintatos és helyes indítványát elfogadni, mely szerint egyedül hiszem e kérdés oly megoldását, mely megnyugtatja azokat, kiknek számára hozatik e törvény. Még az előttem szóló t. képviselőtársam előadására bátor vagyok kijelenteni: méltóztassék figyelembe venni, hogy mint Becze barátom indokolásában is fölhozta, épen azok a telepitvényesek, kikről szó van — magok kérték a főrendekhez a múlt évben intézett kérvényükben, hogy okmányszerü bizonyítékokkal élhessenek ezen ngy megoldásánál, tehát nem méltánytalan, nem jogtalan Becze Antal képviselőtársam indítványa; mert támaszkodik magának a telepitvényeseknek kívánatára. Pártolom az igazságügyminisfer ur indítványát. Elnök: Ha nem kivan senki szólni (Csiky Sándor feláll, felkiáltások: eláll! Csiky leül.) Ha nem kíván senki szólni, a tanácskozást befejezettnek jelentem ki. Szó illeti még a központi bizottság előadóját. (Felkiáltások eláll!) Tisztelt ház! A 25-ik szakaszra vonatkozólag több rendbeli módositványok adattak be. Horváth Gyula a második bekezdés elé egy módositványt adott be. Becze Antal és Orbán Balázs pedig az a) ponthoz vagyis a 3-ik bekezdéshez; azonban azon módositvány is tétetett, hogy mind ezen beadott módositványok mégegyszer utasitassanak vissza a központi bizottsághoz, hogy ez újból javaslatot terjesszen e ház elé. Mindenekelőtt tehát bátor vagyok a kérdést föltenni. Azok, a kik a 25-ik §-t a központi bizottsághoz visszautasítani kívánják: méltóztassanak fölállni. (Megtörténik.) Tehát visszaút asittatik. (Felkiáltások: Előbb a szövegre szavamii) Midőn azon indítvány tétetik, hogy valamely §. függőben maradjon és ne határozzunk fölötte, akkor ezen előzetes kérdést kell föltenni. (Élénk "helyeslés!) Wächter Frigyes jegyző (olvassa a 26-ik f-t.) Nikolics Sándor: T. ház! A 26-ik §. csak azon községekről szól, melyeknek szerződése lejárt, de melyek a földnek birtokában vannak, és erre nézve hoz határozatot: azonban nincs szó azon községekről, melyeknek szerződése le nem járt ugyan, de melyek a külsőség birtokában nincsenek. Ha a képviselőház e §-t minden módositvány nélkül elfogadná, bekövetkeznék az, hogy e törvény megszavazása után is lehetnének oly telepitvényesek, melyek a birtokos önkénye folytán kiűzetve hajlékukból földönfutókká válhatnának. Azért szükségesnek tartom, hogy világos szavakban betétessék e szakaszba az is, hogy azon községek, melyeknek szerződése lejárt ugyan, de a belsőségnek birtokában vannak : azok legalább a belsőséget e törvény értelmében válthassák meg. Ennek folytán a következő módositványt ajánlom: „A 26-ik §. 2-ik pontja következőleg niódosittassék: Ha azonban az ilyen perben már jogérvényes ítélet létezik, vagy ha a telepitvényesek csak a belsőségnek vannak birtokában : csupán a belsőséget válthatják meg." Ajánlom módositványomat elfogadás végett. (Atalános helyeslés.) Mihályi Péter jegyző (újra felolvassa a módositványt.) « Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk !) Tehát a benyújtott módositvány egyhangúlag elfogadtatik. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a 27-ik %-t.) Vécsey József báró: Tisztelt ház! Miután a 25-ik §. következtében ezen törvényjavaslat csakugyan még egyszer a központi bizottsághoz lesz visszautasítva, — bátorkodom egy körülményre figyelmeztetni a t. házat, a mely talán ez úttal szintén egy hézagot fog pótolhatni. Köztudomás szerint a szóban levő telepitvényesek nagy része szórványosan van telepedve és ha már csakugyan ezen telepitvényesek rendezése czéloztatik : talán nem volna szabad kirekeszteni azon lehetőséget, hogy ezek ugy saját érdekükben, mint talán az illető földtulajdonosok érdekében összesittessenek. Ez ellen fel lehet hozni ugyanazt, hogy az illetők bizonyosan némi kegyeletes ragaszkodással viseltetnek azon helyekhez, melyeket ők eddig is cultiváltak, vagy hol eddig is laktak ; de ez ellen másrészről latba lehet venni azt, hogy a földesurak ismét, ha birtokaik tisztáztatnak, rendeztetnek, sokkal szivesebben fognak alkudozni, sőt áldozatokra is lehetnek készek a községek rendes létesítése tekintetéből. Ennek folytán bátor vagyok következő módositványt ajánlani és kérem a tisztelt házat, hogy ezen módosítást a központi bizottsághoz utasítsa. Mihályi Péter jegyző (olvassa a módositványt.) Ha a jelen törvény értelmében eszközlendő rendezések alkalmával valamely szórványos állapotban levő telepitvényesek összesítése vagy létező községekhez való csatolása az illető földtulajdonosok részéről kezdeményeztetnék vagy az illető telepitvényesektől kiváltságkép kijelentetnék, ugy a
