Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.
Ülésnapok - 1872-13
13. országos ülés september 18. 1872. 81 Két indítvány van téve. Az egyik Győrffy, a másik Gorove igen tisztelt képviselőtársam által. Az elsőben egész correcten az kívántatik, hogy a mandátum a többséget nyert képviselőknek kiadassák. Hogy melyik padon, melyik oldalon foglalnak helyet ezen képviselők : azzal az indítvány nem törődik. A másik indítvány az, hogy arra nézve, miszerint Udvarheíyszék képviselői megjelenhessenek, a belügyminister haladéktalanul intézkedjék. Ezen indítványban tacite az is involváltatik, hogy ha Udvarheíyszék központi bizottságának elnöke azt mondaná, hogy uj választást akarok elrendelni: ezután is megjelenhetnének Udvarhelyszék képviselői és az indítványnak tökéletesen elég volna téve. Én ugyan részemről, a belügyminister ár személyét ismerve, tökéletesen meg vagyok nyugtatva az iránt, hogy ily fallaciahoz nem fogja adni beleegyezését, és az ily világos csalás az ő kezei alól nem kerülhet ki. De óhajtom, hogy a képviselőház ne tegye ki magát annak, hogyha a nemzeti becsület megoltalmazásáról, jogainak épségbentartásáról van szó. ne függjön ezen elhatározás épen csak a minister magán becsületérzésétől és nem ezen képviselőháznak elhatározási jogától. (Helyeslés). Az mondatott itt, hogy nincsen a képviselő háznak erre még csak fóruma sem, különösen az utóbbi indítványtevő tisztelt képviselőtársam, Gorove István úr által. Én ugy tudom, hogy van. Például mi történt volna akkor, hogy ha kiadta volna valakinek jogtalanul a választási elnök a mandátumot? Akkor az a fél, a mely azt tartja, hogy az jogtalanul volt átadva : petitiót intézett volna a képviselőházhoz. Ha pedig a bíráló bizottság érvényesnek és indokoltnak találja a petitiót: akkor a képviselőház kiküldött volna egy vizsgáló bizottságot, mely a kérdést tisztába hozza. Épen ez az eset van itt, csakhogy megfordítva. Most a többségen, azaz a győzelmes, a megválasztott félen történt a jogsértés. Tehát annak a félnek, a melynek jogát az elnök igy visszatartja : nincsen-e a törvény szerint ugyanazon jog megadva, mely a kisebbségnek meg van adva, hogy a sértést petitióval kívánja orvosoltatni az országgyűlés által. Az országgyűlésnek tehát joga volna kiküldeni bizottságot. De bátor vagyok két praegnans előzetes esetet hozni föl épen a mostani országgyűlés választási bizottságaiból, a hol magok az osztályok ítéltek egészen hasonló, egészen analóg esetekben. Az egyik eset volt a csiki képviselői választás, a másik eset volt a dévai képviselői választás. Mindkét esetben az forgott főn, hogy az illető képviselő nem kapott absolut többséget. S miért nem kapott absolut többséget? azért, mert 30 meg egynéhány választónak tetszett az a tréfa, hogy ő a két képKÉPV. H. NAPLÓ 18f 6 . I. KÖTET. viselőjelölt közül egyikre sem szavaz, hanem azt mondja, szavaz az .ur Istenre." {Derültség.) Persze, ezt harmadik jelöltnek elfogadni nem lehetett. (Derültség.) Ezeket a szavazatokat tehát meg kellett semmisíteni. S itt most az az eset fordult elő, vajon ezen szavazatok érvényeseim! szerepelnek-e mint egy harmadik jelöltre adott szavazatok, vagy nem. S akkor az illető osztály, melynek igen tisztelt barátom Justh József. elnöke volt, azt monda ki, hogy azok igenis nem érvényesek, és az absolut többséget vette csak. a két jelölt között és az absurdus szavazatokat nem vette semmibe. Épen ilyen absurdus szavazatok képezik most itt a lapis offensionist, (Igaz! hal felől) a mikor egyszerre szavazott minden szavazó két jelöltre, az egyik párt is kettőre, a másik .párt is kettőre. De megtörtént, hogy némelyik szavazó a jelöltek keresztneveit elcserélte és az egyiknek keresztnevét a másikhoz irta és viszont. Az ilyenek szavazatát félrelökték, így történt, hogy azok a látszólagos minoritási szavazatok támadtak a nélkül, hogy egy harmadik jelölt lett volna akár egyik, akár a másik párt közt. A világos esetet a világos algebrai igazságot ugyan az Isten szerelméért ne szavazzuk agyon. Az országgyűlésen már sok dolgot agyonszavaztak ugyan, de a mathesist tán még sem lehet agyonszavaznunk. (Élénk helyeslés bal felöl.) Arra nézve vagyok bátor a tisztelt házat kérni: határozzunk e kérdésben ugy, mintha nem tudnók, hogy melyik párthoz tartoznak azon megkárosított képviselők. (Derültség és élénk helyeslés bal felől.) Pártolom Győrffy Gyula indítványát. (Helyeslés bal felől) Oláh Gyula: Tisztelt ház! Azon fogadtatás után, melyben Győrffy Gyula tisztelt barátomnak e tárgybani felszólalása, különösen első alkalommal, a tisztelt túloldal által is részesittetett, én valóban azt hittem, hogy most, midőn már harmadszor szóba jővén a kérdés, végre a dolog tárgyalásra kerül, átalános egyhangúsággal fogjuk Győrffy indítványát elfogadni. Hittem pedig azt először azon nagy igazság alapján, a mely Deák Ferencz igen tisztelt képviselő ur akkori felszólalásának végszavaiban rejlett. De hittem másodszor azért, mert még ma is ugy vagyok meggyőződve, hogy Magyarország törvényhozása a saját integritásán, méltóságán ejtett sérelmet, vagy hogy helyesebben fejezzem ki magamat, ezen méltósága ellen elkövetett merényletet, ha megtorlatlanul hagyja is, de bizonyosan orvosolatlanul csak addig hagyja, mig a dologban végezhet. Midőn ezen, mai napra kitűzött tárgyalásnál szerencsém volt hallani Gorove István tisztelt képviselőtársam indítványát: én megvallom, kellemetlenül éreztem magamat meglepetve, mert itt már az igazságot tisztán a belügyminister ur előterjesztéséből ki lehetett venni, és, miután a belügyminister ur előterjesztése megelőzte Gorove István tisztelt képviselőtársam in 11
