Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-44
44. országos ülés november 30. 1872. 165 nünk aziránt, milyen legyen az a hatóság, melyet ezen törvényjavaslat által szervezünk, mert más szempontból bírálandó meg az oly hatóság, melynek tisztán administrativ hatásköre van, mely tisztán csak arra szorítkozik, hogy a főváros háztartási ügyeit intézze el, és mely a kormány intézkedéseit illetőleg a kormány rendelkezéseit az állam vagy saját közegei által hajtja végre, vagy pedig az illető hatóság e részbeni intézkedéseit feltétlenül végrehajtani köteles ; és más szempontból bírálandó meg az oly törvényhatóság, mint. a mely ezen törvényjavaslat által szerveztetni szándékoltatik, melyben a a törvényhatóságnak íönmarad sa. a joga, hogy a kormány egyes rendeletei ellen felszólalhasson, azoktól bizonyos esetekben elfogadását megtagadhassa, s hogy politikai kérdéseket saját körében tárgyalás alá vehessen, s azokra nézve akár más törvényhatóságokkal, akár a kormánynyal, akár az országgyűléssel szemben felírási jogát gyakorolhassa. És épen azért, mert az ilyen törvényhatóságnak egészen más a hatásköre, alig lehet összehasonlítási; tenni az ily jogokkal felruházott törvényhatóság és főváros szervezése és más fővárosnak vagy törvényhatóságnak szervezése közt, De ha az összehasonlítást más fővárosokkal mégis megtesszük: látni fogjuk, hogy más fővárosokban nevezetesen Berlinben és Brüsselben az az eljárás, hogy a fővárosnak főtisztviselőit, főpolgármesterét az illető államkormány nevezi ki. Londonban kétséget nem szenved, s mindnyájunk előtt ismeretes, hogy a főpolgármesteri állás választás utján töltetik be; de itt is figyelembe véve az ország és a főváros sajátságos viszonyait, a választás maga sok megszorítással jár és sok mindenféle retortán megy keresztül. Más városokban, mint nevezetesen Bécsben és Genfben is a főpolgármesteri állás tisztán csak választás utján töltetik be, de itt is nevezetes megszorításokkal: mert méltóztassék csak tekintetbe venni Bécs képviseletének összeállítási módozatát, hol az érdekképviselet levén keresztülvive, igen nagy megszorítással van összealkotva azon testület, mely a választási eszközli; azonkivül számra, nézve is igen csekély, mivel csak 120 tagból áll a képviselő testület, és hatáskörére nézve is igen meg van szorítva, mivel tisztán csak administrativ kérdésekkel foglalkozik. így van ez Genfben is ; hol a tanács 41 tagból állván, ez választja meg a szűkebb tanácsot, mely 5 tagból áll, s ez választja meg a polgármestert. így tehát mind azon városokban, hol a polgármester választatik, sok megszorítással találkozunk, és sok retortán megy keresztül a választás; ezenfelül mindezen városok csak administrativ hatáskörrel bírnak "De, tisztelt ház! oly törvényhatóságban, mely politikai hatáskörrel is fog birni, mert kétséget nem szenved, hogy Buda-Pest, mint Magyarország fővárosa is ugyanazon hatáskörrel fog fel ruháztatni, melylyel a többi törvényhatóságok is fölruházvák, és ennek természetes következménye, hogy azon közegnek, mely hivatva lesz a törvényhatóságot képviselni: nagyobb befolyást kell biztosítani, s nagyobb befolyást biztosítani az államkormánynak ezen állomás betöltésére; nevezetesen ily körülmények közt s ily törvényhatósággal szemben szükséges az, hogy az államkormánynak oly közege legyen, ki a bizottság tagjaival mind a törvényhatóság gyűlésein, mind azon kivül érintkezésben lehessen és azok előtt az államnak és az államkormánynak nézeteit és érdekeit képviselhesse; de kell, hogy ezen közeg az administratióra is felügyeljen és hogy e jogát valósággal gyakorolhassa is; igy tehát következetesen ezen tisztviselőt nagyobb hatáskörrel kell felruházni s neki több befolyást kell adni, mint az emiitett városokban. Hogyha annak szükségét, hogy a törvényhatóságban legyen az államkormánynak ily közege, a törvényhozás a többi törvényhatóságok rendezésénél belátta: még inkább szükséges ez Pest városánál, melynek nagyobb, fontosabb érdekei vannak, mint más törvényhatóságoknak. És épen azért, mert e szempontokat figyelembe vette a központi bizottság : nem fogadta el az eredeti javaslatot, hogy a főváros által választandó három jelölt közül a kormányhatalom nevezze ki a főpolgármestert, Nem fogadta el pedig azért, mert ez által a felelős kormány oly helyzetbe juttatna, hogy oly egyént kellene saját nézetei- és szándokainak kivitelére kineveznie és érte felelősséget vállalnia, ki iránt bizalommal talán nem viseltetik; ezenfelöl azon jog, mely ezen intézkedés által a törvényhatóságnak adatik, részben illusoriussá lesz, mert köteles lett volna a kormány a három egyén közül egyet kinevezni; de akkor fönmaradt volna a kormánynak azon joga is, hogy azon általa kinevezett egyént bármikor hivatalától felfüggeszsze, és egyúttal a mikor kinevezte, mindjárt felfüggeszsze; a mikor ismét uj választás lett volna elrendelendő, a mi is sok összeütközésre adott volna alkalmat. De nem fogadta el a központi bizottság azon nézetet sem, melyet a különvélemény foglal magában, nevezetesen, hogy a polgármester a városi bizottság által választassák és az ország fővárosa ugy rendeztessék, hogy annak törvényhatósági bizottságában és annak vezetésére a kormánynak semmi közvetlen befolyása ne legyen, mert már az 1868-ik XXIII-ik t, czikk azr, kívánta, hogy a városok akkép rendeztessenek, hogy azok intézkedései a kormány felügyelete alatt történjenek; a különvélemény szerint pedig ez iránt semmi intézkedés nincs, a felügyeleti jogot a belügyminister csak közvetve gyakorolhatta volna; de vannak a főpolgármesternek föntartva bizonyos intézkedések és jogok, melyeket a belügyminister közvetlen nem is
