Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-41
41. országos ülés november 27. 1872. 95 gek rendezésénél a többi városoknak és községeknek biztosítottak. Én tehát a 24. §. első bekezdése helyett következő szerkezetet ajánlok: „Választó minden 20 éves honpolgár, ki két év óta a fővárosban lakik és saját vagyonától vagy jövedelmétől föld-, ház jövedelmi vagy személyes kereseti adót fizet; ki azonban személyes kereseti adón kivül egyéb adót nem fizet, csak azon esetben, ha gazdái hatalom alatt nem áll." Jól tudom, hogy ez ellen az a kifogás lehet, hogy itt nemcsak község, hanem törvényhatóság is van. Igaz, de egyúttal a törvényhatóságba benfoglaltatnak a község által elintézendő tárgyak is, és én azt hiszem, hogy a képviselőháznak kiválóan BudaPestre nézve, hol, ugy hiszem, nem tagadhatja senki, hogy az értelmiség leginkább van öszpontositva, nem megszoritólag, hanem kedvezőleg kell intézkedni a polgárok iránt. Kötelességem még a központi bizottság azon szövegezésére nézve, hogy választó csak az legyen, ki országgyűlési képviselő választási joggal bir, figyelmeztetni a tisztelt házat, hogy minő ellentétek fognának ebből következni. Sem akarom előidézni, de tudjuk mindnyájan, hogy a legközelebbi követválasztáskor is számtalanok Írattak be, kik a község ügyeivel semmi összeköttetésben nem állnak. Azt hiszem, ha e szövegezés megmarad, akkor olyanokra is kiterjesztetik a választási jog, kikre nézve igazságosan mondhatják Buda-Pest választó polgárai, — engedjen meg a képviselőház — de valóban akkor olyanokra biztuk a főváros rendezését, kiknek legfelebb vasúti hivataloknál, vagy más intézeteknél vannak felsőbbségök parancsai szerint ellátandó ügyeik, de kik Pest város ügyeivel nem foglalkoznak. Ezért én, bizva a tisztelt ház bölcs belátásában; ajánlom, hogy ne hozza Buda-Pestet kedvezőtlenebb helyzetbe a többi városoknál, sőt ha lehet, kedvezőbben intézkedjék Buda-Pestre nézve. Kiss Miklós jegyző (olvassa Madarász József módositvanyát.) Szapary Gyula gr.előadó; T. ház! Minthogy az előttem szólott t.« képviselő urak kihagyatni kivannak ezen szakaszból a központi bizottság által ajánlott azon intézkedést, hogy választási jogot csak az gyakorolhasson, ki irni és ©Ivasni tud: kötelességemnek tartom előadni azon indokokat, melyek a központi bizottságot arra birták, hogy e tekintetben eltérjen azon intézkedésektől, melyek a köztörvényhatóságokról szóló törvényben foglaltatnak. Van s igenis lényeges különbség, van hazánk többi városai és a főváros közt e tekintetben. Hazánk népességének azon része, mely irni ás ©Ivasni tud, átlagban mintegy 36%-ra megy. Vannak törvényhatóságok, hol azok a népességnek csak 16 — 17%-át képezik. Mig ellenben Budán 74% Pesten 79% az irni olvasni tudók száma. E tekin-. tétben tehát igen lényeges különbség van hazánk többi városai és a főváros közt. A központi bizottság azt hitte, hogy annyival inkább eltérhet a köztörvényhatóságokról szóló törvény intézkedéseitől, mert először nagy azon százalék; és másodszor: mert a népességnek azon részénél, mely a választási jog többi qualificatiójával nem bir, a százalék aránya még sokkal nagyobb; és igy azon százalék aránya, mely ez által netalán kizáratnék, majdnem semmis vagy igen csekély. Azon kivül pedig igen nagy itt a könnyebbség a miveltség terjedésére a nagyobb számú iskolák folytán ugy, hogy már jelenleg is sokkal nagyobb és terjedtebb a miveltségi qualificatio a fővárosban, mint az ország bármely részében, (Helyeslés.) s ezért vélt a bizottság e tekintetben a törvényhatóságokra nézve tett intézkedésektől eltérni, s ezt javasolni a képviselőháznak. (Helyeslés.) Ami ezen kivül a hasonlatot illeti, melyet Madarász képviselő ur fölemiitett, kiemelvén, hogy azok, kik községi adót fizetnek egyszersmind a községben választásjoggal birnak; az által ugy állította fel a kérdést, mintha ezen különbség egyrészt a hazának összes községei és városaira nézve fönállana és ezen kivétel csupán csak a fővárosra nézve állana. Ennek ellenében megjegyzem azt, hogy ezen kivétel nemcsak a fővárosra nézve, hanem felállíttatott mindazon városokra nézve is, melyek politikai jogok gyakorlására vannak hivatva; minélfogva a különbség nemcsak a községek és főváros között létezik;. hanem létezik a községek és egyéb törvényhatósági joggal felruházott városok közt is. Végre azon észrevételt illetőleg, melyet Hoffmann képviselő ur tett, bátor vagyok megjegyezni, hogy ezen kérdés nem kerülte el a központi bizottság figyelmét s azt a tárgyalásnál jelen volt belügyministerhez intézvén : a belügyminister a kívánság teljesítésére hajlandónak nyilatkozott, mit a bizottság saját jelentésébe is be foglalt. Ezek alapján bátor vagyok a t. házat kérni, méltóztassék a tárgyalás alatt levő §-t a központi bizottság szerint szövegezésre elfogadni. (Helyeslés jobb felől.) Gaál Mihály: T. ház! Én az Irányi képviselőtársam és barátom által tett módositványhoz hozzájárulok; azonban mégis a mennyiben az ő módosításában az 1848. V. t. ez. alapján leendő jogosítás indokai nem hozattak fel, bátor vagyok e tekintetben nézetemet a t. ház elé terjeszteni. Ezen 24. §., igy amint áll: „Választó azon honpolgár, ki országgyűlési képviselői választási joggal bir, ha irni és olvasni tud*, könynyen ezen törvényjavaslat utóbbi §-ainak irányával ellenkező véleményre vihetne annak idején az illető küldöttI ségét.
