Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-47

47. országos ülés december 6. 1872. 187 igazgatás adhatja meg mind az államnak, mind Pest városának azon eszközöket, melyek által gyarapod­hatok. És ha ugy vagyunk meggyőződve, hogy a je­lenlegi közigazgatás nem felel meg ezen magasztos és jogosult igényeknek: ne tűrjük azt egy perczig sem, mert minden perez veszteség a hazára nézve; (Eelyeslés) hanem siessünk a rendezetlenség miatt irár is veszélyeztetett állami érdekeinket minden to­vábbi károsodástol megóvni. Pártolom a központi bizottság szövegezését. (Tetssés a johh oldalon.) Lázár Ádám T. ház! Mintán a jelen­legi kormány kijelentette, hogy az eddig a ház aszta­lára letett törvényjavaslatokhoz ragaszkodik, s igy nem lehet sok kilátásunk arra, hogy ezen épen tár­gyalás alatt lévő törvényjavaslaton valamely elvi és lényeges változás történjék; sőt meg lehetünk arról győződve, hogy valamint az egész kormány, ugy különösen a belügyminisíer már előbb a múlt kor­szakban kiejtett szavai szerint mereven fog ragasz­kodni ezen törvényjavaslathoz : még is mind­ezen némileg ijesztő kilátások nem tarthatnak en­gem vissza, hogy az ügy körül saját véleményemet röviden ki ne fejezzem. T. ház! Azon botrányköveknek, melyek a je­len törvényjavaslatban a polgári szabadság ellen gördittetnek, egyik leghatalmasbja a főispáni intéz­mény, mely itt a fővárosban főpolgármester neve­zése alatt szándékoltatik behozatni. Hogy azonban ezen intézmény minő mértékben találkozik a fővá­ros összes pártkülönbség nélküli polgársága ellen­szenvével, minő mértékben találkozik az ország képviselői nagyrészének is ellenszenvével, azt, ugy hiszem, bővebben kimutatni nem szükséges. E részben részint a fővárosban tartott népgyűlés nyi­latkozata, részint ezen házban már a különböző módozatok szerint különbözőképen fölmerült véle­mények elegendő bizonyságul szolgálnak. Igen helyesen vetette föl ezen tárgy múlt héti utolsó szónoka Beöthy Lajos képviselőtársunk azon kérdést, vajon a népképviselet és parlamenti rend­szer mellett szükséges-e az önkormányzatot, a kor­mány által kinevezett képviselő által közvetíteni? s axra mint részint a múlt, részint a jelen idők ta­pasztalataiból okult férfiú, igen helyesen, tagadólag felelt. Igenis óhajtandó lenne. t. ház, hogy ily neve­zetes átalakulási kérdéseknél főleg azon szakavatott és gyakorlati képzettséggel biró s a közigazgatás­ban jártas férfiaknak tanácsa és véleménye ne han­gozzék el, kik minden körülmény közt megis­merték és megtanulták, hogy mi az, a miről épen tegnap az uj ministeremök hangsúlyozta, hogy a hazafiság egyformán fog áthatni mindenkit a köz­ügy érdekében történendő lépéseknél. Azt hiszem, nem elég a hazafiságra az, ha valaki az alkotmány és szabadság megvédésére minden hatalmában álló eszközt fölhasználni kivan, de annak ellenére szin­tén nem szabad tennie olyasmit vagy oly kísér­leteket koczkáztatnia, melyek által épen a szabad­ság, és az alkotmányosság tétetik ki veszélynek. Ha tekintjük, hogy mi a község szabad szerke­zetének lényege: azt egy nagyon egyszerű fogalom­ban megtaláljuk. Ugyanis ennek lényege abban áll, hogy a város önmaga közvetlenül szabadon kormá­nyozza és intézze minden ügyét. Mely szerkezet legfontosb egy alkotmányos államban, mert ez te­remti a közszellemet, fejleszti a hazafiságot, védi a szabadságot és alkotmányt. Ezen szerkezet akkor felel meg a valóságnak, ha mindazok, kik az önkormányzatra hivatva vannak, a polgármestertől le a legutolsó bizottsági tagig az összes választópolgárok által szabadon választatnak; mert ez oly jog, mely jogot a választó polgároktól el­vitázni, legfölebb is csak azok törekedhetnek, kik a jelen korban inkább a despotia, mint az önkor­mányzat felé akarnak gravitálni. Maga az előttünk fekvő törvényjavaslatnak, szerkezete is kimutatja azt, hogy a főpolgármester, részint a tanács, részint a közgyűlés ülésein elnökölvén, ezen minőségben mind tettei, mind eljárásai fölött a közgyűlés birálata alatt áll, következőleg maga a közgyűlés képezi azon ellenőrködési hatalmat az ő működésére nézve, mely ellenőrködésről a törvény­javaslat más módon akar gondoskodni. Nem is lehet föltenni, t. ház! hogy akkor, mi­dőn a törvénjjavaslat 77. §-a épen a polgármes­terre -— nem a főpolgármesterre •— s a tanácsra ruházza mind a közigazgatási, mind pedig az állani érdekének tekintetében szükséges végrehajtást, hogy ottan még egy másik szükség fölötti egyén a kor­mány által akár kinevezés, akár kijelölés utján ál­líttassák az önkormányzat fölibe. Avagy talán az ily módozat által arra szán­dékozik e törekedni a kormány, hogy a felelősség, melyről a főpolgármester kivételével ezen javaslatnak VII. fejezete tüzetcsen gondoskodni kivan, mi­dőn minden tisztviselő kihágásait, kártételeit vissza­toroltaíni a törvény értelmében megszabja, hogy épen akkor, midőn a főpolgármesteri intézmény, mely a felelősséget a kormány nevében, ugy látszik, a ministeri felelősséggel egyöntetűen akarná elvál­lalni, a városi önkormányzat rovására, a város köz­ügyei és érdekeinek vezetésére hátráltatólag és zsibbasztólag hasson? Hogy mily nagy különbség van egy választott, vagy kinevezett polgármester szabad működése és a város érdeke körüli tevé­kenysége tekintetében: szabad legyen főleg azok kedve­ért, kik Bécsre oly igen szeretnek hivatkozni, a közelmúltból fölidézni azon korszakot, midőn a kö­niggratzi csata alkalmával Bécs választott polgár­mestere kötelességének ismerte és szabadságot vett magának, hogy Bécs városától a közelgő veszély 24*

Next

/
Oldalképek
Tartalom