Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-47

47. országos ülés december 6. 1872. 199 a helyhatósági érdek. E tekintetben igen rövid lehe­tek ; mert Máttyus tisztelt képviselőtársam igen jól •megmagyarázta azt, hogy az országos törvények és törvényes rendeletek végrehajtásának és pedig he­lyes végrehajtásának szempontjából tökéletesen fö­lösleges az ilyen különálló hatalom; még azt is megmagyarázta, hogy a helyi viszonyoknak, Buda-. Pest külön érdekeinek szempontjából valósággal ká­ros az ilyen hatalom. Én még csak annyit teszek hozzá, hogy nem szükséges törvényhatóságilag oly •eszközöket teremteni, a melyek a külön érdeket egy­mással ellentétbe hozhatják, sőt szükséges a lehető­ségig elmellőzni minden oly intézményt, melyek az érdekek összeütközését megkönnyíthetik, s harczot idézhetnek elő. Már más alkalommal szerencsés voltam kifej­teni azon nézetemet, hogy arra, hogy a törvények végrehajtassanak, múlhatatlanul szükséges, hogy akár az államnak, akár a municipiumnak egyes tisztvi­selői személyes felelősség terhe alatt rovassanak meg a végrehajtás kötelességével. Ennek ellenében mit foglal magában a tárgyalás alatt levő törvény­javaslat? E szerint nem is egyes emberek lesznek .a végrehajtás orgánumai, hanem lesz egy egész tes­tület, egy úgynevezett tanács, a mely pedig coliec­tive soha nem lesz felelős. Ne mondja senki, hogy itt ügyosztályok lesznek. A valóságban a végrehaj­tás kötelessége a tanácsra fog hárulni, oly tes­tületre, a mely a múlt századba való. Ha hozzá veszszük még azt, hogy ezen testü­letnek egy tőle nem függő, nem általa választott és neki felelősséggel nem tartozó feje leend ugyan: hová lesz akkor a felelősség ugy az állam érdekei­nek, mint a municipinm érdekeinek végrehajtása szempontjából? Mert áttérek arra, a mit Nehrebeczky Sándor tisztelt képviselő ur mondott, a kinek meg kell adnom azon igazságot, hogy tüzetesen és a kérdés­nek administrativ szempontjából foglalkozott a tárgy­gyal. A tisztelt képviselő ur e kérdésre vonatkozó első előadásom ellenében azt a megjegyzést tette, hogyha én mindazon jogokat, a melyek a főispánnak meg vannak adva, a többi, e tárgyat illető §-ok figyelembe vételével vizsgáltam volna, akkor ezen jogokból nemcsak azon lehetőséget magyaráztam volna ki, hogy a főispán tehet valamit, hanem azon kötelességet is, hogy tartozik is tenni. Igen szép dolog! csakhogy itt nem arról van szó, hogy én hogyan fogom fel a neki adott jogokat és a reá rótt kötelességeket, hanem arról, hogyan fogják föl az illető főispánok; az eddigi szomorú tapasztalás pedig azt mutatja, hogy az illető főispánok nem ugy fogták fel jogaikat és kötelességeiket, hogy helyesen vigyék az administratiót, hanem ugy, hogy az idő­leges kormány érdekében szervezzenek pártot. És .csak elismeréssel nyilatkozhatom a tisztelt képviselő ur őszinteségéről, mert mig a törvény arról szól r hogy a főispánok az államhatalom képviselői, addig a képviselő ur őszintén kimondotta, hogy az időn­kinti kormány képviselői, a mi azt hiszem, hogy igen nagy különbség. Ép az a baj, hogy a törvény ily nagy lati­tude-t enged, midőn azt rendeli, hogy az illető fő­ispánok a bűnös tisztviselőt felelősségre vonhatják és nem teszi kötelességükké, hogy az ilyeneket való­sággal feleletre vonják, tartozzanak azok akármely párthoz. Épen az a szerencsétlenség, és nyíltan ki­mondom, törvényhozási szerencsétlenség, hogy a tör­vény szabadságot ad a főispánoknak arra, hogy azokat, kik az időleges kormánynak nem hivei, felelősségre vonják, a kormány híveit pedig felelősségre ne vonják. (Tetszés a bal oldalon. Nyugtalanság a jobb oldalon.). A mit a tisztelt képviselő ur arra nézve mél­tóztatott mondani, hogy nyilatkozatom ellentétben áll azzal, a mit a baloldal a múlt országgyűlésen e részben hangoztatott, hogy t. i. én azt mondom, hogy a főispánnak nagyon kevés a hatalma, a bal­oldal pedig a múlt országgyűlésen azt állította, hogy a főispánok omnipotensek: erre csak az a feleletem, hogy igenis én azt mondom, hogy a főispánnak igen kevés hatalma van arra, hogy az administra­tiót jól vezesse; de mindenható abban, hogy a kor­mánypárt érdekében visszaéléseket kövessen el. (Tet­szés a bal oldalon. Nyugtalanság a jobb oldalon.) Ezeket tartván kötelességemnek állásunk szem­pontjából elmondani, ismételve ajánlom különvé­leményemet. (Élénk helyeslés bal felől.) Elnök: A 68. §-ra nézve öt javaslat fek­szik a tisztelt ház asztalán: az első a központi bi­zottság javaslata; utána következik mint ehhez leg­közelebb álló: Kármán Lajos, azután Steiger Gyula módositványa; utána a második osztály különvéle­ménye; és végre Madarász József módositványa. Mindezen javaslatok még egyszer fel fognak olvas­tatni és aztán bátor leszek a szavazásra feltenni a kérdést. Mihályi Péter jegyző (újra felolvassa a javaslatokat.) Elnök: A szabályok értelmében a központi bizottság javaslata lévén először is szavazás alá bo­csátandó, felkérem a képviselő urakat, hogy azok, kik a 68. §-t a központi bizottság szövegezése sze­rint fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtör­ténik.) Tehát a többség elfogadja a 68. §-ta köz­ponti bizottság javaslata szerint. Tisztelt ház! Ezen szakasznak a központi bi­zottság javaslata szerint történt elfogadásával a 31. §. 3. bekezdése és az 56. §. a központi bizottság javaslata szerint vannak elfogadva. Hátra van még az 58. §. g) pontja, melyre nézve a határozat füg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom