Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-13

72 13. országos ülés septemfter 18. J872. tik meg; hanem ha már a választás megtörtént, nézetem az, hogy a ministeriuninak többé semmi beszólása nincs és egyedül a képviselőház van hivatva arra, hogy a megtörtént választások fölött határozzon. Bátor vagyok kimondani azt is, hogy én nem osztozom Hoffmann képviselőtársam azon nézetéhen, hogy mi csak azt vagyunk kötelesek tudni, a mi velünk hitelesen és hivatalosan közöltetett. Mi egy testület vagyunk, melynek kell tudni, mi történik az országban és per flctionem juris azért, mert hivatalosan e tekintetben semmi irat nem jött hozzánk: mi azt nem mondhatjuk, hogy nem bírunk róla tudomással. Az egész ország tudja, hogy Udvarhelyszéken a választás megtörtént; tudja a tényállást is, hogy a megtörtént választás daczára a jegyzőkönyv az országgyűléshez nem adathatott be. Ennek következtében én azt hiszem, hogy az országgyűlés van hivatva egyenesen és közvetlenül intézkedni ezen választás fölött, Azt, hogy Gorove képviselőtársunk állítása szerint, nincs orgánuma a háznak, mely e fölött intézkedjék : tagadni vagyok kénytelen; mert e czélból itt voltak mindenekelőtt az osztályok, az osztályok megszűntével itt van az állandó igazoló bizottság. azután a bíráló bizottságok. Bármely ügyirat tehát, mely választásra vonatkozik, előbb az osztályokhoz, később a biráló bizottságoknak adatik át, Azon felfogás, melyet Hoffmann tisztelt képviselő ur előterjesztett, hogy jegyzőkönyv van, de mandátum nincs: megvallom őszintén, oly valami uj, melynek párját eddig még nem láttam. Ha a választás megejtetett, és senki sem nyerte meg az absolut többséget, a központi bizottság lett volna hivatva arra, hogy az uj választást elrendelje; hanem e tekintetben semmi sem történt. Az illető választási elnök :

a választási jegyzőkönyvet önhatalmúlag visszatartotta. Ennek következtében azt hiszem, hogy az országgyűlés azon souverain hatalomnál fogva, mely őt megilleti, midőn együtt ül: a házszabályok által adott jogánál fogva, egyedül van hivatva a választások fölött intézkedni, s így Győrffy Gyula képviselőtársunk indítványa elfogadandó és határozatilag kimondandó, hogy ezen ügy fölött a képviselőház határoz, és elnöke által felszólittatja a választási elnököt, hogy az illető jegyzőkönyveket adja ki. Azon következtetést, hogy, ha Győrffy Gyula képviselőtársunk indítványa elfogadtatnék, már akkor elismernők azt, hogy az illetők megnyerték az absolut többséget: részemről nem fogadhatom el; mert abban csak az mondatik ki, hogy miután a választás megejtetett, miután ezek nyertek többséget, — há nem is absolut többséget, — az országgyűlés fog a fölött határozni, hogy ezek megválasztott képviselőknek tekinthetők-e vagy sem; de a jegyzőkönyvek nekik okvetlenül kiadandók. Hogy törvényeinkben létezik hiány, s hogy az illető egyénekre, kik magukra vállalják a választásoknál az elnökséget, vagy pedig a bizottságban a tagságot, büntetés szabva nincs, elismerem. Igen sok jegyzőkönyv van, melyek nincsenek helyesen szerkesztve. Ha az illető egyén a műveltség oly alacsony fokán áll, hogy még a törvényt sem tudja, hogy a törvény értelmében sem képes eljárni, vagy oly roszlelkü, hogy azért, mert a választás nem történt inye szerint, oly jegyzőkönyvet állit ki, mely szerint az illető képviselőt verificálni nem lehet, s mindezért a törvényben nincs büntetés kiszabva: ez, azt hiszem, a hozandó törvény tényállása alkalmával nem fogja figyelmünket kikerülni; de miután a törvénynek ezen hiánya jelenleg nem pótolható, miután, ha az országgyűlés egybegyűlt, egyedül ő van hihivatva arra, hogy a megtörtént választások fölött intézkedjék : ennek következtében kívánom, hogy a ház azon nagy elvi kérdést elfogadja, hogy egyedül ő van. vatva s senki más, hogy egyenesen ő határozzon, ő érintkezzék az illető központi bizottsággal és választási elnökkel. Ezen okokból Győrffy Gyula képviselőtársam indítványát pártolom. (Helyeslés bal felől) Kemény Grátoor tor. Mint határozott tény áll előttünk, t. ház, az, hogy Udvarhelyszéke körünkben képviselve nincs, a mi igen sajnos s ebben mindnyájan megegyezünk. Azt monda épen az előttem szólott t. képviselő úr, hogy ugy kellene intézkedni, hogy az illetőknek adassék ki a jegyzőkönyv, kik rögtön megjelennének sittvolnának a képviselők. Ha volnának képviselők, nagyon szívesen elfogadnám ezen indítványt. De ily könnyen nem lehet a dolgon átesni; méltóztassék meggondolni, hogy annak meghatározása, ki a megválasztott képviselő: magának a szavazatszedő bizottságnak kötelessége. Felhozatott az is, hogy a választásoknál netán felmerülő hibákról, tévedésekről és hiányokról e ház itél. Ez áll, egyetlenegy esetet kivéve; s ez a törvényben is ki van fejezve, hogy tudniillik azon kérdés fölött, vajon az átalános többséget ki nyerte el: maga a szavazatszedő bizottság ott helyben és rögtön határoz. Egy tekintetben a magyarországi és erdélyországi törvény eltér egymástól. Magyarországban ugyanis rögtön kell folytatni a választást szakadatlanul mindaddig, mig az uj választás befejeztetik, Erdélyben nem, s ennélfogva azon idézetek, melyeket tisztelt képviselőtársam Simonyi Ernő e tekintetben felhozott, nem olyanok, melyek ezen esetre alkalmazhatók lettek volna. Az erdélyi 1848. II. törvényezikk utolsó fejezete ezt mondja, hogy: „idő rövidsége miatt jelenleg a törvény keresztülvitelére nézve bővebb rendeletek nem hozatnak; felhatalmaztatik azonban a királyi kormányszék, hogy a keresztülvitelre nézve rendeletet bocsásson ki, a mely törvényes erővel bir mindaddig, a meddig e tekintetben az országgyűlés tovább intézkedik." Ez a rendelet kibocsáttatott és máig változás nélkül fenálí. E szerint, ha absolut többsé-