Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-28

342 26. országos ülés oc*ober 10. 1872. hogy a nemzetben mármár az intézmény iránti hit és bizalom is megingott." A választási intézmény nálunk nem aj, nem most, nem 1848-ban keletkezett. Tudjuk, hogy a megyék választási joga régi százados jog volt, és most csupán kiterjesztetett a választási jog, de ezzel természetén semmit nem változtatott, ha mégis most szülnek a választásoknak' kihágások az intézmény iránt bizalmatlanságot és megingatják benne a hitet, — ennek oka az, hogy most a visszaélések sokkal nagyobbak, sokkal élesebbek, mint annak előtte voltak; és ennek oka abban fekszik, hogy akkor bármily erős volt a pártszenvedély : a törvény hatalma fölötte állott; most azonban azok, kik a törvény őreiül vannak felállítva, maguk szegik meg a törvényeket. Ekkor természetes, hogy megszűnik a bizalom és megingattatik a nemzetben a hit az oly intézmény iránt, mely semmi törvény által korlátozva, biztosítva nincsen. Továbbá a képviselő ur ezeket mondja: ,Alig csillapultak le a választás mozgalmai, máris mutatkozott egy irányzat, az óhajtásnak egy neme : vajon nem lehetne-e a pártok közt egy oly közeledést eszközölni, a megértésnek egy oly nemét, mely a gyűlölködésnek véget vessen." Igaz, mutatkoztak ily jelenségek, és miután a jobboldal tisztelt szónokai közül többen, mint már mondám, oly szivreható felszólításokat intéztek az ellenzékhez, hogy az éles modorral hagyjon fel; kérdem, midőn á" balközép egyik vezérférfia által történt egy nevezetes közeledő lépés, hogyan fogadta azt a jobboldal ?nyujtottak-e neki kezet? mondták-e, hogy igen, mi készek vagyunk közeledni, beszéljük meg a dolgot? Nem; hanem a lehető legnyersebben utasították vissza és azután itt egymás után felállnak s a legszivrehatóbb szónoklatokat tartják az eddigi modor megváltoztatásáról. Igaza van a képviselő urnák, hogy a pártok közti fusio az elvekrőli lemondás nem lehetséges, de azt mondja — és igen helyesen — hogy ezen pártok mintegy Magyarországnak történeti hagyományából nőtték ki magukat, melyek nem mondhatnak le állásukról, azt meg nem változtathatják. Én is azt tartom. De azért mégis lehetségesnek hiszi, hogy oly közeledés történjék, mely legalább arra egyesítse a pártokat, hogy mind egy czél felé, a haza boldogitásának czélja felé, törekedjenek és mint mondom, e tekintetben a balközép fórfiai igen előzékenyek voltak. Tegnap ismét tétetett Debreczen városa igen tisztelt képviselője részéről oly kijelentés, melyet figyelmen kivül hagyni nem lehet. A képviselő ur ugyanis kijelentette s abban egyet értek vele én is, hogy ha egy más kormány fog ott ülni a jobboldal részéről, mindazon ügyök, mindazon törvényekben, hol elvi megtagadás tőlem nem kívántatik, támogatni fogom minden egyes reformkérdésben, de azt, hogy én elveimet, régi meggyőződéseimet megtagadjam, tőlem kívánni nem lehet. — De Sennyey képviselő ur azt nem is kívánja, sőt nem is találja szükségesnek, hasznosnak, a minthogy nem is lehet hasznosnak tekinteni. És én ismételve kijelentem, hogy oly kormányt, mely méltányossággal jár el irányunkban, mely a haza boldogságát tűzi ki czéljául, mely üdvös — s miként a képviselő ur is beszédének későbbi részében kijelentette, mindig előre és soha hátra nem menő irányban kívánja fejleszteni az ország ügyeit, ily kormányt tehetségem szerint támogatni fogok; de már odáig még sem megyek, meddig Debreczen város képviselője megy, (Helyeslés a szélső bal felöl.) t. i. hogy ha nem találnak magok közt elég erőt: akkor a mi sorainkból is vegyenek be egyéneket. (Derültség jobb felől.) Én azt hiszem, hogy mi közjogi állásunkat tekintve, mely most utoljára is sarkpontját képezi Magyarország politikájának, s mig annak megoldása egy vagy más módon, más stádiumra nem jut, Magyarország politikájának mindig az lesz sarkpontja: addig oly merev ellentétben állunk a tisztelt jobboldal minden árnyalatával, hogy közreműködésünket ajánlani nem merem. De újra is ismétlem, a kormány szabadelvű előre menő törekvését pártolni fogjuk s hogy eléje akadályokat gördíteni nem fogunk, azt merem ígérni és egész kézséggel felajánlani. (Helyeslés bal felől. Zaj jobb felől.) Örömmel hallottam a t. képviselő úrtól azon nyilatkozatot, hogy ő határozottan visszautasítja azon felfogást, hogy azon ellenzék, mely az országnak, habár legnagyobb fontosságú törvényeit megváltoztatni akarja alkotmányos utón, az az alkotmányon kivül állana. Én már előbb szólottam azon kormányképtelenségi eszméről, mely, nem tudom, ki által kezdemenyeztetett, de elterjedt, s az utóbbi időkben ismételtetett a sajtóban s a házban majdnem mindenki által, s most igen örvendek, hogy ez végre a jobboldal egy oly férfia által, mint Sennyey képviselő ur, visszautasittatott. Azt mondja a képviselő ur beszédének további részében, hogy ő conservativ. Megmondta tegnap tisztelt Madarász barátom, hogy ő is conservativ. Én már ennek előtte évekkel mondottam e házban a jobboldalnak szólva: önök, uraim, forradalmi tendentiákkal, szélsőséggel vádolnak engem, pedig én nem teszek egyebet mióta e házba bejöttem, mint a törvények fentartása mellett szólok. Lehet-e conservativebb valami, mintha valaki a törvények megtartása mellett szól. (Közbeszólás: progressio!) Nem a törvények ujjáalkotásáról van itt szó, hanem a fönálló törvények megtartásáról; itt tehát progressio-ról nem lehet szó. (Helyeslés szélsőbal felöl) Én a fenálló törvények megtartása és föntartása mellett