Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-42
42. országos ülés november 28. 1S72. 125 így vau a virilis intézméiiyuyel is, ha azt mondjuk, hogy a munkát jutalmazzuk ; itt is igazságtalanságot követünk el, hogy az ősök munkáját azon unokában jutalmazzuk, ki tán láblógatva henyélve költi az ősök által szerzett vagyonát. (Helyeslés bal felől) Stuart Mill igen is követel a munka számára előjogot, ámbár 6 sem birta még ezt helyesen és önmagát is kielégitőleg formulázni, de követel több jogot, nagyobb befolyást egyesegyedül az értelmiség alapján. És már ez oly dolog, hogy ha valaki magát az iskolákon keresztül a közéleten át a tudomány bizonyos fokára felküzdötte: itt már nem lehet azt mondani, hogy a dédapa munkáját jutalmazzuk, mert az nem tanulhatott helyette. (Helyeslés hal felől) Ez a munka jutalmazása a maga valódi értelmében, a másik a munka jutalmazás czimén előjog teremtése. (Ugy van! bal felől.) Megígértem t. ház, hogy nem fogok theorisálni, hogy nem fogok a virilismus theoriájának vitatásába belemenni, és meg is tartom igéretemet; — mielőtt azonban a minister ur beszédére tennék egy pár észrevételt, csakis azt kívánom megjegyezni, hogy nem tartottam és nem tartom helyesnek, midőn némelyek abból indulnak ki, hogy a fővárosra nézve a virilismus rósz, de jó más hatóságokra nézve. — Miután a helyzetnek teljes nemismerését senkiről fel nem tehetem, legalább is szükkeblüséget jelez, ha azt mondják, hadd maradjon meg a virilis intézmény másutt, csak a fővárosban ne hozassék be. Én azt mondom, rósz az a megyékben, roszabb átalában a városokban, s igy a fővárosokban is; de kész vagyok most előlegesen arra is szavazni, hogy legalább itt be ne hozassék; de azon elvet, hogy másutt jő lenne, sem most, sem soha el nem fogadom. (Helyeslés bal felől.) Azt mondják, hogy kell előjogot adni a vagyonnak — és ezt többen hangsúlyozták — a helyes administratio érdekében. Még azt is hallottam felhozni, hogy itt a fővárosban a népesség folytonos flnctuatioja miatt is szükséges. Ami a jó administratiót illeti, az mindnyájunknak közös érdeke; de itt a veszély éj) ugy származhatik az egyik, mint a másik részről. Mert a jó administratiónak egyik legnagyobb ellensége minden esetre az administrationalis költségekkel való fukarkodás. Már pedig, ha lehet attól félni, hogy ha csapa szegény emberből állana egy hatóság, talán nagyon is bőven rendelkeznék ez a költségekkel; de az emberi önző természetnél fogva ép ugy lehet' legalább is félni attól, hogy azok, akik a terhet viselni fogják a jó administratio és állam rovására, fukarkodni fognak e költségekkel. Tehát a jó administratratiót biztosítani ez által nem lehet. (Helyeslés bal felől.) De ugyan kérdem, hogy áll a fluctuatió kérdése a fővárosban? Vajon az itt rendesen élő, letelepedett mesteremberek, kisebb birtokosok, vagy választójoggal ezen törvény szerint birni fogó alsóbb osztályokban, van-e fluctuatió? Ugy tudom, hogy nem. A nagy fluctuatió főleg a legszegényebb osztályban van, mely e törvény szerint választójoggal nem bír, és azután sokkal nagyobb mértékben a nagyobb vagyonnal rendelkező üzletemberekben, akiket a virilismus utján, önök a főváros ügyeinek elintézésébe befolyással felruházni akarnak, mintsem a közép és alsó rétegekben, melyek itt születtek, itt élnek, és itt akarnak meghalni. (Igás ! bal felől.) Különben az is mondatik, hogy hisz nem teremt kasztot ezen intézmény és mindenki bele juthat. De ép ugy lehet mondani, hogy a nemesség sem teremtett kasztott, mert annak is megvolt a módja bele jutni, hajdan érdem által, ujabb időben pedig igen csekély kis költségáltál; de olyan kasztot, mely bezárt lett volna, mint az indiai kaszt: sem egyik, sem másik nem képezett. Az igen tisztelt minister urat ma egy képviselő ur megtámadta azért, hogy a virilismus kérdését párt-dogma gyanánt állította elő, és azért, hogy minek reflectált ő az ország többi megyéire és városaira, midőn Pesten van szó a virilismus behozatala, vagy be nem hozataláról. A mi az elsőt illeti, ahhoz nincs szavam, azt a tisztelt túloldal dolga elhatározni, dogmául tekinti-e, vagy nem; és különösen azon képviselő urak dolga, kik, ha dogmának tekintetik, talán excommunicáltatni fognak. (Derültség bal felől) Azonban ezt végezzék el egymásközt. A másikra nézve azt tartom, hogy azon képviselő urnák, ki a tisztelt minister urat megtámadta : nem volt igaza. Én igen helyesnek tartom, hogyha már mások teszik is, legalább a belügyminister ur nem akarta Pestet oly elszigeteltnek tekinteni, hogy ha intézményeiről szól, az ország ugyan ily természetű intézményének eredményét ne kelljen figyelembe vennie. E tekintetben tehát helyeslem a minister ur eljárását; de nem érthetek vele egyet azokban, amiket ezen eljárás folytán tegnap állított. Azt mondta ugyanis legelőször a tisztelt minister ur, hogy az ellenzéknek egyik fő argumentuma volt, hogy osztálygyűlöletet fog az előidézni; ime l 1 / 2 éve, hogy ez intézmény életbe lépett, és semmi nyoma az osztálygyűlölködésnek, és igy ő jogosulva hiszi magát, midőn nem állott elő az osztály-gyűlölködés; pedig az ellenzék mind a törvény megalkotása előtt mind azután izgatott e törvény ellen; jogosulva hiszi magát azt mondani, hogy jövendőben sem fog előállani. Legelőször, ami ugyan csekélység, de az időre nézve tévedett az igen tisztelt minister ur, mert alig ha volt l 1 /^ évvel ezelőtt még egyetlen egy törvényhatóság is rendezve ; egy éve, hogy a rendezés megtörtént, tehát a tisztelt minister ur csak
