Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-49
49. országos ülés december 9. 1872. 231 Hogy mi fog történni ezekkel a községekkel, miután jósolni azt gondolom egyikünk sem tud, biztosan nem mondhatjuk meg. Az fog történni, a tait a törvényhozás egyedül eszközölhet, azaz: fog történni, hogy megadatik a mód, ha jo törvényt alkotunk, hogy azon község, mely szorgalmas, mely igyekvő: biztosíthatja magát; — amely ennek ellenkezője, azt semmiféle emberi hatalom biztosítani nem képes. És ha oly községek, melyekben oly nyomorult népet találunk, amint azt a t. előadó ur állította, elpusztulnak: arról a törvényhozás tehetni nem fog, ebben az ország végre is veszteni nem fog. A törvényhozás teljesítette kötelességét, ha jól megalkotta a törvényt, hogy azok számára, kik szerezni képesek maguknak, lehetővé tette a megszerzést; ezen tul emberi munkának, emberi törvényhozásnak menni nem lehet. Még egy megjegyzésem van. A t. előadó ur beszédében fölhozta, de nyomtatott előterjesztésében, vagyis jelentésében is érinti, hogy a 10 holdat nem lehetett elfogadni, mert ezáltal a telepitvényesekre oly teher háromlott volna, melyet nem bírhatnak meg , és kijátszatott volna a törvényhozás intentioja. Először is én igen jól emlékszem, hogy midőn a ház kebelében az utóbbi országgyűlés alatt a 10 hold elfogadtatott; nem az volt mondva, hogy anynyit tartozik megváltani a telepitvényes és kevesebbet nem szabad, hanem az mint maximum volt felvéve; de már abban, hogy mint maximum mondassák ki a 10 hold, veszélyt látott az előadó ur azon szempontból, hogy oly teher rovatnék az illető telepitvényesekre, melyet nem birván meg, semmit mm kapnának. De ugyan kérdem: ha már ebben oly veszély fekszik: ugyan minő veszély fekszik abban, amit a központi bizottság nevében nekünk jatasol az előadó ur, hogy t. i. a földbirtokos követelhesse, hogy vagy váltsa meg mind, vagy pedig nem kap semmit. Már, ha van valami, ami a törvény intentioját kijátsza: ez az; és mentől inkább meg van győződve az előadó ur, miszerint azért, hogy a törvény intentioja teljesíttessék, szükséges a maximumot kicsinyre szabni : annál kevésbbé lehet elfogadni azt, hogy most már nem is a törvényhozás által, hanem minden egyes embernek tetszése szerint lehessen azt mondani, hogy: válts meg mindent, ha nem birod, nem kapsz semmit. Ezt előre ajánlom a t. ház figyelmébe : ez iránt azonban külön vélemény is van beadva; a maga helyén dönteni fogunk felette. Most magának a törvényjavaslatnak, nem mondom hiányára, — mert tán nem hiány, — hanem azon körülményre kívánom felhívni a t. ház figyelmét, melyre a törvényjavaslatban reflectálva nincs. Méltóztatnak emlékezni: az első törvényjavaslat, Mely a telepitvénvesek érdekében bevolt nyújtva, magában foglalta e módozatok és feltételek meghatározását, melyek mellett jövőre, telepitvényeket lehet létesíteni: akkor az volt a nézet, hogy ugyanegy törvén3 r ben ez nincs helyén; de igen jól emlékszem, hogy ismét mindenkinek az volt a nézete, hogy ezen szempontból minél hamarább külön törvényt kell alkotni. Én tehát arra kérem a t. házat: vegye tekintetbe, hogy Magyarország közgazdasági viszonyai közt nem volna czélszerü lehetetlenné tenni jövőre a telepítést; — pedig nem lehetséges jövőre a telepítés az én felfogásom szerint, csak két fő feltétel alatt : egyik, hogy előre tudva levén a feltételek, az illető tulajdonos biztosítva lehessen aziránt, hogy csak annyit és csak ugy tesz, csak annyit ad, amennyit akar, hogy ne legyen későbbi bonyodalmaknak kitéve; a másik az, hogy biztos legyen maga az állam az iránt, hogy nem fognak jövőre oly zavaros birtokviszonyok létrehozatni, melyek ilymódu eldöntést fognának követelni ; nem állhat elő többé azon helyzet, hogy egyes virágzó községek egyesek tetszése szerint tönkre tétethessenek, — ezen szempontoknál fogva méltóztassék határozattá alakítani azt, amit a múlt országgyűlés kimondott; indítványozom tehát, utasítsa a ház az igazságügyministert, hogy e tekintetben minél előbb külön törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé. Indítványom igy szól: (Halljuk!) Határozati javaslat. A telepitvényekről szóló törvényjavaslatnak átalánosságban, a részletes vita alapjául elfogadásával egyidejűleg mondja ki határozatilag a képviselőház, hogy: az igazságügyministert oda utasítja, hogy azon módozatok és föltételek szabályozásairól, amelyek szerint és mellett jövőre telepitvényeket létesíteni lehet, minélelöbb tegyen le törvényjavaslatot a ház asztalára. Ajánlom határozati javaslatom elfogadását (Atalános helyeslés) és ismétlem, hogy a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes vita alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés.) Madarász József: Tisztelt képviselőház ! Azokhoz, amiket Debreczen város érdemes képviselője mondott az átalános vitában, én is kívánok némi észrevételt csatolni. Először is szerettem volna és óhajtanám, hogy az igazságügyminister ur a tekintetben nyilatkozzék : vajon fentartja-e törvényjavaslatát, vagy pedig elfogadja a központi bizottság szövegezését a részletes tárgyalás alapjául. Másodszor, mielőtt a t. ház a tárgy elhatározását elintézné, okvetlenül szükségesnek tartom, hogy vegye fontolóra azt is, miként most már nemcsak harmadízben, hanem — amint elevenen emlékszem — a harmadik igazságügyminister által történik a telepitvényekre nézve előterjesztés.
