Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-47
47. országos ülés december 6. 1872. 183 az országgyűlés hatáskörébe illetéktelen beavatkozást látok. Kérem azért a tisztelt házat, méltóztassék e kérvényt azon utasítással tenni át a kérvényi bizottsághoz, hogy azt soron kivül tárgyalni és kellő figyelemmel megvizsgálni méltóztassék. Elnök: A kérvényi bizottsághoz fog utasíttatni. Vidacs János í Kérem a tisztelt házat méltóztassék ezen kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök : Ki fog adatni a kérvényi bizottságnak. Császár Bálint: Tisztelt ház! Pestmegye abonyi választó - kerületében megválasztott Gullner Gyula képviselő ur megválasztása ellen vizsgálat rendeltetett el. A vizsgálatot keresztülvittem s annak eredményét van szerencsém a tisztelt háznak bejelenteni azon kéréssel, hogy azt a biráló bizottságnak kiadni méltóztassék. Elnök: Ezen vizsgálatról szóló jelentés az 1-sö biráló bizottságnak ki fog adatni. Következik a napirend vagyis a fővárosok rendezéséről szóló tör vén}javaslat tárgyalásának folytatása. Kérem a következő szónok urat. Madarász József: Tisztelt képviselőház! Arról van szó, hogy Buda-Pest rendezendő fővárosnak közigazgatási legfőbb tisztviselője ugy választassék-e kijejölés utján, mint azt a központi bizottság előterjeszti, vagy pedig ugy, amint az eddigelé beadott két módosítás t. i. Steiger Gyula és Kármán Lajos tisztelt képviselő-társaimé látszólagos alkotmányos színnel bár, de a központi bizottság véleményelőadója szerint is bizonyos megszorítással, de választás utján történjék. Én, ha még azon reményt ápolhattam volna is, hogy a tisztelt ház nem fogja Buda-Pest polgárait ezen egyedül őket illető jogaikban megszorítani, hanem legalább is azon megközelítőleg alkotmányos módosításokat fogja elfogadni, — melyeket részint egy jobboldali, részint egy reformpárti képviselőtársunk beterjesztett, mégis, mert nincs reményem arra nézve, hogy a jelenlegi kormány azon iránytól, mely a központosítás iránya és azon törekvéstől, mely" az önkormányzat megszorítása volt, — eltérne: kötelességemnek tartom, hogy nem annyira a központi bizottság véleménye, mint önvélcményem mellett szólaljak fel. Az egyik módosítás tisztelt előadója bebizonyította már, miként azon választási mód, mely a kijelölés folytán történnék, nem volna más, mint szebb szinbe burkolt főispáni kijelölés. Előadá okait a kijelölés ellen ; de bocsásson meg nekem a tisztelt képviselő ur, hogy midőn ő módosításában elfogadá a képviselő-testület általi kijelölést, tudni fogja, hogy midőn azon képviselő-testületben legalább felerészben benfoglaltatnak a legtöbb adótíizetők, igy már ő önmaga elmondotta indokainak czáfolatát is, mert ha állanának azon indokok a központi bizottság véleménye ellenére, midőn oly képviselőtestület által óhajtaná a kijelölte test, amely csakis nevetsége a képviseletnek és ha tekintetbe veszem továbbá, hogy végre még a kormánynak a megerősítést is oda akarja adni: ez ismét oly annyira beszél a tisztelt képviselő ur jó szándéka ellen, hogy helyeselnem kell, miként már a jobboldalon is némi eltérés van a központi bizottság véleményétől és bár látszólag kedvezne a főváros polgárainak, de alkotmányos szempontból azt el nein fogadom. Bácsmegye verbászi választó-kerület képviselője Kármán Lajos, mint reformpárti képviselő szintén adott be egy másik módositványt. Ha nem hinném azt, hogy módosítása által csakis opportunitási és nem reform érdekekből szólalt föl: azt kellene hinnem legelőször is, hogy már maga azon kifejezés által, hogy főpolgármester áll a főváros élén, melyet megtartani kivan, kissé talán a polgárok hiúságának akarna hízelegni; én pedig igen jól tudom, hogy mi nem azért vagyunk itt, hogy akár a népnek, akár a polgárságnak, akár önhiuSágunknak hízelegjünk: hanem azért, hogy a valódi népjogokat, az alkotmányos önkormányzatot szolgáljuk s engedjen meg tisztelt képviselőtársam, ha azt mondom, hogy őt saját előadásával ellenkezésben látom. Indokul ugyanis azt hozá föl, hogy a correct önkormányzatot kívánja, és ezen önkormányzat követeli, hogy az érdeklettek önmaguk válaszszák tisztviselőiket, Miután azonban, — meg fog nekem bocsátani az én képviselőtársam, — ő a bizottság által kívánja választatni ezen főpolgármestert, e bizottság pedig nem képviselhet választókat, mert mint érintem, felerészben a legtöbb adótfizetők vannak benne, azon önmaga által felállított indok ellen vétett, és ellentétbe jött önmagával, hogy az érdekeltek választják tiszviselőiket; másodszor pedig szintén elfogadván a megerősítést a kormány részéről, melyet Steiger képviselő ur is indítványozott, valóban haboztam, hogy megbíráljam melyik alkotmányosabb és melyik inkább reformszerü, de miután egyikben látom a választást a polgárok részéről, de a jelölést és megerősítést nem a polgárok részéről; a másikban pedig nem látom ugyan a jelölést, de látom a bizottság általi választást: azt kell hinnem, hogy az egyik épen ugy nem reform, mint a másik, és az egyik épen ugy csakis opportunitás volt, mint a másik. Azonban elismerem, hogy a kormány és a központi bizottság javaslatával szemben, hacsak látszólag is, mind a kettő javítás. A mi a különvélemény t. előadójának indítványát illeti, megismerem, hogy az legközelebb áll az 1848-iki törvényekhez ; azonban még sem áll még ott, hová maga a 48-iki törvény állott a városok e részbeni jogait biztosítani, és én azt hiszem, hogy a tisztán közigazgatási ügyekbeu legalább az.