Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-50
2G0 50. országos ülés december 10. 1872. család él. — Az ország felföldi részén több mint 100.000 család van, amelynek 4 holdnál több birtoka nincs. De az a példa, amit itt Németh Albert tisztelt képviselő ur felhozott, hogy egy holdból is mennyit ki tud vonni egy szegény ember, ha szorgalmas: épen ez argumentum arra, hogy a 4 hold elég. Ennél több megjegyzésekre terjeszkedni nem szándékoztam, egyszerűen ajánlom a központi bizottság szövegezését. (Helyeslés.) Elnök : Mielőtt szavazásra föltenném a kérdést szükségesnek látom megjegyezni, hogy ezen 5-ik §. első bekezdésére 3 módositvány nyújtatott be. a 2-ik bekezdésre nézve pedig van egy különvélemény , mely annak kihagyását indítványozza. Nézetem szerint tehát az volna a czélszerü eljárás, ha megosztanék a §-t és külön szavaznánk a bekezdésekre. (Helyeslés.) Most tehát az első bekezdésre beadott módositvány ok fognak felolvastatni. Szentimrey Elek: A szavazás előtt niódositványoni visszavételére nézve kívánok szót emelni. (Halljuk!) Remélvén, hogy a másik sokkal közelebb álló javaslat elfogadtatik, tegnap beterjesztett módositványomtól elállók és csatlakozom Justh József képviselő ur módositványához. (IIelyeslés.) Elnök : Legelőször fel fog olvastatni a központi bizottság szövege, azután az ehhez legközelebb álló Szomjas képviselő ur módositványa, azután, miután Szentimrey képviselő ur visszavette módositványáí, következik az igazságügyminister ur módositványa. Szomjas József: Az általam beterjesztett módositvány nem czélozta ezen §-nak megváltoztatását lényegében, annál fogva a közegyetértés elérése szempontjából én is visszavonom módositványomat. (Helyeslés.) Elnök : Tehát csak a központi bizottság szövege és az igazságügyminister ur módositványa lesz felolvasandó. Wächter Frigyes jegyző (olvassa az első bekezdést.) Mihályi Péter jegyző (olvassa az igazságügyminister ur módositvány át.) „ Módositvány. Ha a telepitvényi szerződés határozott időre szól, köttetett légyen az akár 1848. előtt vagy után, joguk van a telepitvényeseknek a belsőséget ugy, mint a házhelyet, az udvart és kertet valódi értékének megfelelő vételárért megszerezni. A földbirtokos viszont köteles azt, a jelen törvény határozata szerint, a telepitvényesek tulajdonába bocsátani. (Felkiáltások bal felől: Nem kell!) Elnök : Akik az 5-ik §. első bekezdését a központi bizottság szövege szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Most fel fog olvastatni a külön vélemény, mely azt tartalmazza, hogy az 5-ik §. második bekezdése hagyassák ki. Wächter Frigyes jegyző : (olvassa a különvéleményt.) Elnök : Akik a központi bizottság véleményét elfogadják, méltóztassanak felállani. (Nem áll fel senki.) E szerint az 5-ik §. második bekezdése kimarad. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a 6., 7. és 8. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 9-ik %~t.) Bogdán Vincze : Én ezen törvényben egy elvet látok érvényesítve, melyet jogi szempontból nem helyeslek. Ez már a 9-ik §-nál kezdődik, hol az mondatik, hogy azon esetben, ha a telepitvényesek örök szerződés mellett vannak letelepítve, ha azon jogukkal, hogy tartozásukat megváltsák, élni nem akarnak: a földes ur őket kibecsültethesse, hogy t. i. mind házaikat, mind pedig kültelkeiket kibecsültetvén, a tulajdonjogot megtarthassa. Ez már a 9-ik §-ban kifejezést nyer. Az ideiglenes szerződésű telepitvényesekre nézve értem a földesúr azon jogát, hogyha a telepitvényesek azon joggal, melyet a törvény rajok ruház, bizonyos idő alatt élni nem akarnak, hogy t. i. nem váltják meg belsőségöket és külsőségüket: őket kibecsültethesse; mert ezáltal a törvény egyik czélja, hogy t. i. azon viszonyok, melyek a régi feudalismusra emlékeztetnek, megszüntettessenek, el van érve. De ez nem alkalmazható szerény nézetem szerint azon telepitvényes községekre, melyek örök szerződés mellett vannak letelepítve, mert itt a törvényhozás egy eddig érvényben álló szerződést semmisítene meg. Ez pedig véleményem szerint lehetetlen. De ez esetben is van a törvényhozásnak czéija, melyet elakar érni t. i., hogy a feudalismusra emlékeztető viszonyok megszüntettessenek. De én ezt nem aszerint szüntetném meg, hogy a szerződést érvénytelenítsem, mert nem létezik tudtommal sehol olyan törvény, mely a megkötött szerződéseket megsemmisíteni akarná. Maga ezen törvényjavaslat jelét adja annak, hogy a fönálló szerződéseket, habár ideiglenesen is, megsemmisíteni nem akarja, amenynyiben az ideiglenes szerződés mellett telepitett községeknél is, hol a szerződés még le nem járt. a szerződést egész tartamára érvényben akarja tartani. Hogy a törvényhozás czélja eléressék, én ezt más utón szeretném eszközölni; ugy t. i., hogy ha az örökös szerződés mellett telepitett község nem váltja meg tartozásait: akkor jogosíttassák föl a váltságtulajdonos, hogy a megváltási összeg megállapítása iránt a keresetet ő indíthassa meg; de a kibecsültetésre jogosítva semmi esetre se legyen. Ezt annálinkább jogsérelmesnek s lehetetlennek tartom, mert e telepitvényesek már akkor azon földek tulajdonába léptek, mikor az ilyen természetű szerződések
