Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-42

42. országos ülés november 28. 1S72. 125 így vau a virilis intézméiiyuyel is, ha azt mondjuk, hogy a munkát jutalmazzuk ; itt is igazságtalanságot követünk el, hogy az ősök munkáját azon unokában jutalmazzuk, ki tán láblógatva henyélve költi az ősök által szerzett vagyonát. (Helyeslés bal felől) Stuart Mill igen is követel a munka számára előjogot, ámbár 6 sem birta még ezt helyesen és ön­magát is kielégitőleg formulázni, de követel több jogot, nagyobb befolyást egyesegyedül az értelmi­ség alapján. És már ez oly dolog, hogy ha valaki magát az iskolákon keresztül a közéleten át a tu­domány bizonyos fokára felküzdötte: itt már nem lehet azt mondani, hogy a dédapa munkáját jutal­mazzuk, mert az nem tanulhatott helyette. (Helyeslés hal felől) Ez a munka jutalmazása a maga valódi értelmében, a másik a munka jutalmazás czimén elő­jog teremtése. (Ugy van! bal felől.) Megígértem t. ház, hogy nem fogok theorisálni, hogy nem fogok a virilismus theoriájának vitatásába belemenni, és meg is tartom igéretemet; — mielőtt azonban a minister ur beszédére tennék egy pár észrevételt, csakis azt kívánom megjegyezni, hogy nem tartottam és nem tartom helyesnek, midőn né­melyek abból indulnak ki, hogy a fővárosra nézve a virilismus rósz, de jó más hatóságokra nézve. — Miután a helyzetnek teljes nemismerését senkiről fel nem tehetem, legalább is szükkeblüséget jelez, ha azt mondják, hadd maradjon meg a virilis in­tézmény másutt, csak a fővárosban ne hozassék be. Én azt mondom, rósz az a megyékben, roszabb átalában a városokban, s igy a fővárosokban is; de kész vagyok most előlegesen arra is szavazni, hogy legalább itt be ne hozassék; de azon elvet, hogy másutt jő lenne, sem most, sem soha el nem foga­dom. (Helyeslés bal felől.) Azt mondják, hogy kell előjogot adni a va­gyonnak — és ezt többen hangsúlyozták — a helyes administratio érdekében. Még azt is hallottam fel­hozni, hogy itt a fővárosban a népesség folytonos flnctuatioja miatt is szükséges. Ami a jó administratiót illeti, az mindnyájunk­nak közös érdeke; de itt a veszély éj) ugy szár­mazhatik az egyik, mint a másik részről. Mert a jó administratiónak egyik legnagyobb ellensége minden esetre az administrationalis költségekkel való fukar­kodás. Már pedig, ha lehet attól félni, hogy ha csapa szegény emberből állana egy hatóság, talán na­gyon is bőven rendelkeznék ez a költségekkel; de az emberi önző természetnél fogva ép ugy lehet' legalább is félni attól, hogy azok, akik a terhet viselni fogják a jó administratio és állam rovására, fukarkodni fognak e költségekkel. Tehát a jó administra­tratiót biztosítani ez által nem lehet. (Helyeslés bal felől.) De ugyan kérdem, hogy áll a fluctuatió kér­dése a fővárosban? Vajon az itt rendesen élő, le­telepedett mesteremberek, kisebb birtokosok, vagy választójoggal ezen törvény szerint birni fogó al­sóbb osztályokban, van-e fluctuatió? Ugy tudom, hogy nem. A nagy fluctuatió főleg a legszegényebb osz­tályban van, mely e törvény szerint választójoggal nem bír, és azután sokkal nagyobb mértékben a na­gyobb vagyonnal rendelkező üzletemberekben, aki­ket a virilismus utján, önök a főváros ügyeinek el­intézésébe befolyással felruházni akarnak, mintsem a közép és alsó rétegekben, melyek itt születtek, itt élnek, és itt akarnak meghalni. (Igás ! bal felől.) Különben az is mondatik, hogy hisz nem te­remt kasztot ezen intézmény és mindenki bele jut­hat. De ép ugy lehet mondani, hogy a nemes­ség sem teremtett kasztott, mert annak is meg­volt a módja bele jutni, hajdan érdem által, ujabb időben pedig igen csekély kis költség­áltál; de olyan kasztot, mely bezárt lett volna, mint az indiai kaszt: sem egyik, sem másik nem képezett. Az igen tisztelt minister urat ma egy képvi­selő ur megtámadta azért, hogy a virilismus kérdé­sét párt-dogma gyanánt állította elő, és azért, hogy minek reflectált ő az ország többi megyéire és vá­rosaira, midőn Pesten van szó a virilismus beho­zatala, vagy be nem hozataláról. A mi az elsőt illeti, ahhoz nincs szavam, azt a tisztelt túloldal dolga elhatározni, dogmául tekinti-e, vagy nem; és különösen azon képviselő urak dolga, kik, ha dog­mának tekintetik, talán excommunicáltatni fognak. (Derültség bal felől) Azonban ezt végezzék el egy­másközt. A másikra nézve azt tartom, hogy azon képviselő urnák, ki a tisztelt minister urat megtá­madta : nem volt igaza. Én igen helyesnek tartom, hogyha már mások teszik is, legalább a belügy­minister ur nem akarta Pestet oly elszigeteltnek te­kinteni, hogy ha intézményeiről szól, az or­szág ugyan ily természetű intézményének eredmé­nyét ne kelljen figyelembe vennie. E tekintetben tehát helyeslem a minister ur eljárását; de nem érthetek vele egyet azokban, amiket ezen eljárás folytán tegnap állított. Azt mondta ugyanis legelőször a tisztelt minister ur, hogy az ellenzéknek egyik fő argumentuma volt, hogy osztály­gyűlöletet fog az előidézni; ime l 1 / 2 éve, hogy ez intézmény életbe lépett, és semmi nyoma az osztály­gyűlölködésnek, és igy ő jogosulva hiszi magát, mi­dőn nem állott elő az osztály-gyűlölködés; pedig az ellenzék mind a törvény megalkotása előtt mind az­után izgatott e törvény ellen; jogosulva hiszi magát azt mondani, hogy jövendőben sem fog előállani. Legelőször, ami ugyan csekélység, de az időre nézve tévedett az igen tisztelt minister ur, mert alig ha volt l 1 /^ évvel ezelőtt még egyetlen egy törvényhatóság is rendezve ; egy éve, hogy a ren­dezés megtörtént, tehát a tisztelt minister ur csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom