Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-25

'-"). országos ül('-s utolsó fillérét, hogy majd évülő korában neki segé­lyére lesz, mikor őt, azon fiatal embert a nagy ha­talmi állani egy semmit nem hozó, a nemzet munka­erejét, munkaképességét és vagyonát elölő ábrándért parancsolja oda egy törvény: azon rendszer nem a nép jólétére czéloz. Lehetetlen, hogy ily körülmé­nyek között a nemzet be ne lássa, hogy azok, a kik ennek megváltoztatását akként akarják, hogy azért a laza is védve legyen, de hogy mindenki legalább odahaza élvezhesse fáradozásának gyümölcsét s az apa, ki gyermekét azért nevelte, hogy neki öregsé­gében segélye legyen, ne fosztassák meg gyermeké­nek segédkezétől, hogy, ismétlem, a nemzet be ne lássa, miként ez levén szándékunk, nem azok, a kik e nyomasztó terheket, mint mondják, kénytelenek voltak elfogadni, és megtartják; hanem mi. azok kik a haza megvédése mellett a nyomasztó terheket megszüntetni óhajtják: azok kívánják a népjavát elő­segíteni. Határozati javaslatomat támogatni azon táma­dások után, melyek indokolatlanul bár, elvbarátaim ellen fölhozattak, kötelességemnek tartom nem tenni; azon egyet jegyzem csak meg, hogy ha ministerel­nök ur, miként ma érinté, Madarász József határo­zati javaslatát is megfigyelte : akkor nem kerülhette el figyelmét az, a mire nézve alakilag is elvbarátim­tól eltérő véleményben voltam ; — hogy én határo­zati javaslatot azért terjesztettem be. mert kívántam azon elveket, melyeket hazánkra üdvöseknek tartok abban kifejteni, és a ház által elfogadott ez elvek folytán a bizottság által előterjesztett feliratba óhaj­tottam azokat fölvétetni. Ezek után engedjék meg a t. képviselő urak. hogy legközelebb előttem beszédét bevégzett Senyey Pál báró t. képviselő ur beszédjére tegyek még pár észrevételt (Halljuk [) Azt mondta a t. kéf>viselő ur, mindjárt beszéde elején, hogy neki nincs programmja, hanem ő csat­lakozott azon párthoz, a melynek sorai között helyet foglal. Én azt hiszem, ha semmit nem mondott volna előttem szólott t. képviselő ur egyebet, és csakis azt, hogy itt e képviselőházban azért óhajtott helyet foglalni, mert a politikai befolyás súlypontja itt fek­szik, és jelzi, hogy csatlakozott azon párthoz, mely­nek sorai között ül: már ugy hiszem ez által is be­vallotta pro graimnj át. Azonban találtam én nyílt programmot a t. képviselő ur beszédében, meg azon kifejezésben, hogy ő hajlamánál, véralkatánál fogva conservativ a szó magasabb és nemesebb értelmében, mely a reaetió és forradalom ellenében egy aránt működik, elfogad­ja tehát azon alapot, melyet az 1848. év alkotott, és mely az 1867. XII t. ez. szerint kifejeztetett, s e szerint azt föntartva és fejlesztve nem hátra, hanem előre kell menni". Én megtaláltam ebben az igen t. képviselő urnák programmját és álláspontját, és rtober 7. 18-7.2. 287 merem mondani, hogy én ő ellenében, a ki az 1867-ki alapot soha nem fogadom el, de megisme­rem, hogy törvény, engedelmeskedni tartozunk, de alapul még sem fogadom el; — tehát én az 1848. alapján állva és ezt fokozatosan kifejleszteni óhajtva, nemcsak ez alapon, hanem az 1723., 1827., 1790-iki alapon is, ellenében —- bocsásson meg — én állíthatom azt, hogy én vagyok conservativ, conservativ a szó magasabb és nemesebb értelmében, (Derültség a jobb oldalon), mely álláspont sem reactiót, sem forradal­mat nem jelent, hanem az 1723., 1790., 1827., 1848. törvényekre támaszkodva azt jelenti, hogy 300 és több évekig lévén ez a nemzet állami függetlensé­gének és alkotmányosságának alapjoga, reményiem ez alap a t. képviselő ur elismerése szerint is inkább tarthat igényt arra, hogy conservativnak neveztessék, mint azon öt-hat év óta, mindazon emiitett alaptör­vényeink ellenére behozott közjogi kiegyezés, melyet ő alapul elfogadott. Meg fog tehát nekem a tisztelt képviselő ur bocsátani, hogy habár én a reform- és egyéb kérdések iránt osztozom mindazok nézeteiben , melyek alkot­mányos haladási szellemet mutatnak: lehetetlen pro­grammját nem lelnem elmondott tételeiben; és e progranun ellenében mindig kötelességem lesz: vívni; miként kötelességem most is nyüvánitani azon néze­temet, hogy az ő véleményével ellenkezőleg, mely szerint meg van győződve, hogy Magyarország állami függetlensége a 67-ki közjogi paritás elvére alapított egyezség által tartathatik csak fen, épen annak ellené­ben tartom kötelességemnek küzdeni; mert én meg azt hiszem, miként Schvarcz Gyula képviselő ur irá­nyábani nyilatkozatomban is benne foglaltatik, hogy ezen kiegyezés hazánk állami függetlenségének, anyagi és szellemi haladásának ellentéte, követ­kezése annak, hogy az ország nem tehet a bei­reformok tekintetében semmit, és arra nézve méltóz­tassanak elolvasni Schvarcz Gyula képviselőtársamnak 3 évvel ezelőtt mondott beszédeit, melyek igen tüze­tesen foglalkoznak ezen kérdéssel. (Derültség.) Tehát reformkérdésekben nem haladhatunk szerinte, és én most is ezt hiszem. Tökéletesen hiszem, hogy a tisztelt képviselő ur hazánk függetlenségét tiszta szívből óhajtja, de engedje meg: én is óhajtom azt, és itt eltérő nézet van köztünk. Legyen meggyőződve a tisztelt képvi­selő ur, hogy azon perezben, melyben meggyőződ­ném, hogy hazám önállóságát és függetlenségét nem lehet máskép biztosítani, mint azon, szerinte pari­tással, mely szerintem az alkotmány tényezőit meg­semmisíti, ha azon meggyőződésben élnék, hogy hazánk függetlenségét máskép fentartani nem lehet: én is ugy tennék; de meg fogja nekem engedni a tisztelt képviselő ur; mert nem akarok most ezen közjogi vitára kiterjeszkedni, miután 186%-ban bőven kifejtetett — én most is és épen a franczia-porosz

Next

/
Oldalképek
Tartalom