Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-43
144 43. országos ülés november 29. 18Í2. déluge". Pártolom a külön-véleményt. (Bal felől élénk helyeslés.) Házmán Ferencz: Jókai tisztelt barátom, névszerint szólított fel engem, reám és azon képviselőtársamra hivatkozva, ki Ó-Budát képviseli, állítván, hogy azon arány, mely Budát és Ó-Budát illetné Pest város ellenében, a virilis szavazat tekintetében esekély volna a tárgyalás alatt levő szakasz elfogadása esetére, és reájok nézve igen káros lenne. Ha képviselő ur megnézte volna a hivatalos adatokat: (Jókai Mór közbeszól; Megnésteml) arról győződött volna meg, hogy Buda és Ó-Buda, Pesthez arányosítva, közel ugy áll, mint 2 / 5 a 3 / 5-höz; ez pedig nem oly kedvezőtlen arány. Egyébiránt, ha elfogadtatik a központi bizottság szövegezése, a választás különben is kerületenként történvén : elérhető lesz ez utón is a kellő arány, és a kik a fővárost képviselni fogják, belátandják, hogy az uj elemeket összesíteni, homogeneitásba kell hozni. Amit a képviselő ur, mint regényíró mondott, midőn azon reményeket tüntette fel előttünk, melyeket a főváros jövő átalakulására, haladására nézve táplál, és másfelől azon akadályokat sorolta elő, melyek az összeforrásnak útjában állanak: elismerem, hogy azon gazdag fantasiával, melyről tisztelt képviselőtársam ismeretes, versenyezni, merénylet lenne; azonban azon szavaira, hogy az uj szervezés folytán könynyen particularismus támadhat, ne vegye rósz néven a képviselő ur, ha azt mondom, hogy épen az ily beszédek elmondásával élesztetnek és izgattatnak fel a particularismus vélt érdekei, mint aminőt most tőle hallottunk. (Helyeslés jobb felől. Ellenmondás balról.) A mi a képviselő ur beszédének azon részét illeti, mely Buda-Pest egy részének a másik mögötti állása, illetőleg fejlődésének különbségére vonatkozik, abban tökéletes igazsága van; hanem azért szükséges, hogy a főváros igazgatótanácsának és bizottságának legyen annyi tapintata, nem mondom annyi hazafisága, miután a főváros bizonyos tekintetben az országot is képviseli, hanem annyi helyiérdeke, hogy tudja, miképen kell ezen hátramaradást a város külön részei között és az előmenetelt kiegyenlíteni és összeegyeztetni. Miután már egyenes felszólítás következtében szót kértem, bátor vagyok egyszersmind a tárgyalás alatt levő szakaszra is elmondani röviden nézetemet, nem érvelve és indokolva, hanem hogy szavazatomnak alapját tüntessem ki. A virilis szavazatnak elvileg barátja nem voltam soha, nem vagyok most sem; de másrészről ép azért, mert barátja nem vagyok: lehetetlen át nem látnom azt, hogy azon javaslat, amelyet a kormány jelenleg beterjesztett, magában foglalja azon correctivumot, mely által a virilis szavazat succussio nélkül és a tapasztalás útmutatása szerint, közelebb vagy távolabb időben, egyszersmind a többi törvényhatóságokban is megszünhetik; mert továbbá ezt legszelídebb módnak tartom, nem lévén barátja az erőszakos succussióval járd intézkedéseknek ; a mostani helyzetben elfogadandónak tartom a javaslat szövegezését azért is, mert ezt többé virilis szavazatnak nevezni nem lehet, nem levén egyéb, mint egy magasabb passiv census; ilyen pedig létezik nemcsak Magyarországban, hanem más államokban is azon arányban, a mennyiben a qualificatio bizonyos állásokra szükséges. Nem én mondom, hanem a tisztelt baloldal részéről állíttatott, hogy Magyarország hátra van a culturában. Ha ez igy áll, azt gondolom, nem erőszakos móddal lehet a culturát előidézni, élenkitni és gyorsabb haladásra késztetni; mert nem áll az ? hogy a magyar faj — mint Orbán Balázs tisztelt képviselő ur mondotta — e census által vesztene ; én azt hiszem, a magyar fajnak szüksége van ösztönre, mert — valljuk meg őszintén — kissé lassúbb a munkában, mintsem kívánatos volna : azért ne panaszkodjunk, hogy mások eddigelé előtte állnak saját országában is. Megjövend az idő, és bizom, hogy nem sokára, melyben a magyar faj érezni fogja, hogy munka által — miután meg vannak benne bőven a szellemi adományok — bizonyosan kitartó megerőltetés után a többiek fölé fog emelkedni. Ezek folytán a tárgyalás alatt levő §-t ezúttal elfogadom. (Élénk helyeslés jobb felől. Felkiáltások: Szavazzunk!) Elnök: Tisztelt ház! Szólásra többé senki sincs feljegyezve, ennélfogva a tanácskozást befejezettnek jelentem ki. A házszabályok 126. §-a értelmében még egyszer szólhat a központi bizottság és. a különvélemény előadója; nem tudom, kívánnak-e jogukkal élni? (Felkiáltások: Elállnak 1 Szavazatink !) Következik tehát a szavazás. Ezen §-hoz 5 módositvány adatott be és igy összesen 6 javaslat fekszik a tisztelt ház asztalán. Ezek most még egyszer fel fognak olvastatni, méltóztassék azokat meghallgatni. Legelőször fel fog olvastatni a központi bizottság szövegezése, azután Schreiber Erigyes módositványa, utána Schvarcz Gyula módositványa, erre Podmaniczky Frigyes módositványa, ezután a második osztály előadójának különvéleménye és végre Badocza János és Steiger Gyula módositványa. Ha szükséges leend, ezen sorrendben fog megejtetni a szavazás is. Wächter Frigyes és Mihályi Péter jegyzők (felváltva olvassák a központi bizottság szövegezését és az öt módositványt.) Elnök s Tisztelt ház! A házszabályok értelmében legelőször a központi bizottság szövegezése lévén szavazás alá bocsátandó, a kérdés, melyre a tisztelt ház szavazni fog, következőleg fog hangzani: Elfogadja-e a tisztelt ház a 26. §-t a köz-
