Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-50

256 50. országos ülés december 10. 1872. jól emlékszem, Horn képviselő ur előadta 169 háznak kellett leromboltatni és tizenegyezer lélek lett lakás nélkülivé. És ha megnézi az 1869-ki országgyűlési Napló 11-ik kötetének 291-ik lapját, ott fogja találni, hogy Nehrebeczky Sándor azok közzé szavazott, kik a sugárutat megszavazták. Hozzá adom még, hogy e czélra 3 millió néhány százezer forint szavaztatott meg az állam részéről. Ha tehát a tisztelt képviselő ur akkor, midőn arról volt szó, hogy egy diszut létesíttessék Pesten, nemcsak azt tartotta jónak, hogy a magántulajdonjog, a menynyiben ez nt azt követeli, korlátoztassék, pedig azt állitom, hogy az állam veszélye ezt nem követelte, ha tehát az állam jogának vagyis a magán tulajdonjognak korlátozását nemcsak szükségesnek látták ott, hol az államnak netaláni veszélyeztetése nem követelte, sőt 3 milló és néhány százezer forintot szívesek is voltak megszavazni : azok vegyék tekintetbe, vajon akkor midőn azok életéről van szó, kik közöl sokan, lehet századok óta, telepitvényesek, nemcsak az államnak, hanem a magánosoknak is hasznot hajtottak, azon földeket, melyeken laktak, termékenyítették, nem kötelességük-e ezeknek menhelyet és a megélhetésre módot nyújtani? Én tehát, mint beszédem elején mondám, óhajtottam volna a telepiívényeseknek 10 hold külsőséget adni; de elfogadom szükségből a 4 holdat is, hogy azok helyzete egyszer mindenkorra biztosittassék, ez a képviselőház által határozattá emeltetvén, kívánom, hogy a kormány érezze kötelességének, és a felsőház által is törvénynyé alkottassa. Ugy hiszem, nem kell figyelmeztetnem a tisztelt kormányt a napokban Poroszországban történtekre, hol a kerületi törvényjavaslat a felsőház részéről nagy ellenzéssel találkozván, az oda való ministerium kötelességének tartotta nyilvánítani az ott ugy nevezett urak házában, miszerint kifejezést ad a kormány azon erős elhatározásának, hogy a kerületi törvényjavaslatot az alsóházban nyert szerkezetben keresztül akarja vinni. Ez által az alsóházat az állam azon erőinek első védője gyanánt tüntetvén föl, melyre Poroszországnak okvetlenül szüksége van, hogy kivívott rangját megtartsa, Poroszország példájaként tehát szerintem, minden alkotmányos országban a kormánynak első kötelessége átérezni azt, hogy mit a képviselőház többsége elhatároz, az ellenében legalább a felsőházban, mely csakis mérséklésre van hivatva, a folytonos és mint most már — évekig tartó ellenkezés megszűnjék. Ennélfogva reménylvén, hogy a kormány kötelességének fogja érezni, a ház többségének határozatát, a felső házban is elfogadtatván, mielőbb törvényerőre emeltetni: szavazni fogok, Justh József tisztelt képviselő ur előadása szerint. /Helyeslés bal felől.) Lázár Ádám s Tisztelt ház ! (FölUáltásoJc: Eláll l) Tisztelt ház! Miután ugy hiszem, hogy a tárgy meglehetősen meg van vitatva és főleg azon kérdéshez, hogy a jogelvet a szükség elvének a fönálló községek megtartása az állam érdekeinek tekintetéből és nemzetgazdászati okokból alárendelni lehetséges : részemről nem szándékozom, habár jogom volna, tüzetesen hozzá szólani, csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy miután az igazságügymimster ur az általa beterjesztett törvényjavaslathoz ragaszkodik a nélkül, hogy a házszabályok 129. §-a értelmében a központi bizottság által beadott és a ház által átalános tárgyalás alapjául elfogadott szöveg ellenében a maga részéről ellen indítványt terjesztett volna be — erre mint túlhaladott álláspontra, reflectálni nem akarok, és ragaszkodom egyedül ahhoz, hogy szükségesnek látszik Magyarországon a telepitvényesek ügyének olyképeni megoldása, hogy az által a fönálló községek lehetőleg megtartatván, a közgazdászat érdekei elősegítessenek; e tekintetben legkimeritőbbnek tartom az 5. czikk első tételére nézve, a külbirtokokat illetőleg a Szentimrey által beadott módositványt, valamint szintén a második tételre nézve a 3—4-ik osztály különvéleményét. Kijelentem határozottan, hogy ezekhez csatlakozva, minden további indokolástól elállók. Csiky Sándor: Tisztelt ház! (FölkiáMsolc jobb felől. Eláll! Szavazzunk!) Én ugyan sok ujat mondani nem fogok, és igy bizonyára egy kis bátorság kívántatik hozzá a tisztelt ház előtt felszólalni ; mégis megkísérlem. (Halljuk!) Én, tisztelt ház, ezt a tárgyat, a telepitvénye-, sek ügyét igen nagy fontosságúnak tekintem, csak ugy mint a tisztelt háznak előttem felszólalt mindenik tagja: azért érzelmemet ebben az ügyben kifejezni képviselői kötelességemnek tekintem. Egyébre nem szorítkozom, mint azon ellenokokra, melyek a központi bizottság által megajánlt 4 hold külsőségnek megnemadása iránt felhozattak. Jelesen három okot hallottam felhozni. Az első ok az volt: hogy a tulajdonjog szentségének megsértése nélkül nem lehet kényszeríteni a birtokost arra, hogy a külsőségből valamit a telepitvényesnekadni —aszerződés ellenére, — kötelezve legyen. A második ok az volt, hogy a birtokosok magánjoga ne sértessék és az előadó is azt monda, hogy az utódokra is ki terjesztetik azon törvénynek hatása, mely ez értelemben alkottatni fog. A harmadik megpendített ok az volt, hogy tartani lehet tőle, hogy a telepitvényes ügyben, hogy ha a központi bizottság javaslatához és véleményéhez ragaszkodni fog a ház, a főrendek hozzá állni nem fognak, és a telepitvényesek iránt hozandó tőrvény ismét elmarad, mint ezelőtt fél évvel. Ezek az okok engem, tisztelt ház, megvallom, arra nem birnak, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat azon pontját, mely a telepitvényesek-