Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.
Ülésnapok - 1872-25
25. országos ülés october 7. 1872. 267 Miután a magyar királyi ministerelnök úr magára vette a felelőséget a kormány bánásmódjáért s a szerhegyház-nemzeti iigyekbeni eljárásáért, s Nikolits Sándor úr mterpellátiójára folyó évi september hó 17-én tartott képviselőházi ülésben adott feleletében a többi közt, a szerb-congressus alapszabályaival való elbánásmódja tárgyában azon szándékának adott kifejezést, hogy azok a patriarcha megválasztása és megerősítése után a sinodusnak megvizsgálás miatt, és csak azután a eongressusnak tárgyalás végett átadatni fognak, azért: azon okból, hogy az 1868. IX. törvény-czikk, 3. §-a elismeri a eongressust átalában, az egyháziskolai és alapítványi ügyekre nézve az önkormányzat orgánumának, különösen pedig ezt a eongressust, mint olyan orgánumot tünteti fel, a mely arról ő felségének beleegyezésével szabályokat fog alkotni, a hol a sinodusról szó sincs; azon okból, hogy ugyanazon törvények 4. §-a világosan biztosítja a szerb eongressusnak azon jogát, hogy szervezetét ő felségének beleegyezésével dolgozza ki, a hol ismét semmi szó sincs a sinodusról, és. hogy a congressus a 7. §. értelmében szervezetét kidolgozta; azon okból, hogy a kormány a szerb-congressus alapszabályainak 1870. évben már felterjesztett kidolgozatát 1871-ben némi megjegyzéssel kijavítás végett visszaküldte, és így megmutatá, hogy a sinodust nem ismeri el, mint tényezőt a koronának megerősítési joga és a congressus közt; azon okból, hogy a népnek borzasztó és igazolhatlan költségébe kerülne, ha az állami kormány mitsem határozóan a múlt eongressusnak kétszeri felterjesztésére, a eongressust újra összehivatná, először patriarcha-választás miatt, azután felfüggesztené, sinodusnak tanácskozása miatt, és azután ismét ujat összehivatna; azon okból végre, hogy a congressus szervezetéről, és annak hatásköréről előterjesztett statútumban az egyes meghatározások, melyek sürgösöen tárgyaltatnának, és mint ilyenek „in suspenso" tartathatnának, semmit sem akadályozzak, hogy megerősíttessenek a nem sürgős intézmények, melyek közé tartozik a metropolita választásáról szóló intézmény is, mely ellen első ízben sem tétetett a kormány részéről semmi megjegyzés, és melyet maga a ministerelnók úr sem ismert el sürgősnek; bátorkodom, és pedig azért is, mert nem való, a mit a ministerelnök úr feleletében fölhozott, hogy az utolsó föloszlatott congressus képviselőinek lett volna szándéka, uj választási mód megerősítése előtt és anélkül patriárchát uj mód szerint választani: a ministerelnök úrhoz a következő interpellátiót intézni. 1. Micsoda alapon tartja ő, hogy az 1868. IX. törvényezikk 3., 4. és 7. §§-ainak világos értelme ellenében, mely szerint 1-ször is az 1869 — 71-iki congressus volt saját szervezetének kidolgozására hivatva, mit az meg is tett, a határozat, illetőleg a felterjesztett szervezet megerősítése, különösen a nem sürgős pontok, a másik congressusig elhalasztható ? 2. Minő alapon teszi függővé a ministerelnök úr a congressus szervezetének megerősítését átalában, és a congressussal megkezdett conservatio után, különösen a sinodusnak megelőzendő megvizsgálásától? Elnök: Mind a két interpellatio közöltetni fog a ministerelnök úrral. Deáky Lajos: Tisztelt ház! Bátor vagyok a közmunkaminister úrhoz egy rövid interpellátiót intézni. Igaz-e, hogy a pesti vám-ház üveges és lakatos munkáinak folyó hó october 3-án tartott árlejtésénél, a vállalkozók takarékpénztári könyvecskéi, melyek a köztörvényhatóságok, törvényszékek és a világ minden pénzintézete által készpénzként vétetnek és vétethetnek is, biztosítékul el nem fogadtatván, a szabad verseny gátoltatott és az érintett munkák az állam érdeke ellen drágábban adattak ki ? Kerkapoly Károly péiizilg-yinlnister: A közmunkamiuisterhez van ugyan az interpellatio intézve, de miután a vámház építését a pénzügymiuister eszközli, következőleg az a körüli teendőket ő vezeti, és értök ő felelős : azt tartom, helyesen cselekszem, ha az interpellátióra én válaszolok. (Halljuk!) Kétségkívül forgott ion egy bizonyos szabálytalanság, és pedig az, hogy a nevezett pesti takarékpénztári könyvecskékben letenni szándékolt biztosítékot én elfogadtatni rendeltem, a mi csakugyan szabályokba ütközik, mert azon szabályokban, melyek erre nézve fönállanak, ki van mondva, hogy, melyek azon értékpapírok, melyek az állam által biztosítékul elfogadtathatnak és ezek között a takarékpénztári könyvecskék nem foglaltatnak. De miután az első pesti takarékpénztár oly intézet, melynek könyvecskéit — kivált ily csekély dologban — visszautasítani, — illetőleg azok elfogadását megtagadni én sem tartottam helyesnek: a pénzügy ministeri közegek pedig, kiknek közvetlen kellett e körül dönteni, tekintettel a szabályokra megtagadták az elfogadást, mert nekik a szabályokhoz kellett magukat tartani : én vettem magamnak azon szabadságot, hogy a ministerium által hozott szabály ellenére a dolog természetéből kiindulva, megengedtem azok elfogadását. Ezzel gondolom a tisztelt képviselő ur megelégedhetik. (Derültség jobb felől.) Ami tehát a szabad verseny meggátlását illeti: az nem lett meggátolva, mert én, mint mondám, a takarékpénztári könyvecskék elfogadását elrendeltem ; különben is a munkák még mai napig 34*
