Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-44
160 44. országos ülés november 30. 1872. Megengedem, hogy a demokratia kötelessége az állam iránt tett szolgálatot jutalmazni; de ennek is meg van határa, és azoktól, kik az államtól 4, 15, 6, 10 ezer frtot húznak, megkívánom azon értelmiséget, hogy megtudják itélni, melyik azon időpont, mikor drágasági pótlékot kérhetnek. (Élénk helyeslés a szélsőbal oldalon.) Azért a ház irodájába kérem a kérvényt kitétetni. Molnár Antal előadó : Szabad legyen az igazság érdekében egy megjegyzést tennem. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a kérvényi bizottságvéleménye azon alakban van a sorjegyzékbe foglalva, amint, magában a kérvényben foglaltatik. A kérvényezők ugyanis először azt kérik, hogy anyagi helyzetük javíttassák, és igy fizetés-felemelést és drágasági pótlékot kivannak; másodszor a hivatalnoki állás viszonyainak szabályozását kérik. Ami magára a kérvényre vonatkozó bizottsági jelentést illeti, mivel a kérvényezők maguk azt kérik, hogy alázatos kérvényök a „ kérvényi bizottsághoz utasittassék *: azt hiszem, hogy a kérvényi bizottság helyesen járt el, tekintve ugy a kérvénynek tartalmát, mint a kérvényezőknek azon óhaját, hogy kérvényök miként intéztessék el. Ennélfogva kérem a kérvényi bizottság véleményét elfogadni. Simonyi Ernő ! Tisztelt ház! A kérvénynek két fontos és egymástól igen eltérő része van. Az állami hivatalnokok fizetésének fölemelése és az állami hivatalnokok viszonyainak szervezése és rendezése. Ami az elsőt illető t. i. a fizetésfölemelést vagy a drágasági pótlékot, azt hiszem, a kérvényi bizottság véleményezhette volna azt, hogy az ország e tekintetben már eleget tett. Mióta ezen írj eonstitutio beállott, inióta ezen magyar kormány fönáll, nem volt egyéb teendője, mint a hivatalnokokat szaporítani és fizetésöket fölemelni. (Igaz! igaz! a szélsőbal oldalon.) Egyszer ideje volna már, hogy ezen telhetetlen pióczák is jóllakjanak és ne képzeljék azt, hogy az állam csak arra való, hogy minden zsírját kiszívják. (Élénk helyeslés a szélsőbal oldalon.) Arra nézve azt hiszem, a tisztelt ház az ország érdekét tartja szem előtt, ha a kérvény ezen részét egyszerűen visszautasítja. Ami a kérvénynek másik részét illeti, az egészen más természetű dolog. A hivatalnokok viszonyainak rendezése, a hivatalnokok állásának biztosítása, egyik fő garantia arra, hogy jó hivatalnokok legyenek. Megvallom, megfoghatlan előttem, hogy 6 év óta, miként volt képes a kormány ezen kérdést elodázni mostanáig. A hivatalnokok állására, jóllétére nézve minden esetre első feltételnek tartom azt, hogy a hivatalnok állásában biztos legyen. Látjuk, tapasztaljuk, tudjuk, hogy voltak hivatalnokok, akik 5—fi évig hivatalban vannak, szolgálnak, egyszer egy czikket írnak, ami a ministernek nem tetszik és egyszerűen a hivatalból kikergettetnek. Már engedelmet kérek, ily állásba jó hivatalnokot kapni nem lehet. A hivatalnok nem a minister hivatalnoka, hanem az állam hivatalnoka, felettük tehát ily módon rendelkezni nem lehet, (Fölkiáltások a szélsőbal oldalon: Ugy van!) ez visszaélés a hatalommal; mi nem szolgákat adunk a ministereknek, mi az államnak hivatalnokokat tartunk. A hivatalnokok állásának rendezése és biztosítása tehát nagy fontosságú kérdés ; attól vau feltételezve Magyarország administratiója jóságának lehetősége ; enélkül lehetetlen jó végrehajtást behozni, mert lehetetlen jó hivatalnokokat kapni. Az állam nemcsak itt, hanem Európaszerte mindenütt anyagilag roszszabbul fizeti hivatalnokait, mint minden más intézet, hanem ellensúlyozva van ez az által, hogy állása biztosítva van, semmi önkénytől nem függ, törvény által van biztosítva, és másodszor nyugdíjaztatik, miután szolgálatban bizonyos időt töltött. Ha ezen két dolog nincs biztosítva számára: akkor csak az fog menni államszolgálatba, aki másutt alkalmazást nem kapott, mert másutt mindenütt a hivatalnok jobban fizettetik. Már pedig, mikor látjuk, hogy egyes ministerek egyes hivatalnokokat elkergetnek: sőt, mert ezt vagy azt teszik, még azt mondják neki, hogy büntetésből még nyugdíjra való igényét is elveszíti; akkor bizonyosan nem igen van vágya senkinek sem államszolgálatba lépni. Mi joga van a ministernek rendelkezni, hogy a hivatalnok vagyonát elveszítse. Hiszen a nyugdíj vagyona, tulajdona a hivatalnoknak és ezt csak bírói ítélet által lehet tőle elvenni, ha t, i. van reá törvényes ok; de nem mivel a minister épen rósz kedvében ilynemű rendeletet ad ki. Ily állapotok Törökországban sem léteznek. (Igaz, igaz! a szélsőbal oldalon.) Ez oly elv, melyre nézve óhajtottam volna, hogy a kérvényi bizottság különösen kiterjesztette volna figyelmét, A drágasági pótlékra nézve a kérvényt egyszerűen elutasította volna; de a rendezésre nézve tett volna előterjesztést a háznak. Erről azonban nem szól a jelentés, hanem a pénzügyi bizottsághoz kívánja utasíttatni az ügyet, hogy az szervezze a hivatalokat, hogy az biztosítsa a hivatalnoknak állását; holott ez nem feladata a pénzügyi bizottságnak. Én tehát, tisztelt ház, egyátalában nem hiszem, hogy a kérvényi bizottság kellő figyelembe vette volna ezen kérvényt, és így kérem a tisztelt házat, méltóztassék ezen kérvényt a kérvényi bizottsághoz visszautasítani a végből, hogy ezen kérvénynek két külön részére,, két külön véleményt adjon. (Helyeslés.) Molnár Antal előadó: Bocsánatot kérek, erre csak annyit jegyzek meg, hogy nagyobb figyelembe venni egy kérvényt nem lehet, mintha a kérvényezőknek kérelmét teljesítjük. A tisztviselői