Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-48
21S 48. országos ülés december 7. 1N72. urat, hogy a fogadalom meg nem tartása esetében ugyanazon bűnvádi eljárás következik-e be. mint az esküszegés folytán? Máttyus Arisztid: Benne van a perrendtartásban. Paczolay János: Azon kérdés tárgyalására, melyet egyszer szavazás utján eldöntött a ház: semmi néven nevezendő formában vissza nem lehet térni. Épen az imént volt szó arról, hogy a kik nem akarnak esküt tenni, fogadalmat tehessenek és ezt a ház elvetette. E kérdést ujabban felhozni bár uj §. formájában is, ugy hiszem, nem lehet; mert ez által azt, a mit az egyik perczben határozunk, a másikban megsemnúsitenők. Ez pedig a házszabályokkal meg nem egyez. Én tehát ezen pótlást, toldást, foldást, vagy bárminek nevezzük, nem tarthatom másnak, mint a Madarász képviselő ur által előterjesztett módositvány megújításának. Miután pedig azon indítvány megbukott: természetes , hogy azt többé tárgyalni nem lehet, és pedig azért, mert az ép ugy jönne ki, mintha az előbbi szavazás alkalmával csak azért bukott volna meg a módositvány, mert azt Madarász képviselő ur terjesztette elő; most pedig elfogadtatnék azért, mert Máttyus képviselő ur adja be. Ezt pedig a házszabályokkal összeegyeztethetőnek nem tartom. (Ellenmondás.) Elnök: Minden félreértés elkerülése végett legyen szabad megjegyeznem, hogy Madarász képviselő ur indítványa két részből áll. Az első rész az esküformának megváltoztatását czélozza, a menynyiben ezen szavakat: „a királyhoz hü leszek és az ország törvényeinek engedelmeskedni fogok" kihagyatni kérte. A szavazás megtörtént magára az eskü formára. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy valaki-a szakaszhoz hozzáadást indítványozzon. (Atalános helyeslés.) A tisztelt ház határozni fog a fölött, hogy elfogadja-e az indítványt, vagy nem ; de, ugy hiszem, azt szavazás alá bocsátani mulhatlanul szükséges. (Atalános helyeslés.) Horváth Gyula: Én is szólni kívántam, de miután az elnök ur ugyanazt elmondotta már, mit én mondani akartam, a szótól elállók. Csernátony Lajos: Én is azt hiszem, hogy a mostani indítvány egyátalában nem alterálja a ház előbbi határozatát, mihez nem is volna joga. Ezen indítvány egyenesen a vallási meggyőződésből indul ki és legkisebb összeköttetésben sincs azzal, a mi az előbb már elvetett indítványban foglaltatik. Tény az, tisztelt ház , hogy minden felé , legalább sokfelé ugyanaz történik, a mit tisztelt képviselőtársam indítványoz. Vannak bizonyos vallásfelekezetek , melyek hitfelekezetök meggyőződése szerint nem esküsznek, hanem csak fogadalmat tesznek. Készemről azt tartom, hogy a férfinak elég volna szavát adni valamire, hogy valamit megtart minden eskü nélkül is. Ez mindig az egyéniség dolga. Miután tehát vannak ilyen vallásfelekezetek, ha azok részére nem gondoskodunk: mi történik? Az, hogy azok nem esküsznek semmi esetben és ezen nemesküvés által magukat kellemetlenségnek, üldözéseknek teszik ki, s ugy őket kizárjuk bizonyos állomásokból. Ezt megakadályozni czélja azon indítványnak, melyet én is pártolok. Elnök: Minden félreértés kikerülése végett kijelentem, hogy azon esetre, hogy ha Máttyus hozzáadványa elfogadtatnék, a fogadalom szintén ugyanaz maradna, mi az esküforma. (Helyeslés.) Most méltóztassanak felkelni azok, kik Máttyus hozzáadványát elfogadják. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 109-ik §-£.) Patay István: Tisztelt ház! Azt hiszem, nemcsak az én óhajtásom, de mindnyájunké, hogy a törvény szavai világosak legyenek és se visszaélésre, se pedig kegyosztásra alkalmat ne nyújtsanak. Már pedig e szakasznak két első sora azt mondja, miszerint a jogot megadja a közgyűlésnek, hogy a megürült állomásokat betöltse, de már a betöltés szükségességének megítélését vagy a helyettesítést a főpolgármesterre bízza, „ha az elkerülhetlenül szükséges. " Ezt megteheti a közgyűlés is, s amint a főispán helyettesíthet egy pár óra alatt, épen ugy könnyen másnapra közgyűlést hirdethet, mely közgyűlés aztán jogát gyakorolhatja, azaz választhat. Kiss Miklós jegyző (olvassa Patay módositvány át:) „A 109. §. két utolsó sora hagyassák ki." Elnök: A kik a központi bizottság szerkezetét fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 110. %-t.) Zichy Antal: Tisztelt ház! Ezen §. ellenére a tanügy érdekében van egy indítványom. Mellesleg itt egy incisumban hivatkozás történik az 1868. országgyűlésen hozott községi törvényre, s az mondatik, hogy ,amennyiben azon törvényczikk máskép nem intézkedik, tehát kivétel állapittatik meg a tanárokra és tanítókra nézve." Bátor leszek, miután magammal hoztam e törvényczikket, melyre hivatkozás történik, ha a tisztelt ház megengedi fölolvasni: „Ez iskolai székek teendői ugyanazok, melyek a 121. §-ban elsorolvák, a tanítók választásán és az iskolai vagyon kezelésére való felügyeleten kivül, a mely teendők Budapesten a városi iskolai tanácsot és a városi képviselői testületet illetik."
