Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-29

364 29. országos ülés october 11. 1872. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8-ik bekezdést, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 9-ik bekezdést.). Kosma Parthen s Tisztelt ház: ífem tartozom azok közé, kik a képviselő fő hivatását abban látják, abban találják, hogy itt a házban minden kérdésnél felszólaljon. Ellenben azt tartom, hogy teendőink oly fontosak és oly számosak, hogy valóban vétkezik mindaz, a ki csak szólási viszketegből ismétlésekkel és hosszadalmas előadásokkal fárasztja ki a ház figyelmét. Azonban, t. náz, miután nekem jutott azon — nem igen irigylendő — szerencse, hogy egy oly kérdésben, mely szerény véleményem szerint a feliratban lett volna felemlítendő, lépést tegyek: elmulaszthatatlan kötelességből kénytelen vagyok felszólalni, s a t. ház becses figyelmét néhány perezre kikérni; igérem azonban, hogy a lehetőségig rövid leszek. Sem én, sem elvtársaim nem szóltunk a vákszfelirat átalános tárgyalásához, sem pedig elfoglalt álláspontunknak és elveinknek megfelelő különfelirati javaslattal nem léptünk fel Tettük pedig ezt nem azért, mintha a válaszfelirati javaslat iránya és tartalmával teljesen megelégedve volnánk; hanem tettük leginkább azért, hogy senki szemünkre ne vethesse, .miszerint a már behegedni látszó sebeket ismét könnyelműen felszakgatni, a már-már lecsillapulni látszó kedélyeket , minden előre látható reális haszon reménye nélkül felingerelni, felkorbácsolni igyekszünk. Most azonban, midőn a válaszfelirat átalánosságban elfogadtatott, s midőn tudjuk, melyik azon válaszfelirat, amely az országgyűlés nevében — melynek mi is tagjai vagyunk, — ő felsége elé fog terjesztetni: jogaink megóvása és fentartása tekintetéből legkevesebb a mit tehetünk az, hogy a t. ház szives engedelmével oda hassunk, miszerint az országgyűlés már a feliratban ígérje meg, hogy azon fontos kérdéseket, melyek megoldása nélkül mi a hazát boldognak nem képzelhetjük: még ezen országgyűlés tartama alatt az igazságnak és méltányosságnak megfelelőleg meg fogja oldani. E ezélból magam és elvtársaim nevében bátor vagyok egy módositványt előterjeszteni, és annak indokolása végett a t. ház figyelmét néhány perezre igénybe venni. Minthogy azonban azon kérdés, melyet módositványunk tartalmaz, okkal, vagy ok nélkül, szándékkal, vagy szándék nélkül, ele tényleg, ugy itt e házban, mint a házon kivid nagyon népszerűtlenné tétetett: szükséges néhány szót mondanom, hogy a t. ház lássa, miszerint a mi czélunk nem felingerelni a kedélyeket, hanem épen annak ellenkezője, t. i. a minden ok nélkül felingerelt kedélyeket lecsillapítani, s hogy a mi módositványunk nem foglal semmi olyat magában, mi a hazára veszélyes, ellenben minden óhajtásunk jogos és méltányos — mondom, hogy már eleve ne ellenszenvével, hanem rokonszenvével találkozzon a t. háznak, szükségesnek találom módósitványunkat felolvasni. {Halljuk!) Az következőleg hangzik: {Olvassa.) Módositvány a felirati javaslathoz: a 9-ik bekezdés után tétessék a következő két uj bekezdés: „ Ilyennek tartjuk mi a többi közt a nemzetiségi kérdést is, melynek szerencsés megoldása szerintünk a hazában lakó népek erkölcsi, szellemi és anyagi felvirágzásának feltétele és következőleg életfeltétel az egész hazára nézve. E tekintetben megalkottatott ugyan az 1868. évi XLIV. t. ez.; azonban nem tagadhatjuk, felséges ur, hogy az azon t. ez. szerinti megoldás, az annak életbeléptetése óta merített tapasztalatok szerint nem eredményezte az ország népeinek közmegelégedését, amiért is, mi azon hazafias meggyőződés érzetében, hogy közös hazánk boldogsága csakis az ország összes népeinek jogos követelményei kielégítése által érhető el, elérkezettnek véljük az időt, hogy e törvényt a merített tapasztalat nyomán, a kor igényeinek megfelelőleg, az ország népeinek közmegelégedésére módosítjuk, ugyanazért hajlandók vagyunk azt még ezen ülésszak folyama alatt ujolag tárgyalás alá venni és annak folytán az ország területi épsége és politikai egységének, valamint a kormányzat és közigazgatás gyakorlati lehetőségének fentartása mellett, a teljes jogegyenlőség alapján, a hazában lakó minden nemzetiségnek, mint olyannak, elidegenithetlen jogait törvény által biztosítani. Hasonló fontosságot tulajdonítunk mi Erdélyország aggasztó és mindeddig rendezetlen helyzetének is, melyből az ottani lakosság többségének élénken nyilvánult elégedetlensége keletkezett, és az maiglan is fenáll, és mely az unio-kérdés megoldása körül történt lényeges mulasztások és a feudális korszak maradványaként fenálló külön erdélyi választási törvényből veszi származását és táplálékát. Ezen elégedetlenség okának megszüntetésére készek vagyunk még a jelen országgyűlés tartama alatt oly törvényhozási intézkedéseket létrehozni, melyek Erdély összes lakosságának közmegelégedését, és ebből kifolyólag a közös haza belviszonyainak megszilárdulását eredményezzék." E módositvány alá van írva Román Sándor, Mocsonyi Antal, Kosma Parthén és Boncs Döme által. Amint a felolvasott módositványból megérteni méltóztattak, e módositványban a haza territoriális épsége, az ország államisága, sőt a kormányzat és közigazgatás gyakorlati lehetősége is határozottan ki van emelve; másrészt pedig gondosan kikerülve minden kétértelmű, minden homályos, és minden oly kifejezés, mely netalán gyanút ébreszthetne valakiben, hogy mi ezen biztosításokat, csak köpenyül akarjuk felhasználni, hogy azokkal ellenkező irányú