Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-41

41. országos ülés november 27. 1872. 97 törvény megsértéseivel itt a szöveg igy nem maradhat. De más kérdés az, hogy vajon igazságos és méltányos lenne-e az, hogy irni- és olvasnitudáshoz köttessék a fővárosban a választási jog'? Én ugy tartom, tisztelt ház, hogy ha lehetne is ily törvényt alkotni: ez nem volna igazságra és méltányosságra fektetett a mi helyzetünkben. Azt hallottam ugyan az előadó ur által említeni, miként Pestváros lakosságának 79 százalékja, Budaváros lakosságának pedig 76 százaléka tud irni és olvasni ; de most a főváros egyesittetni fog, és Pesthez nemcsak Buda, de Ó-Buda is hozzá fog csatoltatni, erre nézve pedig nem méltóztatott a statistikai adatokat állításának indokolására felhozni, pedig ott ugy tartom, nem 76 százalék, hanem talán 20 százalék tud irni és olvasni, és igy 56 százalék az, mely nem tud irni és olvasni; ezeknek joga tehát már nagyobb mérvben lesz sértve. De hátha 79 százalék tud is irni és olvasni, mégis van 100 közül 21, kik irni és olvasni nem tudnak, s vajon a tisztelt háznak erre az igazság alapján nem kell a figyelmét fordítani ? Ha igy állna is, mondom, az igazság: méltányosság és jogegyenlőség természetével a törvénynek ezen rendeletét összhangzásba hozni, nézetem szerint, nem lehet. Említtetett még az előadó ur által, hogy a miveltségi fokozat nagy mérvben meg van itt a fővárosban. Hisz ez ép ellene szól, mert hogy ha oly Műveltek az itteni polgárok : micsoda igazságos intézkedésekre fektethetni azt, hogy azért kell megfosztani a jogtól azokat is, akik ezelőtt választási joggal fel voltak ruházva, ha irni és olvasni nem tudtak is? Mindezen okoknál fogva, tisztelt ház ! én az Irányi Dániel tisztelt barátom által bőven indokolt és nézetemmel, meggyőződésemmel teljesen összhangzó módositványt elfogadom, és kérem azt elfogadni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán S Tisztelt ház ! Igen röviden fogok a fönforgó — nem mondhatom: kérdéshez, hanem kérdésekhez szólni. Először is feíemlittetett- a honfiusitási törvénynek szüksége. Ezt, gondolom, senki sem tagadja és erre vonatkozólag csak egyszerűen kívánom nyilvánítani, hogy én részemről kész vagyok azon határozati javaslathoz járulni, mely által a belügyminister ezen törvény minélelőbbi beterjesztésére utasittatik; csak hogy arra vagyok bátor figyelmeztetni a tisztelt indítványozó urat, hogy a határozati javaslat nem fogadható el mint határozati javaslat a 24. §-hoz, hanem elfogadható igenis, mint egy külön határozati javaslat. (Átalános helyeslés.) Tehát mint külön határozati javaslathoz szívesen hozzájárulhatok. Ami már a választó-képességet illeti, én is azt tartom, hogy választóság és választhatóság szemKÉPT. TI. NAPLÓ 18'J. n. KÖTET. pontjából nem kell különbséget tenni a főváros és más törvényhatósági joggal felruházott városok közt; de csakis ezek közt; mert azt ismét nem tartanám semmiképen mdokolhatónak, amit Madarász képviselő ur akart, hogy t. i. a fővárost ezen tekintetben ne más törvényhatósági joggal biró városokkal tegyük egyforma helyzetbe, hanem a kis községekkel. Ez levén nézetem : a választói képesültségre nézve részemről Irányi Dániel t. képviselőtársam indítványát elfogadom; hanem kívánom egyszersmind, hogy miután annak elfogadása által a 23. §. értelme egészen megváltoznék: ott annak eredeti értelme állittassék helyre, azaz mondassák ki, hogy választható az, ki választó és aki ezenkívül irni és olvasni tud. Igy van ez más törvényhatósági joggal biró városokban is, hogy a választói qualificati© közé az irni- és olvasnitudás nincs felvéve, de a választhatási qualifkatiónál fel vau véve; és ezt én részemről legalább nagyon helyesnek és szükségesnek tartanám és nem tekintem egyátalában méltánytalannak. A 23-ik §-ban az, hogy csak az választható, aki irni és olvasni tud; addig amíg az eredeti szöveg állott, természetesen benne van, mert ott erre hivatkozás történik. Én tehát azt kívánom, hogy elfogadtatván Irányi Dániel indítványa a választói jogosultságra nézve, a választhatóság köttessék azon feltételhez, melyhez az már a törvényhatósági joggal biró városokban köttetett, t. i. ahhoz, hogy választható az aki választó, ha azonfelül irni és olvasni tud. Megjegyzem még, hogy ennek helye csak akkor lehet, ha Irányi Dániel képviselőtársam indítványa elfogadtatik; mert ha az nem el fogadtatik. akkor nincs szükség ezen magyarázatra. (Helyeslés bal felől.) Irányi Dániel; Én a tisztelt ház engedelmével kijelentem, hogy ezen almődositványt elfogadom. (Helyeslés bal felől.) Elnök : Tisztelt ház, szólásra senki feljegyezve nem levén, mielőtt szavazásra feltenném a kérdést: még egyszer fel fog olvastatni a központi bizottság szövegezése és a beadott módositványok. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a központi bizottság szövegezését) Kiss Miklós jegyző í (Újra felolvassa Irányi Dániel, Madarász József és Gáli Mihály módositványait.) Elnök : Lázár Ádám képviselő ur határozati javaslata fölött a tisztelt ház később fog határozni. Méltóztassék most a központi bizottság szövegezése fölött határozni. Méltóztassanak tehát azok, kik a központi bizottság szövegezését elfogadják, felállani. (Megtörténik) A többség elfogadja a központi bizottság szövegezését. Eszerint a módosítások elesnek. 13