Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-41
41. országos ülés november 27. 1872. 93 miszerint a fővárosi törvényhatósági jogokat maga a fővárosi törvényhatósági bizottság nem gyakorolhatja, az imént fölolvasott szakaszhoz egy módositványt vagyok bátor beterjeszteni. Nevezetesen azt, hogy a 22. §-ban ,bizottság* és „képviseli" szó közé igtattassék be ez „az 56. §. és 66. §. szerinti tisztviselőkkel együtt. * Az utolsó sorban pedig: „a bizottság" szó hagyassák ki. Ekkor a szakasz ekként fogna hangzani: A fővárosi törvényhatóság egyetemét a fővárosi bizottság 56. §. és 66. §. szerinti tisztviselőkkel együtt képviseli, s amennyiben a törvény kivételesen másként nem intézkedik: a hatósági jogokat a törvényhatóság nevében gyakorolja." Tisztelt ház! Helyesebb volna az én igénytelen fölfogásom szerint, ha e szakasz kihagyatnék s ekkor a 23. szakasz leend a 22-dik s majdan az 55-dik szakasz helyébe tétetnék ez: „a fővárosi törvényhatósági jogok a 22. szakasz szerinti bizottsági tagok s az 56. és 66. szakaszok szerinti tisztviselők által gyakoroltatnak. De ez ámbár correctebb volna azért, mert itt a III. fejezetben kellene tulajdonkép azon eszmének kifejezést adni, hogy kik viselik tulaj donképen és kik gyakorolják a törvényhatósági jogokat, s igy nagyobbszerü fölforgatása történnék a törvényjavaslatnak, s miután az imént mondottam módositás is megfelel a czélnak, mert habár szerintem nem egészen a maga helyén, de mégis kifejezi azt mit a javaslatban ki kell fejezni, hogy kik gyakorolják, illetőleg kik vannak jogosítva a törvényhatósági jogok gyakorlására: kérem a tisztelt házat, méltóztassék ezen a 22. szakasznak csekély módosítását elfogadni. Ha e módositás elfogadtatik, akkor a többi szakaszok ugy maradnak, amint vannak. (Fölkiáltások: Marad a szerkezet!) Elnök: A módositás föl fog olvastatni. Mihályi Péter jegyző olvassa Balogh János módosítását. Pólya József: Tisztelt ház én csak egy pár szót kívánok a kérdéshez szólani előzetesen kijelentvén, hogy nem fogadhatom el azon módosítást, melyet a tisztelt képviselő ur előterjesztett. (Halljuk!) A fővárosi törvényhatóság egyetemét a fővárosi bizottság képviselői; a tisztviselő urak, akik meg vannak nevezve, bírnak ugyan szavazati joggal a tör, vényértelmében, de a törvényhatóságot nem képviselik. Én tisztelt ház! ragaszkodom a szerkezethez; hanem egy stylaris észrevételt mégis kénytelen vagyok a correetség kedveért tenni. Nevezetesen az utolsó sorban van e sző „a bizottság", mely egészen fölösleges. E szónak kihagyásával a szerkezet következőképen hangzanék: 9 A fővárosi törvényhatóság egyetemét a fővárosi bizottság képviseli, s a mennyiben a törvény kivételesen másként nem intézkedik, a hatósági jogokat a törvényhatóság nevében gyakorolja! (Helyeslés jobb felöl.) Balogh János: Ez benfoglaltatik az én módosításomban is. Elnök: Ha nem kivan többé senki szólani, méltóztassanak legelőször a bizottság szövegére szavazni. Azok, akik a bizottság szövegét minden módositás nélkül elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A bizottság szövegezése tehát módositás nélkül elfogadtatik. Wächter Frigyes jegyző : (Olvassa a 23-ik §-t.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni a 23-ik §-t. (Elfogadjuk.) A 23-ik §. tehát változatlanul elfogadtatik. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a 24-ik §-t.) Irányi Dániel: T képviselőház! Nem azért szólalok fel, (Halljuk!) hogy az ezen §-ban foglalt választási census ellenében az átalános szavazati jogot ajánljam: tudom, hogy ugy is hiába tenném ; azonkívül nem rég, néhány hónapja csak, ezen kérdés tüzetesen és bőven meg volt vitatva e teremben. A miért szót emelek, hogy ezen §-nak egy oly rendelkezésére hívjam fel a t. ház figyelmét, a mely véleményem szerint sem az igazság, sem a méltányosság szempontjából nem helyeselhető, értem az írni és olvasni tudás feltételét a főváros lakosaira, s kizárólag a főváros lakosaira, és kizárólag a municipalis választásoknál, pedig a municipalis választások mindenesetre, bármi fontosak legyenek is, kisebb fontossággal bírnak, mint az országgyűlési képviselők választása. (Deák Ferencz a terembe lépvén, a jobb oldalról élénk éljenzéssel fogadtatik.) Ha őseink 50—60 esztendővel ezelőtt kimondják vala a tankötelezettséget, s ha azt azóta az egymást felváltó kormányok szigorúan végre is hajtják: akkor, uraim, igenis bátran szabhatnók az irni és olvasni tudást a választási képesség feltételéül ; de miután a tankötelezettség csak 4 éve mondatott ki a törvényhozás által, s miután ugyanaz, amint látjuk maiglan sem hajtatott egészben végre a tanhelyiségek elégtelensége miatt: akkor azon 60—70—80 éves választó polgárokat, kik a választó jogot eddig becsületesen gyakorolták, egyszerre minden figyelmeztetés nélkül, minden zárhatáridő kitűzése nélkül megfosztani választói képességökbőí, polgártársaik, szomszédaik, talán fiaik, talán unokáik gúnyára, az uraim, sem az igazsággal, sem a méltányossággal meg nem egyeztethető; (Helyeslés a szélső baloldalon.) pedig, hogy vannak oly polgárok ugy Pesten, mint különösen Budán, kik, fájdalom ezen elemi ismeretekkel sem bírnak, erről nekem határozott tudomásom van.