Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-33
6 33. országos ülés november 4. 1872. terpellatiót vagyok bátor intézni: a vallásszabadság toztositásának szükségét csak nem régiben kétségbe vonta,kénytelen vagyok e részben néhány szót mondani. A tisztelt igazságügyminister, akkori vallás- és közoktatási minister, az utolsó költségvetés tárgyalásának alkalmával egy szemrehányást elutasítandó, •*, többek közt azt mondta beszéde zárszavaiban: hogy Magyarországon mindamellett, hogy paragraphusok által a vallás szabadsága biztosítva nincs, az századokon keresztül létezett és létezik mainapig, hála, — a mint monda — a nemzet józanságának és türelmességének. Teljesen egyetértek a tisztelt minister úrral annyiban, hogy a magyar nemzetben sem jelenleg, sem annak előtte nem létezett, hajlam a más vallásúak üldözésére; de hogy ezen erénynyel a papság és az azt támogató hatalom nem birt: azt ugy a múlt történelme bizonyítja, mint a közelebbi napok tapasztalatai is igazolják. A tisztelt minister ur, mint jogtudós, kétségkívül ismeri a „lutherani comburantur'-féle törvényt, valamint tudja azt is, hogy a protestánsok századokon keresztül, úgyszólván csaknem 1848-ig, ki voltak téve üldöztetéseknek és elnyomatásnak. Üldöztettek és nyomattak más vallásúak is, kivéve a római katholikusokat. Üldöztettek a görögkeleti, és üldöztettek az izraelita vallásúak is. És hogy ezen üldözés a papság és a hatalom részéről még a legközelebbi múltban is folytattatott a nazarénusok ellen: a t. minister ur bizonyára tudni fogja. Egynehány esztendeje a nazarénusok gyermekeit a szülők karjai közöl, az anyák emlőiről, erőszakkal elhurczoíták a templomba, hogy a keresztségét reájok adják, és szülőiket, mint a hatóságnak ellenszegülőket börtönre ítélték. Lehetetlen a t. minister urnák nem tudnia azt, hogy az izraeliták még a mai napig sem élvezik a tökéletes jogegyenlőséget vallási tekintetben; lehetetlen nem tudnia, hogy az izraeliták és keresztények közt és viszont házasság nem köthető ; és így megvallom csodálkozom, hogy a tisztelt minister ur, a ki nagy és jeles jogtudós, s kétségkívül a történetben is jártas, ily nyilatkozatot tehetett a házban. De miután ez csak egyes ember véleménye; miután másfelől ezen ház egyhangúlag utasította volt az akkori vallás- és közoktatásügyi minister urat, hogy a vallás szabadsága iránt törvényjavaslatot terjesszen elő, miután ezen ház egyhangúlag utasította azon törvényjavaslatot az osztályokhoz, és miután azon törvényjavaslatban a polgári házasság ki volt mondva: nem kételkedem, tisztelt ház! hogy hasonló szellem uralkodik a jelen törvényhozó testületben is; szeretem hinni; hogy az illető minister urak, kikhez ezen interpellatiót intéztem, meg fognak felelni, a ház ezen szellemének. Ajánlom interpellatiómat a tisztelt minister urak figyelmébe. Elnök g A benyújtott interpellatiok közöltetni fognak a vallás- és közoktatási és az igazság ügyi minister urakkal. Tóth Vilmos belügyminister: T. ház! Van szerencsém Buda-Pest fővárosok törvényhatósággá alakításáról és rendezéséről szóló törvényjavaslatot a t. ház asztalára egész tisztelettel letenni. Kérem ezen törvényjavaslatot az osztályokhoz utasítani. Pauler Tivadar igazságügy mister: Van szerencsém a telepitvényesekről szóló törvényjavaslatot alkotmányos tárgyalás végett bemutatni. Kérem ezen törvényjavaslatnak . kinyomatását s annak az osztályokbani tárgyalását elrendelni. Elnök: A belügyminister ur által benyújtott törvényjavaslat kinyomatása iránt meg Yan téve az intézkedés; sőt, mint értesülve vagyok, az már készen is van s még a mai ülés alatt a t. képviselő urak közt ki is fog osztatni. A második törvényjavaslatnak kinyomatása iránt azonnal fogok intézkedni s fogom kérni a t. képviselő urakat, még az ülés folyama alatt méltóztassanak ez iránt nyilatkozni, hogy ezen javaslatoknak tanulmányozására mennyi időt tartanak szükségesnek, hogy elhatároztathassék, hogy az osztályok, mikor vegyék azokat tárgyalás alá. Kivan talán a t. ház ez iránt mindjárt, vagy később intézkedni. (Felkiáltások Szombaton! Hétfőn.) Tehát az osztályok a jövő hétfőn fogják megkezdeni a tanácskozmányokat ezen két rendbeli törvényjavaslat fölött. (Helyeslés.) Lónyay Menyhért mieisterelnok: Van szerencsém a háznak bejelenteni, hogy ama törvényjavaslatok nagyobb része, melyek a védkötelezettségre vonatkoznak és a védtörvénynyel összefüggnek elkészült és ezek egy részét ezennel benyújtom. Foglaltatnak közöttük olyanok, melyek sürgősek, és vannak olyanok, melyeknek tárgyalása majd — csak az ülésszak folyama alatt válik szükségessé. Minthogy — mint mondám — mindezen törvényjavaslatok egybefüggenek: bátor vagyok azt a kérést intézni a t. házhoz, méltóztassék egy 15 tagból álló szakbizottságot kiküldeni, mely e törvényjavaslatokat előlegesen tárgyalja, és melynek, jelentése a törvényjavaslatokkal együtt azután az osztályokhoz tétessék át. (Helyeslés.) Az általam most és ezután benyújtandó törvényjavaslatok a következők: Mindenekelőtt a határőrvidék egy részének polgárosítása következtében szükséges az 1872. III. t. ez. értelme szerint a hadjutalékot újból megállapítani; tehát beterjesztem a törvényjavaslatot a magyar korona országaira eső hadjutaléknak a határőrvidék egy részének polgárosítása folytán megálla-