Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-13

13. országos ülés september 18. 1872. 89 igaza van t. képviselő urnák, az 1848-ikiV-ik tör­vényczikk oly hatalmat ád a választási elnöknek s oly kevés módot ád ezen választási elnököknek ne­táni visszaéléseik meggátlására, hogy én részem­ről soha tanácsolni ennek az országnak nem tud­nám, hogy e tapasztalatok után még egyszer a ré­gi választási törvénynyel ejtessék meg a képviselők választása. Erre nézve egyébiránt engem szemre­hányás nem illet, a kormány és én benyújtottuk a választási törvényj avaslatot; hogy ebből nem lett törvény, kettőnk közül, nem tudom: ki a hibás. (Élénk helyeslés jobb felől.) Elnök: Nem tudom az ellen indítvány be­adói kívánnak-e a szólás jogával élni? Zaj, hall­juk ! felkiáltások: holnap!) Gorove István: Ha a t. ház a szőnye­gen forgó ügyet ezennel szavazással akarja eldön­teni : akkor én a szólásról örömest lemondok, any­nyival is inkább, mert t. beliigyminister ur sokat azok közül, miket én is elmondottam volna, elő­adott. Én semmi esetre az előttem szólókat a eon­trovers kérdéseknek azon mezejére, hova ők jónak látták lépni — a verificatio terére követni ugy se fogtam volna. Én az egész dolgot, mint a ház ki­egészítésének kérdését tekintettem, (Felkiáltások: Az is!) mint Udvarhelyszék választási szabadságának kérdését; azok. kik e térre engem nem követtek, természetesen azokkal szembe nem állhatok. Én ajánlom a t. háznak elleninditványom elfogadását. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: T. ház! A tanácskozás tehát be van fejezve, mielőtt a szavazásra föl tenném a kér­dést, méltóztassanak a beadott négy indítványt meg­hallgatni. (Halljuk!) Széll Kálmán jegyző: (Olvassa a négy indítványt.) Elnök : Az imént felolvasott indítványok­ból láthatja a t. ház, hogy itt négy, lényegesen kü­lönböző önálló inditványnyal állunk szemben. Azt hiszem, legczélszerübben járnánk el, ha a szavazás­ban azon sorrendet követnők, a mely szerint az in­dítványok beadattak. (Helyeslés.) így első lenne Győrffy Gyula indítványa. Méltóztatnak ebben meg­nyugodni ? (Helyeslés.) Péchy Tamás: T. ház! A t. elnök ur nézetem szerint nem tartja magát szorosan a ház­szabályokhoz, mikor az indítványokat beadási sor­rendjük szerint akarja szavazásra feltenni; mert a házszabályok 146. §-a világosan azt mondja: „Leg­először a központi, majd a különbizottsági javaslat, s ennek nem létében vagy el nem fogadtatása ese­tében, az alapul szolgáló javaslat vagy indítvány jön szavazás alá; azután sorban vétetnek elő a hozzá közelebb álló módositványok; végre az ellenindit­vány, s ennek netáni módositványai." Nem követ­KÉPV. H. NAPLÓ I89. I. KÖTET. hetjük tehát azon utat, a melyet az elnök ajánl: ha­nem azt, melyet a házszabályok mutatnak; hogy először az indítvány, másodszor az indítványhoz leg­közelebb álló másik indítvány, tehát Madarász kép­viselő ur indítványa következnék. (Zaj.) Azután, hogy mi történjék, arra nincs semmi észrevételem, mert a másik kettő ugy is egy. Elnök : T. ház. Azt hiszem, hogy a Péchy képviselő ur által fölolvasott szöveg maga megfelel arra, a mi észrevételeket tett eljárásomra nézve. A 146. §-ban a módositványokról van szó. A módo­sitványok igenis azon sorrendben, a mint közelebb állnak az inditványhoz, tétetnek fel szavazásra. De épen azért voltam bátor az imént hangsúlyozni, hogy itt egészen egymástól különböző, lényegileg önálló indítványok vannak. Ismétlem tehát, hogy a legczélszerüebben járnánk el az ajánlottam módon. (Helyeslés. Nyugtalanság. Szavazzunk!) Madarász József: A kérdéshez kívá­nok szólni. Azt hallottam, hogy ,nincs is joga." Va­lószínűleg uj képviselő mondta ezt, a ki a házsza­bályokat nem ismeri. A házszabályok határozottan megadják minden képviselőnek a jogot, hogy midőn szavazásra feltétetik az indítvány, a kérdéshez szól­hat, így tehát nekem jogom levén kötelességemet teljesíteni, midőn a t. elnök urat illő tisztelettel figyelmeztetem, hogy bizony nem ugy áll a dolog, a mint előadni méltóztatott. Tudom, hogy a többi in­dítványozók felszólittattak, akarnak-e szólási joguk­kal élni. Kérdem azonban a t. elnök urat, felhivott-e engem is? (Nevetés.) Én nem kértem a fölszólítást, mert meg vagyok győződve, hogy a t. elnök ur sem tartja javaslatomat indítványnak, mely fölé nem is írtam az ,indítvány" szót; csak azt kértem, ha­tározza el a ház, miután megvagyok győződve, hogy az nem egyéb, mint azon Győrffy Gyula in­dítványának módosítása, mely ahhoz legközelebb áll, s ennélfogva legközelebb jő szavazás alá. Miután a t. elnök ur engem másodszori szólásra nem hívott fel, hogy az indítványozók sorában akarok-e élni szólási jogommal: ő is tudja, hogy nem voltam in­dítványozó ; különben meg vagyok arról győződve, hogy Elnök: kötelességénél fogva jogaim gyakorla­tára felhívott volna, (Zaj. Szavazzunk!) Én tehát a 146. § értelmében, miután mindenki önmaga legjobb magyarázója önbeadott határozati javaslatának, ki­jelentem, miként határozati javaslatomnak nem írtam alá e szót .indítvány", minélfogva kérem a házat, hogy azt, mint mődositványt, a Győrffy Gyula indít­ványa után méltóztassék szavazásra kitűzni. (Zaj.) Elnök: Megvallom, nem tartom érdemesnek a fölött sokat vitatkozni; (Helyeslés,) bátor vagyok röviden csak azt megjegyezni, hogy azon képviselő ur, ki az imént szólott, önmaga, sajátkezüleg irta föl e szót: „határozati javaslat."(Derültség.) Ez te­hát nem módositvány, s miután tíz tag által nem 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom