Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-47

47. országos ülés december 6. 1872. 199 a helyhatósági érdek. E tekintetben igen rövid lehetek ; mert Máttyus tisztelt képviselőtársam igen jól •megmagyarázta azt, hogy az országos törvények és törvényes rendeletek végrehajtásának és pedig helyes végrehajtásának szempontjából tökéletesen fölösleges az ilyen különálló hatalom; még azt is megmagyarázta, hogy a helyi viszonyoknak, Buda-. Pest külön érdekeinek szempontjából valósággal káros az ilyen hatalom. Én még csak annyit teszek hozzá, hogy nem szükséges törvényhatóságilag oly •eszközöket teremteni, a melyek a külön érdeket egymással ellentétbe hozhatják, sőt szükséges a lehetőségig elmellőzni minden oly intézményt, melyek az érdekek összeütközését megkönnyíthetik, s harczot idézhetnek elő. Már más alkalommal szerencsés voltam kifejteni azon nézetemet, hogy arra, hogy a törvények végrehajtassanak, múlhatatlanul szükséges, hogy akár az államnak, akár a municipiumnak egyes tisztviselői személyes felelősség terhe alatt rovassanak meg a végrehajtás kötelességével. Ennek ellenében mit foglal magában a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat? E szerint nem is egyes emberek lesznek .a végrehajtás orgánumai, hanem lesz egy egész testület, egy úgynevezett tanács, a mely pedig coliective soha nem lesz felelős. Ne mondja senki, hogy itt ügyosztályok lesznek. A valóságban a végrehajtás kötelessége a tanácsra fog hárulni, oly testületre, a mely a múlt századba való. Ha hozzá veszszük még azt, hogy ezen testületnek egy tőle nem függő, nem általa választott és neki felelősséggel nem tartozó feje leend ugyan: hová lesz akkor a felelősség ugy az állam érdekeinek, mint a municipinm érdekeinek végrehajtása szempontjából? Mert áttérek arra, a mit Nehrebeczky Sándor tisztelt képviselő ur mondott, a kinek meg kell adnom azon igazságot, hogy tüzetesen és a kérdésnek administrativ szempontjából foglalkozott a tárgygyal. A tisztelt képviselő ur e kérdésre vonatkozó első előadásom ellenében azt a megjegyzést tette, hogyha én mindazon jogokat, a melyek a főispánnak meg vannak adva, a többi, e tárgyat illető §-ok figyelembe vételével vizsgáltam volna, akkor ezen jogokból nemcsak azon lehetőséget magyaráztam volna ki, hogy a főispán tehet valamit, hanem azon kötelességet is, hogy tartozik is tenni. Igen szép dolog! csakhogy itt nem arról van szó, hogy én hogyan fogom fel a neki adott jogokat és a reá rótt kötelességeket, hanem arról, hogyan fogják föl az illető főispánok; az eddigi szomorú tapasztalás pedig azt mutatja, hogy az illető főispánok nem ugy fogták fel jogaikat és kötelességeiket, hogy helyesen vigyék az administratiót, hanem ugy, hogy az időleges kormány érdekében szervezzenek pártot. És .csak elismeréssel nyilatkozhatom a tisztelt képviselő ur őszinteségéről, mert mig a törvény arról szól

r hogy a főispánok az államhatalom képviselői, addig a képviselő ur őszintén kimondotta, hogy az időnkinti kormány képviselői, a mi azt hiszem, hogy igen nagy különbség. Ép az a baj, hogy a törvény ily nagy latitude-t enged, midőn azt rendeli, hogy az illető főispánok a bűnös tisztviselőt felelősségre vonhatják és nem teszi kötelességükké, hogy az ilyeneket valósággal feleletre vonják, tartozzanak azok akármely párthoz. Épen az a szerencsétlenség, és nyíltan kimondom, törvényhozási szerencsétlenség, hogy a törvény szabadságot ad a főispánoknak arra, hogy azokat, kik az időleges kormánynak nem hivei, felelősségre vonják, a kormány híveit pedig felelősségre ne vonják. (Tetszés a bal oldalon. Nyugtalanság a jobb oldalon.). A mit a tisztelt képviselő ur arra nézve méltóztatott mondani, hogy nyilatkozatom ellentétben áll azzal, a mit a baloldal a múlt országgyűlésen e részben hangoztatott, hogy t. i. én azt mondom, hogy a főispánnak nagyon kevés a hatalma, a baloldal pedig a múlt országgyűlésen azt állította, hogy a főispánok omnipotensek: erre csak az a feleletem, hogy igenis én azt mondom, hogy a főispánnak igen kevés hatalma van arra, hogy az administratiót jól vezesse; de mindenható abban, hogy a kormánypárt érdekében visszaéléseket kövessen el. (Tetszés a bal oldalon. Nyugtalanság a jobb oldalon.) Ezeket tartván kötelességemnek állásunk szempontjából elmondani, ismételve ajánlom különvéleményemet. (Élénk helyeslés bal felől.) Elnök: A 68. §-ra nézve öt javaslat fekszik a tisztelt ház asztalán: az első a központi bizottság javaslata; utána következik mint ehhez legközelebb álló: Kármán Lajos, azután Steiger Gyula módositványa; utána a második osztály különvéleménye; és végre Madarász József módositványa. Mindezen javaslatok még egyszer fel fognak olvastatni és aztán bátor leszek a szavazásra feltenni a kérdést. Mihályi Péter jegyző (újra felolvassa a javaslatokat.) Elnök: A szabályok értelmében a központi bizottság javaslata lévén először is szavazás alá bocsátandó, felkérem a képviselő urakat, hogy azok, kik a 68. §-t a központi bizottság szövegezése szerint fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Tehát a többség elfogadja a 68. §-ta központi bizottság javaslata szerint. Tisztelt ház! Ezen szakasznak a központi bizottság javaslata szerint történt elfogadásával a 31. §. 3. bekezdése és az 56. §. a központi bizottság javaslata szerint vannak elfogadva. Hátra van még az 58. §. g) pontja, melyre nézve a határozat füg-